GYÁRFÁS ILDIKÓ
GYÁRFÁS ILDIKÓ
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A napirenden lévő törvénymódosító javaslat általános indoklása rámutat azokra a lényeges elemekre, amelyek a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényt érintik. Az általános indoklás szerint a korszerűsítés célja, hogy a támogatás eljárási rendje alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, egyszerűsödjön és ellenőrizhetőbbé váljon. A megfogalmazott céllal egyetértek, de hozzáteszem azt, hogy az önkormányzati fejlesztések, beruházások megalapozottabbak legyenek, az adózó állampolgárok pénzét, a közpénzeket hatékonyan, egyértelműen, mindenki számára átláthatóbbá válóan használják fel az érintett önkormányzatok.
A törvény módosításának - az indoklás szerint - további oka, hogy az elmúlt évben elfogadott területfejlesztési törvény alapján megalakultak a megyei területfejlesztési tanácsok, amelyek jelentős, de nem teljes körű döntési kompetenciát kaptak térségüket illetően.
A területfejlesztési törvény, amely elsőként fogalmazta meg a térségi fejlesztés európai uniós normáinak megfelelő elveket, a területfejlesztés térségi eszközeiként a területfejlesztési célelőirányzatot, valamint az önkormányzati infrastruktúra fejlesztését támogató területi kiegyenlítő pénzeszközt jelölte meg elsődlegesen. A törvény azonban számolt azzal, hogy további törvények alapján a megyei döntési kompetenciába tartozó pénzeszközök növekedni fognak, így az integrált, decentralizált területfejlesztési politika fokozatosan érvényre fog jutni. Jelen törvényjavaslat, amely a céltámogatások jelentős hányadának a decentralizálását fogalmazza meg, az első olyan jogszabály, amely e célhoz kapcsolódik.
Rendkívül nagy jelentőségű ilyen értelemben a törvényjavaslat, mert egyértelműen igazolja, hogy következetesen és fokozatosan az Európai Unió normáinak teljesítésére törekszünk, egy olyan közösségi tagság feltételeinek igyekszünk megfelelni, amelyen belül rendkívül nagy szerepe van az alapvetően a decentralizáción és a szubszidiaritás elvén alapuló térségi fejlesztésnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mint korábban gyakorló pedagógus örömmel támogatom a 6. § (3) bekezdésében foglaltakat, amelyek elsőbbséget adnak az általános iskolai fejlesztéseknek, és csak az ezt követően megmaradt pénzek elosztását irányozza elő különböző százalékos arányokban. A módosítás 9. §-a, amely az 1992. évi LXXXIX. törvény 10. §-a helyébe lép, illetve annak a (3) bekezdése továbbra is lehetőséget ad arra, hogy a központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami pénzforrásból és az elkülönített állami pénzalapokból is pályázható támogatás.
Az eddigi gyakorlatról kedvezőtlen tapasztalataim vannak, ugyanis előfordult, hogy az önkormányzati beruházáshoz az Országgyűlés megszavazta a támogatást, az önkormányzat pedig a szükséges saját forrás fedezetét elkülönített pénzalapból tervezte biztosítani. A benyújtott pályázat alapján azonban nem jött össze a saját forrás, ezért a beruházást nem vagy csak később tudta megvalósítani. Véleményem szerint a probléma feloldására a céltámogatás és az elkülönített állami pénzalapok ilyen irányú felhasználása közötti összhangot mielőbb meg kellene teremteni.
Tisztelt Ház! Nagyon egyetértek a módosítás 10. § (3) bekezdésével, amely nem a támogatás évéhez, hanem a támogatási jogosultság kihirdetését követő 12 hónaphoz köti a beruházás megkezdésének az időpontját. Tapasztalataim szerint főleg a nagy értékű, építőipari beruházásoknál nagyon elhúzódik a közbeszerzési eljárás, így nem ritka a novemberi vagy decemberi eredményhirdetés, amikor külső munkákat nem igazán lehet végezni.
A törvénymódosítás 13. §-ában megfogalmazottakkal nem tudok egyetérteni. Véleményem szerint az Országgyűlésnek tiszta és egyértelmű viszonyokat kell teremteni arra vonatkozóan, hogy milyen beruházás támogatható címzetten vagy célhoz kötötten. Szerintem még az elvi lehetőségét is ki kell zárni annak, hogy ugyanaz a beruházás két jogcímen is támogatást kapjon.
Tisztelt Ház! Több éve vitatott helyzetre ad egyértelmű szabályt a módosítás 14. §-a, amikor az áfa valamilyen jogcímen való visszaigénylése esetén a lemondásról és a központi költségvetésbe történő befizetésről rendelkezik. Így bezárul egy kiskapu az ügyeskedők és az őket támogatók előtt. Nagyon egyetértek azzal az elképzeléssel, hogy a kormányrendelet többek között szabályozza a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékének rendjét. Remélem, hogy ezzel nem fognak sérülni az önkormányzati jogok, ugyanakkor az adózó állampolgárok pénzéből alaposan előkészített, fontos beruházások fognak megvalósulni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
