DR. RASKÓ GYÖRGY
DR. RASKÓ GYÖRGY
DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő négy törvényjavaslat, amelyek az értékpapírokról és a biztosítótársaságokról szólnak, egy további világgazdasági, integrálódási folyamatnak a részét képezik. Látszólag technikai jellegű módosításokról van szó ezen négy törvényjavaslat esetében, és a Magyar Demokrata Néppárt a maga részéről minden olyan lépést üdvözöl, amely a magyar gazdaságot, annak bármelyik ágát a világgazdasághoz, az Európai Unióhoz, a fejlett országok gazdasági közösségéhez közelebb viszi, és fontosnak tartja az ilyen kiigazító, harmonizációs lépéseket.
Mégis többet érdemel ez a négy törvényjavaslat, mint az, hogy kizárólag szakmai szempontok szerint vitatkozzunk róla, illetve fűzzünk hozzá észrevételeket. Igazából teljes mértékben üdvözlendő és támogatandó, hogy bizonyos nemzetközi szerződéseknek megfelelve ezek a törvénymódosítások itt vannak előttünk, annak ellenére, hogy ezeket a törvényeket nemrég fogadta el a parlament, például az értékpapírról, tőzsdei kereskedésről szóló törvényjavaslatot éppen tavaly ilyenkor, igen jelentős viták és módosító indítványok után. Úgy gondoljuk, hogy technikai jellegű kiigazításokra - különösen egy ilyen átmeneti időszakban - mindig szükség van, azonban ezek a korrekciós lépések ürügyet szolgáltattak egy egészen más módosító csomagnak is, amely végighúzódik mind a hitelintézetekről, mind pedig az értékpapírról szóló törvényjavaslat módosításain.
Ez az, hogy a piac tovább liberalizálódik, a közép- és hosszú lejáratú tőkeműveletek liberalizációja nemcsak a külföldiek számára ad azonos elbánást, tehát a nemzeti elbánás elvét, és minden külföldi befektetőnek a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásokkal azonos pozíciót biztosít, hanem továbblép egy olyan irányba, ami az univerzális bankok, a kereskedelmi banki tevékenység egyértelművé tételéről szól, tehát hogy Magyarországon az univerzális bankrendszert - amely az elmúlt években kialakulóban volt - különböző törvények erősítették meg, szinte azt lehet mondani, hogy évről évre változó módon.
Ez a fajta kiterjesztés azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankoknak az értékpapír-kereskedésben is, a tőzsdei műveletek végzésében is igen jó pozíciójuk lesz. Merem állítani azt, hogy a kereskedelmi bankok ez irányú tevékenysége olyan versenyhátrányt eredményez majd azon értékpapír-kereskedő társaságok számára, amelyek kizárólag ezzel a tevékenységgel foglalkoznak, hogy lassú felszámolódásuk valószínűleg elkerülhetetlenné válik, mert a befektetések kockázatának biztosítására vonatkozó intézkedésekben az értékpapír-kereskedelemmel és befektetési tevékenységgel foglalkozó társaságok számára szinte kivédhetetlen versenyhátrányt eredményeznek.
A Magyar Demokrata Néppártnak ezen az egy területen van aggálya a törvény módosítását illetően. Úgy gondoljuk, az a lehetőség, hogy a befektetési szolgáltatások a vállalati papírokra is kiterjesztődnek, és az a lehetőség, hogy ezen kereskedelmi bankok számára lehetővé válik, az értékpapír-kereskedőket, azok piaci részesedését ezen a területen tovább fogja csökkenteni.
Amikor 1996 őszén az értékpapírtörvényről folyt a vita, számos képviselőtársam és szakértő felvetette annak a hatásvizsgálatnak a szükségességét, hogy a külföldi, a magyar befektetőknél sokkal tőkeerősebb befektetési társaságok és kereskedelmi bankok megjelenése ezen a piacon milyen hatással jár a magyar tulajdonban lévő kisebb értékpapír-kereskedő társaságok és befektetési társaságok hátrányára. Ez a tanulmány, ez a hatásvizsgálat tudomásom szerint nem készült el. Szerencsés lett volna, ha a törvényjavaslatok előterjesztője néhány oldalon a helyzetről valamiféle képet ad a képviselők számára, mert így látszólag nagyon kedvező megítélés alá eshet az, hogy a bevezetés csak 1999. január 1-jétől történik. Az indoklás hivatkozik is arra, hogy ezt a szolgáltatási tevékenységet megfelelő körültekintéssel kell bevezetni, illetve lehetővé kell tenni azt, hogy a kevésbé tőkeerős értékpapír-kereskedő társaságok felkészülhessenek erre a versenyre.
