DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A főváros közigazgatási területének és kerületi beosztásának teljes körű szabályozására először 1949-ben került sor. A főváros XX. kerületéből kiválva, a XX. kerületben történt népszavazást követően 1994-ben alakult meg Soroksár mint XXIII. kerület. E változáshoz kapcsolódóan az Országgyűlés elfogadta a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvényt, egyúttal hatályon kívül helyezte a korábbi szabályozást.
Az új szabályozás az ingatlan-nyilvántartásban rögzített állapotot tekintette alapjának. A törvényhozó egyértelmű szándéka volt a többi kerület határának változatlan fenntartása. Koherenciazavar keletkezett azonban azzal, hogy az Országgyűlés változtatás nélkül az új törvény 1. számú mellékletévé tette az 1949. évi kerületi határleírást, ezzel ugyanis a melléklet szövegében figyelmen kívül maradtak az 1949-1994 között bekövetkezett változások.
A legélesebb ellentmondást a XVII. és a XVIII. kerület közötti határvonal leírása jelentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két kerület és a fővárosi tanács egyetértésével 17/1968. NET számú határozatával jelentős, a Ferihegyi repülőtérhez tartozó területet csatolt át a XVII. kerülettől a XVIII. kerülethez. A változást az ingatlan-nyilvántartáson is átvezették. Ennek, és az 1994. évi törvényi szabályozás eredményeként a két kerület határa is az ingatlan-nyilvántartás szerint alakult.
Néhány kisebb jelentőségű területváltozásra más kerületek esetében is sor került. Az ingatlan-nyilvántartás ezeket is tartalmazza, az érintettek nem vitatták. A koherenciazavar, a törvény szövege és a vele ellentmondásba került melléklet közötti ellentét feloldása csak a törvény hibás mellékletének a törvény szövegéhez igazításával lehetséges. A kormány javaslata erre irányul.
A javaslatot az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti, illetve alkotmány- és igazságügyi bizottsága megtárgyalta. Mindkét bizottság meghallgatta a XVII. és a XVIII. kerület polgármesterét is.
Az önkormányzati és rendészeti bizottság három módosító indítványról tárgyalt. A bizottság a kormánnyal egyetértésben Szili Sándor képviselő úr módosító indítványát támogatta, nem támogatta viszont Hoffmann Attila és Gyimóthy Géza képviselő urak módosító indítványait.
Az utóbbi indítványok a jelenlegi kerületi határokhoz képest területátcsatolást jelentenének, amelyre az önkormányzati törvény népszavazásra vonatkozó rendelkezéseit kellene alkalmazni. A javaslat viszont kizárólag az 1994. évi törvény szerinti határvonalak pontos leírására irányul.
Az alkotmány- és igazságügyi bizottság abban foglalt állást, hogy a javaslat területszervezési döntésre, területátcsatolásra vagy a koherenciazavar feloldására irányul-e. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság - elfogadva az előterjesztő álláspontját - megállapította, hogy a javaslat a szabályozásban fellelhető ellentmondás kiküszöbölésére és nem területátcsatolásra irányul. A javaslat elfogadásával olyan törvényi szabályozás születik, amely biztosítja a törvényhozó akaratát tükröző törvényszöveg és melléklete összhangját.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény mellékleteinek módosításáról szóló törvényjavaslatot Szili Sándor képviselő úr módosító indítványával fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps.)
