DR. GYURICZA BÉLA
DR. GYURICZA BÉLA
DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltozás hetedik évében a fegyveres szervek hivatásos állományainak szolgálati viszonyát rendező törvény még mindig egy felemás megoldást tartalmaz.
Tisztelt képviselőtársaim előtt ismert, hiszen a szolgálati törvény általános és részletes vitájában számos érvet hoztunk fel annak érdekében, hogy a szolgálati törvény a fegyveres szervek hivatásos állományai kötelezettségeinél és jogainál, amikor 1996. szeptember 1-jét határozza meg életbelépésnek, akkor vele egy időben az úgynevezett illetményrendszer - amely táblázatban a törvény mellékletében jelent meg - is vele együtt lépjen életbe.
Akkor az általános vitában elhangzott, hogy erre nincs reális lehetőség, ezért elhúzódott, és törvénymódosítással úgy került rögzítésre, hogy a fegyveres szerveknél 1999. január 1-jéig kell bevezetni az illetménytáblázatban előírt illetményeket, bértáblázatot. Akkor azt hitte a hivatásos állomány, hogy ez gyakorlatilag 1996-97-ben, részben '98-ban - mint több módosító indítvány is tartalmazta - megtörténik.
Most, amikor a '98. évi költségvetés tervezete van az Országgyűlés előtt, ismertük meg, hogy csak e bértáblázat bevezetésének egy részére van lehetőség, azaz egyharmadára, a többire pedig majd később. Olyan helyzet teremtődött tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 88/95-ös országgyűlési határozatban meghatározásra került a fegyveres erőknek, illetve a Magyar Honvédségnek a feladata, majd az Országgyűlés módosította, és e feladatokat 1997. december 31-éig előrehozta, meggyorsította. Az várható volt, hogy ezzel párhuzamosan akkor legalább most a bértáblázat nagyobb része érvénybe lép, vagy a kormány megnézi, hogy milyen forrásokból tudja 100 százalékosan, '98. január 1-jével a bértáblát bevezetni. Ez megoldana számos olyan problémát, amely differenciáltan már most is gondot okoz, hiszen a Belügyminisztériumon belül a Határőrség, a rendőrség, a polgári védelem, a tűzoltóság eltérő bértáblázattal dolgozik, a honvédség jelen pillanatban a leggyengébb bértáblázattal. Ennek kifejezője az is, hogy a honvédségnél a gyakorlati területen dolgozó tisztek bértáblázata most csak 61 százalék. Amennyiben a '98-as költségvetésnél megtörténik a jelzett illetményemelés, átlagban 75-80 százalék fölé, akkor a tiszti állománynál nehezen lehet a bértáblát bevezetni.
Így 1999-re egy jelentős tétellel kellene számolni a költségvetésben, amely az ismert irányszámok figyelembevételével jelen pillanatban nem áll rendelkezésre.
Befejezésül: amikor mi a törvénytervezet módosítására megtettük a javaslatunkat, még egy cél vezérelt bennünket, tisztelt képviselőtársaim: hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak ne kelljen a szolgálati törvény adta lehetőségekkel élniük, magyarán ne kelljen demonstrálniuk, hiszen megítélésünk szerint egy jogállamban ez a fegyveres erőkre vonatkozóan kimondottan szégyen.
(17.30)
Ezért a megoldást a parlamenten belülre gondoltuk. Sajnálattal kell közölnöm önökkel, hogy a honvédelmi bizottság többségében elutasította a napirendre vételt, ezért most ismételten azzal a kéréssel fordulok önökhöz, képviselőtársaim, tegyék lehetővé, hogy hozzuk a parlamenten belülre e törvényjavaslatnak a megvitatását, és az önök számos módosító indítványával együtt tegyük lehetővé, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak bérilletménye lehetőség szerint ne 1999. január 1-jével, hanem azt megelőzően növekedjék még akkor is, ha nem egyszerre, hanem részletekben kerül is megvalósításra.
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
