IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Ház! Olyan törvénycsomagot tárgyalunk, melynek egyik részét az igazságügy-miniszter, a másik részét az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter terjeszti elő, de a szervezet - mely a feladatot ténylegesen végezné - a belügyminiszterhez is tartozik. Közben európai uniós harmonizációt is kellene végezni; nem egyszerű a feladat. Ha hozzávesszük az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület jogos megállapítását, hogy Magyarország nemcsak korszerűtlen gazdasági szerkezetet, hanem kiszolgáltatott fogyasztókat is örökölt, nehéz elképzelni a gyors áttörést a fogyasztóvédelem területén, különösen a kormány gazdasági filozófiáját is figyelembe véve, mely a fogyasztói megszorításokat, a kereskedelmi és a banktőke túlhatalmát, a természetes és szerzett szolgáltatási monopóliumok szabadjára engedését segíti.
Hogyan lehet elvárni ebben a feltételrendszerben a polgári értékek világos megfogalmazását, a fogyasztók érdekében hitelesen munkálkodó, hitelesen és hatékonyan munkálkodó személy- és eszközrendszer felállítását? Őszintén megmondom, nagyon kis esélyt látok rá. Így valószínűleg hosszú időbe is fog ez telni.
Először is tudatosítani kell: a társadalom célja nem a gazdasági eredmény, hanem a jobb életminőség, még ha az igaz is, hogy a jobb gazdasági eredmény alapozhatja meg a jobb életminőséget. A fogyasztóvédelem ma már nem kizárólag kereskedelmi kategória, hanem a közszolgáltatások, a pénzügyi és egyéb szolgáltatások területére is kiterjed. A teljeskörűség alapvető igény. Így az életminőség meghatározásában döntő jelentőségű a fogyasztóvédelem, hiszen meghatározza az egyén jogainak működési hatásfokát, a fogyasztás minőségét. Lemaradásunk a fejlett demokráciájú országokhoz képest ezen a területen a legnagyobb. Ennek jelentős kulturális kihatása is van, nem beszélve arról, hogy az országképre gyakorolt hatása is jelentős.
A Ptk. módosításának indoklásában szépen ki van fejtve a fogyasztó hátrányos helyzete a piacon, jogainak érvényesítése bírósági úton is pénzügyi, pszichológiai és egyéb akadályokba ütközik. Egyre nehezebb helyzetben van az adhéziós szerződések eluralkodásával szemben is. Az úgynevezett szabványszerződések eluralták a vállalkozási szférát is. A fejlett országok fogyasztóvédelmi politikája, a szabályozás és az intézményrendszer átalakításával együtt a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmét, a fogyasztók egészségének és biztonságának megóvását, a fogyasztók jogorvoslási lehetőségeinek megteremtését és fejlesztését, az információhoz jutást, az oktatást és az érdekképviselet fejlesztését tűzi célul, mely az előttünk lévő törvénycsomag célja is kell hogy legyen.
Mindezeket elfogadva kívánatos volna, hogy a fogyasztóvédelem jogi keretei összefoglalóan és egységesen szerepeljenek a fogyasztóvédelemről szóló törvényben. Tekintettel az adott helyzetre, ez a cél biztosan nem érhető el, hiszen olyan sok különálló területen van szabályozva, hogy ennek egybeépítése, de láthatóan összhangjának megteremtése is nagyon kérdéses.
A fogyasztóvédelem intézményrendszerének világos és egyértelmű megjelenítése eleve megkövetelné, hogy az anyagi jogi kérdéseket ezen törvények között szabályozzuk. Sajnos ez nem így történt. A fogyasztóvédelem jelen fejlődési szakaszában feleslegesnek, sőt megterhelőnek tartom a békéltető testület bevezetését. Igaz, az antik Rómában már működött egy hasonló szerepet felvállaló jogi kreatúra, az actio publica, a polgári jog fejlődése azonban ma ezt a megközelítést inkább értelmezheti a polgárok kiskorúsításának, mint a tényleges és hatékony jogi képviselet egyik elemének.
Az előttem szóló képviselőtársak kifejtették részleteiben, hogy milyen sok probléma adódott a fogyasztóvédelemről szóló törvénytervezet vizsgálata során. Különösen a II., III. és IV. fejezetben vannak olyan beemelések, amelyek részben elavult törvényekből, részben pedig nem összehangolva kerültek a törvénybe. Így megállapítható, hogy a jogi feltételrendszer, melyet most nem a Ptk.-ra vonatkoztatok... - mert maga a Ptk., amely egy szerves jogfejlődésen ment keresztül mind ez ideig, viszonylag jó szinten oldja meg a feladatát ezzel kapcsolatban. Azt hiszem, hogy nagyon nagy bajban is volna a fogyasztóvédelem jogi képviselete, ha a Ptk. nem nyújtana egy viszonylag biztonságos hátteret e képviselet megjelenítéséhez. Hozzá kell tenni, hogy a jelenlegi módosításban is egy nagyon lényeges ponton döntő áttörés van a Ptk.-ban, ahol az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadására jogosultak körét lényegesen kiszélesíti.
(23.40)
Ez alapvető változás, hiszen eddig kirívóan csekély per indult közérdekű keresetre. Várhatóan ezzel a kiszélesítéssel ez biztosan lényegesen megváltozik. Ez viszont nem változtat azon az alapvető helyzeten, hogy a fogyasztóvédelmi törvény nem elégíti ki azt az alapvető követelményt, jogi kerete legyen az intézményrendszer, a fogyasztóvédelem működtetésének. Ezek módszereinek a helyes kialakítására, gyakorlására ez tehát nem elegendő. Ezt tudom összefoglalóan mondani a jogi környezetre a törvénytervezetre vonatkozóan.
Vizsgáljuk meg még a törvénytervezet egy másik nagy szabályozási területét, a fogyasztóvédelem intézményrendszerének kialakítását és működtetését!
Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy az intézményrendszer három lényeges eleme, az állami, az önkormányzati és a társadalmi szervek és szervezetek közötti összhangot, megfelelő arányt nem sikerült megteremteni. A kamarák hatáskörének hiányos és késedelmes szabályozása visszaköszön a kamarai szerep fogyasztóvédelmi megformálásában. A helyi önkormányzatok - annak ellenére, hogy nagy számú fogyasztóvédelmi jogkört gyakorolnak - nem kapnak megfelelő szerepet. Ez valószínűleg betudható annak is, hogy a Belügyminisztérium láthatólag igencsak távol tartotta magát ezen kérdéskörtől.
A tényleges végrehajtásban pedig valószínűleg kikerülhetetlen feladata van a belügyi tárcának, hiszen a 191/1996. számú kormányrendeletben a megyei fogyasztóvédelmi szervezetet a közigazgatási hivatalvezető alá rendeli.
Az ipari tárca ezt valószínűleg úgy is értelmezi, hogy a pénzügyi finanszírozás is a belügyminiszter szíve joga. Ebből adódik, hogy két bába között valamilyen furcsa eset történt a gyerekkel, amely most a megyei fogyasztóvédelem.