(17.40)
Senki nem állítja azt, hogy a versenyt ezen a területen ki kell zárni, de mindenképpen az a tény és az a tőkeerő, amellyel a külföldi befektetők ezen a területen rendelkeznek, azt vetíti elő, hogy az 1990-ben oly nagy örömmel üdvözölt és lelkesedéssel megkezdett értékpapír-kereskedelem Magyarországon szinte azt lehet mondani, néhány éven belül döntő hányadban külföldi érdekeltségű vállalkozások, pénzintézetek, befektetési társaságok érdekszférájába került. Ez lehet, hogy kényszerű, de nélkülözhetetlen velejárója annak az átalakulásnak, amely ezen a területen a magyar gazdaságban történik.
Úgy gondoljuk, hogy a verseny várható növekedése gyakorlatilag véglegesen vert helyzetbe hozza a magyar értékpapír-kereskedő társaságokat, és valószínűleg a hatásvizsgálat nélkülözhetetlen és mindenképpen célszerű. Azt javaslom a Pénzügyminisztériumnak is, hogy még a '99. január 1-jei bevezetés előtt készüljön erre vonatkozó valamiféle olyan anyag, amely erre a jelenségre egyrészt rámutat, másrészt ha ez valóban létezik, megpróbálja orvosolni, megpróbálja a magyar értékpapír-kereskedő cégek tekintetében a versenyhátrányokat részben ledolgozni, részben pedig lehetőséget nyújtani számukra, hogy hosszú távon is életképes vállalkozások maradhassanak.
A Magyar Demokrata Néppárt támogatja az itt előterjesztett törvényjavaslatokat. Ezek a módosítások valóban szükségesek részben az OECD-vel kötött egyezmény miatt, részben az EU-megállapodás miatt - itt a társulási megállapodásra gondolok -, valamint elő kell készíteni az EU-csatlakozás miatt szükséges változtatásokat is ezen a területen, ami a tőkeműveletek további liberalizációját kell hogy eredményezze, jelentse a magyar pénzügyi értékpapír-kereskedési és tőzsdei szolgáltatások terén. Ennek ellenére mindenképpen úgy gondoljuk, hogy ebben a tevékenységben magyar szereplőknek is helyük van, és meg kell találni azt a szabályozást, azt a törvénykezést, azokat a rendeleteket és azokat az egyéb kormányzati rásegítő eszközöket, amelyek ezt a - mint mondottam - '90-ben oly ígéretesen induló magyar értékpapír-kereskedelmet kis részben, de markáns részben a magyar vállalkozások számára is lehetővé teszik és fenntartják.
Amennyiben a kormány elfogadja az ezzel kapcsolatos észrevételeinket és módosító indítványunkat, a Magyar Demokrata Néppárt a négy beterjesztett törvényjavaslatot támogatni fogja, úgy véli, hogy szükséges és lényeges lépések ezek a további világgazdasági integrálódásunkhoz.
Nem kell félni attól, hogy a verseny teljes mértékben háttérbe szorítja a magyar szereplőket, de mindenképpen segítség szükséges. Negyven-ötven év elmaradt tőkefelhalmozását ezen a területen nem lehet egyik évről a másikra egy teljesen liberalizált piacon lehetővé tenni vagy ha ezt lehetővé tesszük, akkor számolnunk kell azokkal a következményekkel, hogy a XXI. században a magyar tőzsdét, a magyar befektetési tevékenységet, értékpapír-kereskedelmet és bizony a kereskedelmi banki tevékenységet is szinte nyomasztóan döntő mértékben külföldi érdekeltségű vállalkozások, pénzintézetek és befektetők fogják uralni. Esélyt kell adni a magyar pénzügyi vállalkozások számára is.
A Néppárt ezen megjegyzésével, észrevételével a maga részéről a négy törvényjavaslatot megfelelő módosításokkal mindenképpen támogatni fogja.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
