KŐSZEG FERENC
KŐSZEG FERENC
KŐSZEG FERENC (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az elmúlt hét végén az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége másfél napos konferenciát rendezett. A tanácskozás egy dokumentumot fogadott el, amely ezt a furcsa felszólító jellegű címet viseli: "Teremtsünk szabadságot és jólétet a Balti-tengertől a Fekete-tengerig!".
Az irat kézenfekvő, mégis lényeges igazságokat tartalmaz. Nincs emberi kiteljesedés szabadság nélkül, nincs szabadság a jog uralma nélkül, nincs joguralom a hatalmi ágak szétválasztása, független igazságszolgáltatás és szabad sajtó nélkül. Jólétet csak a piacgazdaság, piacgazdaságot csak a privatizáció teremthet. Az átmenet kínjait nem lehet megtakarítani, de enyhíteni lehet őket. Európa morális egysége, amely az értékek azonosságán alapul, arra kötelezi Európa országait és polgárait, hogy beruházásokkal, tudásuk, tapasztalataik átadásával segítsék elő az átmenetet. Ugyanakkor tegyék azt is világossá, hogy a segítségnyújtás feltétele a demokratikus értékek tiszteletben tartása.
Közhelyek vagy aranyigazságok? Súlyt, erőt e szavaknak az adott, hogy a konferenciára Minszkben került sor, a Belorusz Köztársaság fővárosában, egy olyan országban, ahol most a demokrácia, a joguralom, a rendszerváltás értékei veszélyben vannak, ahol a törvényeket elnöki rendeletek helyettesítik, ahol betiltják a kormányt bíráló lapokat, szoros állami irányítás alá vonják a televíziót, és börtönbe zárják a politikai tiltakozások résztvevőit.
Mifelénk, Kelet-Európában, Kelet-Közép-Európában annyit sulykolták a fülünkbe, hogy az emberi jogok emlegetése afféle imperialista praktika, hogy a végén valami ilyesmit magunk is elhittünk. Elhittük, hogy az emberi jogok afféle luxuscikk, hóbort, kicsiny, élettől elszakadt értelmiségi csoportok vesszőparipája. Holott a valóság az, hogy a Belorusz Köztársaság az alkotmányos jogok, az emberi jogok folyamatos megsértése miatt nem lehet az Európa Tanács tagja, hogy Törökország Európa tanácsi tagságát az emberi jogok tömeges megsértése miatt felfüggesztették, hogy Szlovákiának, amíg nem változtat a kormányzás jelenlegi gyakorlatán, amíg nem biztosítja a sajtó szabadságát, a kisebbségek jogait, semmi esélye sincs arra, hogy bekerüljön az Európai Unióba. A Cseh Köztársaságról készült európai uniós országjelentésben a roma lakosság állampolgárságának, állampolgári jogainak kétségbe vonása jelenik meg a legsúlyosabb kifogásként, sőt az Agenda-2000-ben még az igen jó minősítést elnyert Magyarország esetében is szinte kizárólag az emberi jogok helyzetéről van szó kritikusan, és a dokumentum elítéli a roma lakossággal szembeni diszkriminációt, továbbá azt, hogy a rendőrök által az állampolgárok sérelmére elkövetett hivatali bűncselekmények, a bántalmazások, a kényszervallatások az esetek igen nagy részében következmények nélkül maradnak.
Ahogy az Európai Unióhoz való közeledés folyamata előrehalad, úgy lesz a gazdasági jogszabályok egységesülése, a gazdasági felzárkózás mellett az integráció követelményrendszerének egyre inkább része a harmadik pillér, a belügyi és igazságügyi együttműködés. Ez pedig nemcsak a bűnüldözés vagy a határrendészet egységesülését jelenti, hanem sokkal általánosabban a polgárokkal való bánásmódnak, az emberi jogok tiszteletben tartásának egységesülését is, hiszen éppen ez - az emberi jogok, a szabadságjogok, az emberi méltóság tisztelete - az a közös érték, amelynek maradéktalan vállalása az európai integrációnak egyszerre feltétele és értelme. S miközben e helyről is kifejezzük szolidaritásunkat azokkal a bátor emberekkel, akik fenyegetések és rágalmak özönével dacolva állnak ki Belorussziában az emberi jogok mellett, meg kell hallanunk, hogy a minszki üzenet a szabadság, a jogtisztelet, a jólét és az integráció lényegi egységéről nekünk is szól, mindannyiunknak, akik itt élünk a Balti-tenger és a Fekete-tenger között húzódó széles sávban, itt Európában, annak ellenére, hogy a század diktatúrái újra meg újra megpróbáltak kiszakítani bennünket innen.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiból.)
