FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság 1997. november 5-én tűzte napirendjére a T/4921. számú, a társadalombiztosítás '98. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának vitáját.
Az Állami Számvevőszék írásos véleménye nem állt rendelkezésünkre, de bizottságunk egy tartózkodás mellett támogatta, hogy az ÁSZ-jelentés szóbeli ismertetése figyelembevételével alakítsuk ki véleményünket az általános vitára való alkalmasság tekintetében. A törvényjavaslat bizottsági véleményezésének késedelme jelentősen hátráltatta volna az általános vita elkezdését, nagy valószínűséggel lehetetlenné téve ezzel e fontos törvény ez évi elfogadását.
A társadalombiztosítási alapok 1998. évi költségvetése a kormány által elfogadott költségvetési irányelven alapul, ennek megfelelően a kiadások közül elsőbbséget élvez az 1998. évi nyugdíjemelés fedezetének biztosítása, 21,6 százalékos nyugdíjkiadás-növeléssel számol a költségvetés ezen a soron. Hasonló mértékű előirányzat-növekedésre van lehetőség a pénzbeli ellátások többségénél, hiszen ezek az előző évi jövedelem arányában kerülnek megállapításra.
A törvényjavaslat kisebb mértékű, reálértékben is megjelenő kiadásnövekedésre ad módot. 11 százalékkal tervezi növelni a gyógyszertámogatásokat és a gyógyászati segédeszközök kiadásait. A törvényjavaslat nem tartalmaz jelentős járulékrendszerbeli változásokat, az egészségügyi járulék volumenének 16,6 százalékos növekedésével számol, ami a járulékköteles keresetek növekedéséből adódik. A költségvetési javaslat 17 milliárd forint hiánnyal számol. A nyugdíjtörvényből adódó és vállalt garanciáknak megfelelően 20 milliárd forint állami költségvetési támogatás jelenik meg a társadalombiztosítás bevételi oldalán, és 8 milliárd forint a gyed után fizetendő nyugdíjjárulék előirányzata.
A már elhangzott, figyelemre méltó kiadási előirányzatok növekedése mellett a vérellátás, a mentés és egyes, nagy kiadással járó beavatkozások az állami költségvetésből kerülnének finanszírozásra. Ennek ellenére hangzottak el aggályos vélemények a törvényjavaslat tervezett megvalósulására vonatkozóan. A kiadási oldalon kevésbé, inkább a bevételek oldalán, ezen belül a tervezett 52 milliárd forintos hátralék behajthatóságát illetően hangzottak el kételyek.
Tisztelt Ház! Kétségkívül nehéz korrekt módon megítélni, hogy kellő erőfeszítéseket tesz-e a társadalombiztosítás a hátralékok következetes beszedésében, hogy ne legyen folyamatosan hátrányban a lehetőségeihez képest.
(11.10)
Mennyire teszi kényelmessé őket az a biztonságtudat, hogy az elmaradt bevételeket majd pótolja, pótolni köteles az állami költségvetés? Átalakuló társadalmunkban a társadalombiztosításnak ugyan önkormányzata már van, de nem tudta magát teljesen függetleníteni az állami költségvetéstől. A helyzet mindnyájunk számára érthető, ugyanakkor elvárható, hogy a hátralékok halmazából lehessen elkülöníteni megbízható módon a behajtható tőketartozásokat és a tartozások kamatait.
A jövő év végére le kellene tisztázni, hogy a számon tartott követelésállományok közül mennyi a behajtható. Felesleges ezt maga előtt tolni, és különféle bizonytalan prognózisokba bocsátkozni minden évben. Stabilizálódó gazdaságunkban nem szabad megtűrni, hogy az ügyeskedők a járulékok késedelmes fizetéséből húzzanak hasznot, majd kedvező alkupozícióba kerüljenek a becsületesen fizető munkaadókkal szemben.
A csődtörvény módosításakor a társadalombiztosítás a korábbinál kedvezőbb pozícióba került, konzekvensen érvényesíteni is kell a hátralékok beszedésére kapott lehetőségeit. Ellenkező esetben ez arra ösztönzi a járulékfizetésre kötelezetteket, hogy húzzák az időt, majd csak - újabb és újabb fizetési időpontok kialkudozásával - tartozásuk a lehető legkisebb szankcióval megúszható legyen.
Ezeknek a kérdéseknek a tisztázására természetesen a törvényjavaslat részletes vitájában lesz mód. A vita halasztása nem oldaná meg a problémákat, épp ellenkezőleg, mielőbb a tisztelt Ház elé kellett kerülnie a társadalombiztosítás 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatnak.
Végül is bizottságunk 15 igen, 3 nem szavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
