DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Az intézkedésekről már részben az előbbi kérdésénél szóltam, nevezetesen a kukorica állami felvásárlásáról, amely most indult el 300 ezer tonna mennyiségre, 14 ezer forint tonnánkénti árral. Erre a pénzügyi fedezet biztosítva van, a gazdáktól megveszik. A raktárban elhelyezett árura a támogatás megvan, 70 százalékos kamattámogatással, és a raktárban elhelyezett árunak a költség ellentételezésére 10 forint tonnánként, hetente. Ez, úgy gondolom, megfelelő támogatást jelent. Mindenki igénybe is veheti annak érdekében, hogy a következő évi vetést, az előkészületeket a termékre fölvett hitelekkel el tudja kezdeni.
Ami a tárolókapacitást illeti: ebben az országban 1995-től kezdődően egy különleges konstrukció működik, amelyet úgy hívnak, hogy beruházási támogatás szárítókra és takarmánytároló épületekre. 1996-ban 2174 pályázat érkezett, és valamennyien meg is kapták a támogatást. 1997-ben a harmadik negyedévig 508 pályázat érkezett, ezek is megkapták a támogatást. Az 1996-ban erre a célra kifizetett állami támogatás, ami - még egyszer hangsúlyozom - csak a takarmánytároló, illetve szárítóhelyiségeket érinti, 8 milliárd 300 millió forint volt, míg ebben az évben kifizetett összeg 6 milliárd 865 millió forint.
Ami a tárolókapacitást illeti, az állami támogatással létrejött takarmánytároló-kapacitás 1996-ban 85 ezer vagon, míg 1997-ben 70 ezer vagon. Ez, úgy gondolom, megfelelő növekedés és megfelelő infrastrukturális színvonal-emelkedés, ha valóban valamennyi tárolót és szárítót meg is építették, amihez pályáztak, és amire fölvették a támogatást. Ezeknek folyamatos ellenőrzése működik. Remélem, hogy egyre kevesebb visszavonó határozatot kell kiadnunk, mert sajnos bizony az is előfordul, hogy valaki ilyenre veszi fel a támogatást, s először a tanyát építi föl, parabolaantennát rak a tetejére, majd hozzákezd a tároló alapjainak a lerakásához is. A sorrendet én fordítva gondolnám. (Derültség.) Nyilván ezeket kiszűrjük, és így az állami támogatás visszafizetésére is a kötelezettségvállaló nyilatkozatokat kiadjuk.
A takarmányvásárlási támogatásnál az állattartók vonatkozásában említettem a hat hónapi, illetve kilenc hónapi takarmánykészlet felvásárlási lehetőségét, amivel úgyszintén élni tudnak a gazdák.
Én az előbb egy kicsit személyeskedtem, amikor önnek a John Deer traktorját és a búzáját említettem. Engedje meg, hogy ezt egy kicsit tovább folytassam: ön a kukoricáját is 19 ezer forintért adta el, ami nagyon jó ár, nagyon szép ár, mert ügyesen, a piaci lehetőségeket megtalálva, jó minőségben értékesítette a termékét.
(15.40)
A gazdáknak azt ajánlom, hogy keressék azt a szövetkezési formát az értékesítésre, ahol megfelelő mennyiségben tudják felajánlani a kukoricájukat a külkereskedőknek. Ön az előbb azt mondta, hogy rossz a szervezés. Valóban így igaz, mert Szlovákiából most is érkezett több százezer tonna kukoricára vásárlási igény, s nem tudjuk összeszedni, mert ilyen fölajánlások vannak, hogy 5 tonna, 3 tonna, 2,5 tonna. Ezeket a mennyiségeket így nem lehet eladni! De ha működik az értékesítési lánc, amelybe egyre több gazda remélhetőleg be fog majd csatlakozni, akkor már egy 50 ezres, 100 ezres tétellel könnyen játszhat a piacon, és még diktálhatja is az árakat, mert a vevő meg is találja ezt az árut.
Jelen pillanatban az a gond, hogy az árut is keresni kell, és itt-ott még a vevőnek is elmegy a kedve az állandó küldözgetéstől. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Képviselőtársam, kérem, szíveskedjen válaszomat elfogadni.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
