DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék alelnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Némi késéssel, de napirendre került a társadalombiztosítási alapok múlt évi zárszámadásának törvényjavaslata. Az Állami Számvevőszék ezúttal sem vette igénybe - mert nem tudta igénybe venni - azt a 60 napot, amit a törvény számára az ellenőrzéshez biztosít.
Azt tartottuk azonban elsősorban szem előtt, hogy az Országgyűlés tervezett menetrendje szerint a zárszámadási törvény, majd a jövő évi költségvetési törvény is mielőbb elfogadható legyen. Ugyanakkor ennek az volt az ára, hogy tételes ellenőrzést nem volt módunk végezni.
Már hagyományosnak mondható, hogy a központi kormányzat és a biztosítási önkormányzatok között jelentős nézetkülönbségek vannak a tb-alapok költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatainak, illetve hiányának tervezése ügyében. 1996-ban is ez volt a helyzet. Mint azt államtitkár úr említette, az eredeti bevételi előirányzathoz képest végül is 35 milliárd forintos, a múlt év végén elfogadott pótköltségvetési tervezett bevételekhez képest pedig 14 milliárd forintos elmaradást mutatnak a tényleges adatok. Ezt azért is kell újra hangsúlyozni, mert holnap a tb-alapok '98-as költségvetési vitája kapcsán ismét meg kell majd állapítanunk az Egészségbiztosítási Alap túlzottan optimista bevételi előirányzatát, illetve hiányát.
A biztosítási önkormányzatok és a kormány közötti véleménykülönbségek jellemzően a pótköltségvetésekben oldódnak meg, oldódnak fel. Ennek az ÁSZ természetesen nem örül. Nem örül egyrészt azért, mert a pótköltségvetés véleményezése többletfeladatot jelent de ami ennél fontosabb: olyan helyzetben, amikor a szakmai viták során az Állami Számvevőszék a biztosítási önkormányzatok előirányzatait tartja inkább reálisnak, semmint a Népjóléti Minisztérium vagy a Pénzügyminisztérium előirányzatait, olyan látszat keletkezhet, mintha az Állami Számvevőszék a kormány ellenzékeként lépne fel. Ezért is javasoljuk ismét a kormánynak a költségvetés tervezési időszakában a realitások figyelembevételét és a konszenzuson alapuló költségvetési törvényjavaslatot.
Mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind az Egészségbiztosítási Alap járulékbevétele jelentősen elmaradt a tervezettől. Ez az évek óta tartó tendencia a járulékbefizetési fegyelem gondjaira is felhívja a figyelmet. Ennek kapcsán teszek említést a járulékbehajtás rendszeréről. A kintlevőségek kezelésére, behajtásának problémáira vonatkozóan elsősorban az Egészségbiztosítási Pénztárnál vár szabályozásra a kérdés. Az tudniillik, hogy mely cselekmények minősülnek behajtásnak, és melyek tartoznak a méltányosság körébe. Ennek tisztázása nélkül a visszaélések lehetősége nem szűnik meg; ezen a területen éppúgy nem szűnik meg, mint a köztartozások átvállalásának területén sem.
Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék ezúttal is több javaslatot fogalmazott meg. Ezek közül ötöt az Országgyűlésnek. E javaslatok közül kettőre ezúttal is szeretném felhívni a figyelmet.
Az egyik. Évek óta esedékes a tb-vagyon gazdálkodásáról szóló törvény megalkotása. Ezt a kormánynak már be kellett volna nyújtania, hogy tisztázható legyen többek között az ingyenesen juttatott vagyon rendeltetése. Vajon privatizációra váró vagyon-e ez, és az ennek nyomán keletkező bevételeket be lehet vonni az alapok folyó költségvetésébe, avagy ezzel szemben a vagyon megőrzése és gyarapítása-e a cél? Ez nemcsak tavaly lett volna esedékes, hanem ebben az évben is, hiszen végül is sor került ebben az évben a társadalombiztosítás területén a teljes vagyonátadásra.
A másik javaslatunk a már államtitkár úr által is említett különkeretes gyógyszerek támogatására vonatkozik. Talán szokatlan, hogy a Számvevőszék azt kéri az Országgyűléstől, kérje fel az Országgyűlés az Állami Számvevőszéket arra, hogy a külön keret kialakításának szakmai indokait és a szabályozási körülményeit vizsgálja meg. Az ÁSZ ugyanis a saját hatáskörében is megvizsgálhatná ezt a kérdést, mivel azonban nagyon széles körű szakmai konzultációkra is szükség van, ezért tartjuk indokoltnak, hogy az Országgyűlés is értsen egyet ennek a vizsgálatnak az időszerűségével. Ezt a javaslatunkat egyébként a szociális bizottság támogatja.
Tisztelt Országgyűlés! Említést kell tenni a tb-alapok költségvetési beszámolóinak könyvvizsgálatáról is. Mint a korábbi években is, a könyvvizsgáló záradékában hitelesnek minősítette mindkét alap zárszámadását. Az ÁSZ szerint viszont továbbra sem érvényesül a mérleg valódiságának elve. A mérlegben szereplő adósságállományt az ÁSZ nem tartja megbízhatónak. Ugyancsak vitatjuk a behajtási bevételek adatát és a vele kapcsolatos ösztönzési keretet is. Ezt az ellentmondást majd a Könyvvizsgálói Kamaráról szóló törvény alapján ez év végén felálló, létrejövő kamarai elnökséggel kell majd szakmailag ismertetnünk. Szükség lehet azonban arra is, hogy az új számvevőszéki törvényben az Állami Számvevőszéket kellene felhatalmazni könyvvizsgálói hatáskörrel.
Végezetül, tisztelt Országgyűlés, arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a köztisztviselői törvény végrehajtása a társadalombiztosítási apparátusokban sajátosan érvényesül. A törvényben garantált, egy havi bérnek megfelelő jutalommal szemben átlagosan 4-5 havi bérnek megfelelő jutalmat fizetnek ki, ami a tisztviselői jövedelmeket tekintve indokolhatatlannak tűnik, és a törvényes jövedelmek relativizálását jelenti.
Elnök Asszony! Köszönöm a szót. (Taps.)
(16.20)
