DR. SZABÓ IVÁN
DR. SZABÓ IVÁN
DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, hogy a tegnapi népszavazás ama nagyon hosszú út egy állomásának tekinthető, amelyen Magyarország 1990-ben a rendszerváltozással elkezdett menetelni egy új XXI. századi Magyarország, egy új XXI. századi Európa felé.
(15.20)
Valóban ebben a folyamatban a rendszerváltoztatás óta valamennyi kormány, valamennyi politikai erő az egész magyar társadalom kollektív véleménye, külpolitikai vonalvezetése benne van. Az igazi kérdés most az, hogy abban a helyzetben, amelybe most Magyarország a népszavazás révén jutott, valóban ki tudja-e használni mindazokat a lehetőségeket és előnyöket, amelyeknek révén a közakarat megteremtette immár az egész nemzeti felemelkedésnek a lehetőségét. Nem egyszerűen arról van szó, hogy egy védelmi szövetség keretén belül Magyarország számára biztonságot, és a régió számára is egy védelmi szerződést nosztrifikált tegnap a magyar társadalom, hanem arról is szó van, hogy ez minden tekintetben - a gazdasági felemelkedés tekintetében is - lehetőséget adott Magyarország számára.
Többször és több helyütt elmondtuk a Magyar Demokrata Néppártnak azt az álláspontját, miszerint nem az az igazi kérdés, hogy a honvédelmi költségvetés kiadási oldalán mi jelenik meg a NATO-csatlakozás kapcsán, hanem az a döntő kérdés, hogy Magyarország számára - nemcsak a katonai, hanem a polgári élet területén is - milyen előnyök származnak ebből a csatlakozási szándékból. Ezekben az a biztonság, amelyet a NATO-csatlakozás nyújt a külföldi befektetőknek, első helyen áll.
De nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy nagyon komoly kormányzati politikával kell megteremteni a lehetőségét annak, hogy a NATO nyújtotta különféle programok közül azokban az infrastrukturális beruházásokban, azokban a logisztikai és elektronikai fejlesztési beruházásokban, amelyek ennek kapcsán indokolttá és szükségessé válnak, a lehető legnagyobb részt kapjon Magyarország, mert ezeken keresztül a civil élet technológiai színvonalának, a tőkeberuházásoknak s a munkahelyteremtésnek is eszköze lehet a NATO-hoz való csatlakozás.
És itt is meg kell ismételnünk azt a lehetőséget, amit ez az általános humán kultúra tekintetében is jelent, ha csak nem gondolunk másra, mint arra, amit bizony mind a civil, mind a katonai szakértők és az ezzel foglalkozók számára idegennyelv-tudásban nyújt és kikényszerít ez a csatlakozás, s mit jelent Magyarország általános szellemi színvonalának emelkedése szempontjából.
Őszintén reméljük, hogy ez a váratlan arányú többséggel történő népszavazás annak is volt a következménye, hogy a Magyar Országgyűlés a belpolitikai vitákból kellő időben ki tudta emelni ennek a népszavazásnak a jelentőségét azzal a határozattal, amit éppen e hónap 4-én egyhangúlag - egyetlen ellenszavazattal - fogadott el, amelyik a magyar társadalomnak azt üzente, hogy a felelős politikai erők egységesek a NATO-csatlakozás tekintetében.
Tisztelt Ház! Nagyon röviden engedtessék meg a számomra, hogy azok számára is szóljunk valamit e falak közül, akik tegnap nemmel szavaztak vagy távol maradtak a választásoktól. Úgy érzem, nem lehet sommásan azt állítani, hogy azok, akik tudatosan nemmel szavaztak, mind a magyar szélsőségeknek a hordozói. Nagyon komoly megfontolások - morális és egyéb megfontolások - vetődtek fel azokban, akik nem tudták elfogadni a NATO-csatlakozás gondolatát: ezek becsületességében és tisztességében nem kételkedhet senki ebben a Házban. Nem hiszem, hogy az az érdekünk, ezeket a választókat automatikusan beletuszkoljuk egy olyan ellenzéki politikai tömörülésbe, amely kizárólag a bal- és jobboldali szélsőséget jeleníti meg az országban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)
Ezért tehát bíznunk kell abban, hogy idővel ők is megértik ennek a csatlakozásnak a lényegét (Az elnök ismét jelzi az időkeret lejártát.), és elfogadják a többségi döntés határozatát. (Taps.)
