MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Egy komoly törvénycsomagot tárgyalunk most, amelynek nem minden pontjára szeretnék kitérni, hiszen Csépe Béla képviselőtársam a devizával kapcsolatos törvénnyel kapcsolatosan már elmondta a frakciónk álláspontját. Alapvetően az értékpapírpiaci törvénnyel fogok foglalkozni, illetve néhány gondolatot fogok elmondani a biztosítási törvény módosításáról.
Tisztában vagyunk azzal - különösen a mai világban, ahol az elmúlt néhány hét az egyszerű érdeklődő állampolgárok számára is a tőzsdei válságok kapcsán az értékpapírok és a részvények világát közel hozta, és a közérdeklődés tekintetében is egy kiugróan fontos témává tette -, hogy a jövő tekintetében a világ globalizálódásával az értékpapírpiacok kölcsönös függősége erősödni fog, és ez egy olyan terület, amely Magyarország polgárosodása szempontjából, a magyar vállalkozók, a magyar kis- és középbefektetők szempontjából kulcsfontosságú terület.
Mi az átfogó törvényi szabályozással, az intézményrendszer kialakításával, a befektetők védelmével, a felügyeleti jogosítványok kérdésével alapvetően egyetértettünk a tavalyi vita során. Ám néhány olyan stratégiai különbözőség megmaradt az álláspontokban, amely végigvonult azóta is a törvény alkalmazása során, és amely a mostani vitában is előtérbe került.
Az egyik ilyen kérdés a versenysemlegesség kérdése, a versenysemlegesség a tőkepiacokon, az univerzális bankrendszer következtében kialakuló piaci szereplők között, ugyanis a bankok is egyelőre csak közvetve, de egyértelműen megjelenhetnek az értékpapírpiacokon.
(17.50)
Ebből adódóan a bankok például alapvetően a hitelpiaci műveletekre szakosodtak. Nyilvánvalóan részben különböző területekről van szó, ezért az egy piacon való jelenlét kapcsán számos versenysemlegességi aggály megfogalmazható. Ezek korábban is megvoltak, illetve a jelenlegi törvénytervezet módosításában is felmerülnek.
Hadd mondjak néhány momentumot, hogy világossá váljon, milyen típusú különbözőségekre gondolok. Az egyik például a tulajdoni lehetőségek. A bankok lehetnek egymás kereszttulajdonosai, befektetési társaságoknál ilyen lehetőség nincsen. A kereskedésikönyv- és tőkemegfelelési mutató egy másik terület, ahol nem egészen ugyanolyan szabályok érvényesülnek a bankokra - amelyek ugyanazon a piacon lehetnek jelen -, mint a brókercégekre. A befektetési társaságoknak mindennap a tőkemegfelelési mutatónak megfelelő mérleget kell készíteniük, és mindennap meg kell felelni ezeknek az elvárásoknak, míg a bankoknál csak negyedévente kell ilyen beszámolót készíteniük, és pusztán egynapi állapotnak megfelelően kell a kívánt mutatóknak teljesülniük. Ez komoly versenykülönbséget eredményezhet. Mivel nagyon jól tudjuk, hogy más a kockázati paramétere a hitelezési tevékenységeknek, és más az értékpapírpiaci, tőkepiaci tevékenységeknek, így ezen két terület esetleges összemosódása semmiképp nem szerencsés, és nem jelent versenysemlegességet a piac két szereplője között.
Raskó képviselőtársam már utalt abbéli problémánkra is, hogy szeretnénk azt, hogy Magyarország polgárosodása szempontjából a magyar kis- és középvállalkozók és befektetők jelen lehetnének nemcsak a termelő szférában, hanem a pénzügyi szférában is. Bár indokoltnak látjuk, hogy előírásokkal és különböző pénzügyi kötelezettségek tekintetében szigorúan fogalmazzunk meg követelményeket, és a jelenleg több mint száz brókercég túlzottnak tűnik a magyar piacon, de annak sem örülnénk, ha egy oly mértékben oligopol piac jönne létre, hogy lényegében hat, nyolc, tíz, alapvetően nemzetközi, külföldi banki háttérrel rendelkező brókercég lenne csak jelen a magyar piacon, és ezáltal olyan versenyanomáliák és versenyhátrányok keletkezzenek, amelyek az egész értékpapírpiac szempontjából negatív hatással bírnak. Tehát mi egy, a jelenleginél szűkebb körű, de legalább 40-50 cég jelenlétét tartanánk szerencsésnek ezen a piacon, ahol a verseny kifejthetné mindazon pozitív hatásait, amelyek a befektetők szempontjából az értékpapírpiacon is előnnyel bírnak.
Egy másik nagyon fontos problémánk, ami, azt gondolom, túl kell mutasson a jelenlegi kormánycikluson és a jelenlegi körülményeken, az, hogy a politika és a tőzsde milyen mértékben, milyen szoros kötelékben van egymással, konkrétan pedig a kormányzat milyen mértékben irányíthatja a tőzsdét és a tőzsdei szereplőket. Mi azt gondoljuk, hogy hosszú távon mindenképp egy liberalizált, tehát a mindenkori magyar kormányzatnak a tőkepiacok és a tőzsde irányításába való beleszólási lehetőségének minimalizálása a cél, akkor tud ez a piac megfelelően fejlődni. Éppen ezért, mint ahogy azt már korábban, a korábbi törvény vitájánál elmondtuk, nem tartjuk szerencsésnek azt, hogy a kormány rendeletének túlságosan tág köre nyílik a tőzsdei folyamatok és a tőzsdei kereskedés szabályozásában. Ez a módosítás kereskedési könyvre és az egyéb szabályozásokra vonatkozóan megint csak számos olyan területre utal a kormányrendeleti hatáskörben, ami az egész törvénynek a keretjellegét erősíti, és amelyről azt mondom, hogy megint csak azt erősíti, hogy a mindenkori kormányzat a tőzsdei folyamatokra minél nagyobb befolyással bírjon, amit mi semmiképp nem tartunk szerencsésnek hosszú távon.
Ugyanakkor ennél a törvénynél is és a biztosítóintézetekről szóló törvény módosításánál is egyértelműen üdvözölni tudjuk a hazai befektetők védelmére vonatkozó szabályozásokat, hiszen láthatjuk, hogy a mai rendkívül nehéz időszakban is a befektetők információval való ellátottsága megfelelő tájékoztatásuk és védelmük igencsak indokolt a kevés tapasztalattal és kevés korábbi ismerettel bíró befektetők esetében, hiszen ez egy új terület, amit még mindannyiunknak tanulni kell.
Szintén üdvözölni tudjuk az EU-konformitásra vonatkozó lépéseket, bár fel kell hívni a figyelmet, hogy például az értékpapírpiac esetében az EU-direktíva nem egy friss termék, és eléggé konfúz szabályozást jelent. Úgy érezzük, hogy fontos az, hogy a német és az angolszász típusú szabályozás keveredése ne egy szerencsétlen konstellációt jelentsen, ami többek között egy kiszolgáltatott helyzetet is jelentene, mondjuk, az amerikai biztosítóintézetekkel vagy befektetői csoportokkal szemben.
Mi tehát meg fogjuk fogalmazni a módosító indítványainkat, és remélhetőleg, bízunk benne, hogy a Pénzügyminisztérium tisztelt képviselője is nyitott lesz módosító indítványaink kapcsán, épp ezért egy jobb, minőségileg szerencsésebb, a jövő követelményei szempontjából pedig alkalmasabb törvénymódosítást fogunk ezzel a Házzal közösen meghozni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
