DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ közgyűlése 1993-ban határozatot fogadott el a szegénység világméretű felszámolására. A program végrehajtása keretében az 1996. évet a szegénység felszámolásának nemzetközi évének nyilvánították. Ennek előkészítéseként 1995. március 6. és 12. között nemzetközi csúcstalálkozót tartottak, ahol a részt vevő nemzetek, közöttük a Magyar Köztársaság képviselői nyilatkozatot fogalmaztak meg, és cselekvési programot fogadtak el.
A nyilatkozat többek között kimondta, hogy az aláírók kötelezik magukat, hogy országukban felszámolják a szegénységet; elősegítik a teljes foglalkoztatottság megvalósulását; biztosítják mindenki számára a biztonságos és elfogadható megélhetést; biztosítják az emberi jogok szilárd, biztonságot nyújtó érvényesülését; biztosítják, hogy mindenki jogszerűen hozzájuthasson a minőségi oktatáshoz, a fizikai és mentális egészség lehető legmagasabb szintjéhez, az alapvető egészségügyi ellátásokhoz s a többi.
A kormányfők jóváhagyták, hogy 1996-ra kidolgozzák a szegénység végleges csökkentését és megszüntetését célzó nemzeti politikákat és stratégiákat; különös figyelmet fordítanak a nők, a gyermekek, az öregek, a kiszolgáltatott csoportok szükségleteire és jogaira; biztosítják, hogy a szegények is hozzájuthassanak hitelhez, földhöz s a többi; olyan politikát alakítanak ki, hogy minden ember társadalmi védelemben részesüljön.
Idézet a Szociális Szakmai Szövetség gyorsjelentéséből: "A szegénység felszámolásának nemzetközi évtizedét, évét és napját övező csend azt sugallja, mintha a kormányzat szerint mindez ránk nem vonatkozna."
Az a pénzügyi diktatúra, amely négy éve tart, destruktív, a társadalom, az állampolgárok leépülésével jár. Nem számít benne sem család, sem gyerek, sem idős, sem beteg, sem oktatás, sem innováció, sem jelen, sem jövő. Nem számít benne az ember, csak a bevasalható pénz, az is a bérből és fizetésből élő és a legszegényebb rétegektől, a stabilizáció meghirdetett igéje alatt. A legszegényebb, magát az adózás alól kivonni nem tudó, ellehetetlenült réteg tartja el a kormányhivatalokat, a luxusfizetésű intézményeket, elsősorban a félmilliós átlagfizetésű bankokat és egyéb pénzintézeteket. Miközben ezeken a munkahelyeken felszabadították a bérkorlátokat, a dolgozók 92 százalékánál reálbércsökkentést hajtottak végre, így a béremelkedés 10-12 százalékkal az infláció alatt marad. Balkáni színvonalú, csődbe ment bankokba pumpálta az állam azokat a vagyonokat, amelyek töredékéből szociális biztonságot teremthetett volna.
A társadalom nagy részének elszegényedése következtében egyre többen a perifériára szorulva kényszerülnek bűnözéssel fenntartani magukat és családjukat. Ezt a jelenséget nevezi a kormány - elnéző mosollyal - megélhetési bűnözésnek.
A kormány gazdasági stabilizációról beszél, holott társadalmi stabilizációra van szükség. Ennek fogalomkörébe tartozik az erkölcsi és a jogi stabilizáció, valamint a szociális biztonság is. Ez ugyanis a legalapvetőbb emberi jogot, az élethez való jogot jelenti. A hajléktalanokat, a fagyoskodókat, az éhezőket, a gyógyszereket kiváltani nem tudó betegeket ma olyan közömbösség veszi körül, melynek alapja a közerkölcsök soha nem tapasztalt romlása. Ennek következménye, hogy a csődbe ment emberek nem tudnak talpra állni.
Miközben a kormány sikerekről beszél, a külföldi sajtó, sőt az általa oly nagyra becsült Világbank a hazánkban gyarapodó szegénységről ír. A pénzügyi destabilizálás jellemzője a forint soha nem tapasztalható romlása a kemény valutákhoz képest. 1995 év vége óta 50 százalékkal romlott a forint reálértéke.
A gazdasági csőd mellett totális erkölcsi csődöt jelentett az, hogy a kormányzat politikájával nem tett meg mindent a spekulációk, a feketegazdaságok, a fantomvállalkozások felszámolására, tehát fedezte azokat. Lehet-e egy olyan országban gazdasági stabilitás, ahol 60 százalékkal emelkedett a bűncselekmények száma, ahol minden áru lett, és ennélfogva hamisítják is, így a pénzt, olajat, bort, paprikát, igazolványt, útlevelet s a többi? A pénz lett a legdrágább. Hozzájutni sokszor csak uzsorásoknál lehet, havi 25-40 százalékos kamatos kamatra, ingatlanfedezet mellett. Lehet ezt gazdasági stabilizációnak tekinteni? A kormány kötelezte magát, hogy a szegénység felszámolására nemzeti cselekvési programot dolgoz ki. Nincs tudomásunk arról, hogy ez a mai napig elkészült volna.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
