DR. EÖRSI MÁTYÁS
DR. EÖRSI MÁTYÁS
DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Abból, ami itt elhangzott az ön napirend előtti felszólalásában, nagyon sok elvi ponttal egyet tudunk érteni.
Mindenekelőtt egyet tudunk érteni azzal az elvi ponttal, hogy a bős-nagymarosi szerződés jogkövetkezményének a rendezése, a hágai ítélet végrehajtása valóban nem ennek a kormánynak az ügye. Nekem meggyőződésem, hogy még nagyon sok cikluson keresztül sok kormánynak kell foglalkoznia ezzel az üggyel. Ezért azt hiszem, hogy a kormányzatnak és az ellenzéknek is felelőssége, hogy ehhez az ügyhöz úgy álljunk hozzá, hogy a Magyar Köztársaság érdekében tudjuk ezt az ügyet a lehető legmegnyugtatóbb módon rendezni.
Tehát a kormány - összhangban Horn Gyula miniszterelnöknek az e Házban elhangzott szavaival - kész volt, most is kész és kész is marad arra, hogy a magyar tárgyalódelegáció tárgyalási stratégiáját, a Magyar Köztársaság kormánya által a tárgyalások során elfoglalt pozícióját ne csak a kormány keretében, hanem a lehető legszélesebb társadalmi konszenzus keretében alakítsa ki.
Szeretném a tisztelt Ház figyelmét fölhívni arra a tényre, hogy ez eddig is így történt. Valahányszor a tárgyalódelegáció vezetője, Nemcsók államtitkár úr a közvéleményhez fordult ebben a kérdésben - és nagyon sok kérdést kapott -, mindig elmondta, hogy ő szeretné a lehető legszélesebb konszenzust létrehozni annak érdekében, hogy a magyar kormány tárgyalódelegációja valóban olyan álláspontot tudjon képviselni, ami a lehető legjobban szolgálja a magyar fél ügyét. Ez sajnos nem sikerült, pedig a miniszterelnök úr erre tett egy javaslatot, hogy a parlamenten belül egy, a Házszabály keretein kívül folyó konzultációs bizottsággal is egyetértésben kerüljön kialakításra a tárgyalódelegáció álláspontja.
A kormány úgy gondolta, és úgy gondolja ma is, hogy azért lett volna jó egy ilyen ad hoc bizottságnak a létrehozatala, mert ebben minden párt egyforma erővel tudja képviselni magát. Ez nem a Házszabály keretein belül működő bizottság, ahol a végén szavazással döntenek az ügyről, hanem egy olyan bizottság lett volna, amely valóban a közös bölcsességre alapozva tudott volna kialakítani egy optimális kormányzati álláspontot.
Ezzel szemben számos ellenzéki pártnak, többek között az ön pártjának is az volt az álláspontja, hogy nincsen szükség egy ilyen ad hoc bizottságra, a Házszabály keretein belül működő bizottságra van szükség. A kormány persze nyitott arra is, hogy ha szükséges, akkor egy ilyet felállítson, de kérdés, hogy mi az értelme egy ilyen bizottságnak. Egy Házszabály szerint megalakuló bizottságban kormányzati többség van, a végén szavazni kell.
Nem az a célunk, tisztelt képviselő úr, hogy a kormánytöbbség egy kérdésben leszavazza az ellenzéket, és ilyen módon formálisan felhatalmazza a kormányt, hanem arra van szükség, hogy itt valóban egy közös megbeszélés során véleménycsere alakuljon ki, és a véleménycsere nyomán egy olyan álláspontot tudjunk kialakítani, amit nem kifelé, a közvélemény felé kell képviselnie, hogy melyik párt képviseli jobban a magyar érdekeket, szemben a másik párttal, hanem az lenne ennek a célja, hogy valóban a lehető legjobb legyen a kormányzat tárgyalódelegációjának az álláspontja.
Sajnáljuk, hogy nem jött létre ez a bizottság, de azért a képviselő úr - és nyilván az ügy iránt érdeklődő képviselők és a közvélemény - tud róla, hogy a magyar tárgyalódelegációnak az álláspontja ebben az ügyben világos. A magyar kormány tárgyalódelegációja egyrészről a bős-nagymarosi szerződés célkitűzéseit - ez benne van a hágai ítéletben -, másfelől pedig a hágai ítéletben foglaltakat, a rendelkező részben és az ajánlásokban foglaltakat tekinti olyannak, aminek a keretein belül lehetőség szerint megállapodást kell létrehozni a szlovák tárgyalódelegációval.
Nekünk meggyőződésünk, hogy a hágai ítélet kapcsán itt nem kell se győzelemről, se veszteségről, se sikerről beszélni. A hágai ítélet adott, a hágai ítélet keretein belül, amennyiben erre a fogadókészség a másik részről megvan, létrehozható egy olyan megállapodás, ami az ítélet keretein belül maradva a lehető legjobban szolgálja a köztársaság, köztük természetesen az ellenzéki pártok érdekeit is.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
