DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE, a környezetvédelmi bizottság elnöke, a bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Úr! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága '97. október 19-i ülésén a minisztérium előterjesztésében megtárgyalta a fenti országgyűlési határozat tervezetét. A bizottság megállapította, hogy a határozat javaslata, illetve az országos koncepció előkészítésének szükségessége a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvényből következik. A koncepció hiánypótló, feltétlenül szükséges és időszerű.
A bizottság a koncepció gyors tárgyalását és elfogadását javasolja, tekintettel arra, hogy az kiinduló alapjául szolgál a regionális és helyi programoknak, a területfejlesztési és területrendezési tevékenységnek.
A határozati javaslat az alkotmánnyal összhangban van, és megfelel a nemzetközi szerződésekben a szomszédos országokkal kötött kétoldalú alapszerződésekben foglaltaknak. Az Európai Unió országjelentése megállapította, hogy a magyar területfejlesztési politika megfelel az EU követelményrendszerének. Az országos területfejlesztési koncepció és a területfejlesztési és -rendezési törvény egyaránt része annak a folyamatnak, amellyel Magyarország megteremtette egy átfogó, EU-konform regionális politika alapjait. A határozati javaslat - figyelembe véve az írásos és szóbeli előterjesztést és a valóságos folyamatokat, továbbá a bizottság folyamatos tapasztalatait - nevezetesen a bizottság az elmúlt másfél évben tíz megyében a helyszínen tanulmányozta a területfejlesztési és -rendezési törvény végrehajtását és a területi folyamatok alakulását -, tehát a bizottság véleménye szerint szükséges a koncepció további prioritásainak kiemelése, probléma-csomópontjainak felvázolása és az ezek megoldására vonatkozó javaslatok megfogalmazása.
A bizottság javaslatai a következők:
1. Megvizsgálandó, hogy a központi kormányzati irányítás intézményi és szervezeti rendszere alkalmas-e a területfejlesztési és -rendezési törvény, illetve a koncepció által fölvázolt feladatok összehangolására, irányítására, az igazgatás harmonizálására.
2. A koncepció alapvetően a statisztikai alapon megközelített régiókból indul ki, illetve ilyen alapon körvonalazza a régiókat - sajnos, mindössze egy változatot tartalmaz. A bizottság javasolja szélesebb alapokon meghatározni a régiók helyét, szerepét és jövőjét. A régiók fejlesztését szervező megyei, továbbá regionális fejlesztési tanácsok feladata és viszonya a középszintű közigazgatáshoz és szakigazgatáshoz konkrét kimunkálást igényel még.
3. Figyelembe veendő, hogy a régiók új szerepkörének mennyiben felel meg az önkormányzati törvény, illetve a közigazgatás korszerűsítésére vonatkozó szabályozás koncepciója és a program. Az országgyűlési határozat elfogadását követően azok felülvizsgálata kívánatos lenne. A koncepció programmá érlelése és megvalósítása szempontjából nélkülözhetetlen a pénzügyi eszközrendszer biztosítása, ennek keretében a központi pénzügyi eszközök nagyságára vonatkozó igény jelzése s ezen eszközök biztonságos forrásainak rögzítése, beleértve az EU által finanszírozott programhoz kapcsolódó úgynevezett saját rész, biztonságos fedezet rendelkezésre állását is. Az államháztartási reform célkitűzése a pénzügyi alapok decentralizálása, amelynek fontos része lehet az önkormányzati finanszírozás, az ágazati, illetve területfejlesztést szolgáló alapok.
(9.40)
A decentralizálással párhuzamosan erősítendő az egyes területi célokat szolgáló pénzügyi eszközök, alapok közti kohézió, koordináció. Ez segítheti elő a további magánforrás, bank, egyéb más pénzügyi alapok bevonását.
A határozati javaslat a területfejlesztési szempontból kiemelt térségek körére utal, ezzel szemben viszont nem fejti ki az egyes célok esetében felhasználható sajátos eszközrendszert, támogatási formákat. A területfejlesztés és -rendezés jellegéből adódó módszertani lehetőségként kínálkozott volna egyes területi tartalmi és intézményi kérdésekben további alternatívák megfogalmazása.
Az előterjesztés nem tér ki a törvény által előírt országos területrendezési terv készítésének jelenlegi helyzetére. A határozati javaslat indoklása az előterjesztetteket nem támasztja alá kellőképpen, az általános és részletes indoklás kissé elnagyolt, sematikus.
A javaslat nem tér ki a társadalmi, gazdasági hatások előrejelzésére, a koncepció visszahatására, azok felvázolására. Ebben a tekintetben az előterjesztés még kiegészítésre szorul. Bemutatandók a gazdasági növekedésre való hatások, a népességi viszonyok, infrastruktúrahatás, -fejlesztés, integráció, környezeti állapot, feltételek változása stb.
A bizottság szükségesnek tartja, hogy a kormányzat tekintse át a '96. évi XXI. törvény érvényesülését, és tegyen javaslatot a törvény esetleges kiegészítésére, további eszközök megfogalmazására. A bizottság a fenti észrevételekre felhívja az előterjesztő figyelmét, és kéri a miniszter urat, hogy a parlamenti plenáris ülés általános vitája keretében a javaslatok határozatban történő érvényesítésítésének lehetőségét mutassa be.
A határozat megfelel a formai követelményeknek, az előterjesztés áttekinthető, közérthető.
Összefoglalva: A bizottság örömmel nyugtázza a határozati javaslat előterjesztését, javasolja a Házszabály szerinti ütemnek megfelelő tárgyalását. A bizottság által tett észrevételekkel az előterjesztés kiegészítve, a koncepció jól szolgálhatja az ország fejlődését, az ország EU-integrációját.
A bizottság a fentiek alapján a határozati javaslatot 12 igen és 1 tartózkodó szavazattal általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
