DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Most a parlamentben a Tücsök és bogár rovatot hallhattuk (Derültség és taps a kormányzó pártok padsoraiban.): volt Libanon, chicagói tőzsde, garázdák, tolvajok, burgonya, bankok - és még sorolhatnám. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Zöldség!) És kapott a kormány egy felhívást, hogy nézesse meg a fogait. (Derültség és taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
Tekintettel arra, hogy valóban elég sok fogalom kíván tisztázást, ezért megpróbálom tisztázni, képviselő úr, mert valóban azt hiszem, hogy ez az első lépés. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiban.)
A többször módosított, 1978. évi törvény 137. §-ának a 7. pontja megadja a bűnszervezet fogalmát: mely szerint "bűnszervezet a bűncselekmények folyamatos elkövetésére létrejött olyan, munkamegosztáson alapuló bűnszövetség, amelynek célja a rendszeres haszonszerzés". A hatalmi ág pedig, véleményem szerint, a hatalom gyakorlásának egy olyan szelete, amely önálló struktúrával, meghatározott funkcióval és ehhez szükséges eszközrendszerrel rendelkezik, és gyakorlatilag a hatalmi ágaknak az egyensúlya alkotja a társadalomnak a működését.
Ha ezeket a fogalmakat elfogadjuk, akkor már ezek ismeretében nyugodtan állíthatom, hogy ebből a szempontból, ebben az értelemben a szervezett bűnözés soha nem válhat hatalmi ággá egy polgári demokráciában erre az alkotmány és a törvények jelentenek megfelelő garanciát. Ha a magyarországi szervezett bűnözés történetét nézzük, akkor azt kell hogy lássuk, hogy a '80-as években, pontosan a piacgazdaság elemeinek a kialakulásával párhuzamosan tűnt fel; társadalomra való kiemelt veszélyessége pedig abban áll, hogy profitszerző képessége van, és valóban arra törekszik, hogy az illegális szférában megszerzett vagyonokat legálissá tegye. Gyakorlatilag mondhatjuk azt, hogy a pénzmosás eszközét kívánja igénybe venni.
Ugyanakkor pedig, képviselő úr, nem tekinthetünk el attól, hogy a bűnözés elleni fellépés mindenkor a demokratikus jogállam keretei között kell hogy maradjon, mert csak így maradhat fenn a demokratikus jogállam. Megmondom őszintén, az utóbbi években alkotott jogszabályok, módosított jogszabályok - megnevezném talán a büntető törvénykönyv módosítását, vagy utalnék a feketegazdaság elleni fokozott fellépésre, az Országos Bűnmegelőzési Tanács létrehozására, a szervezett és gazdasági bűnözés vonatkozásában született kormányhatározatokra, a parlament előtt lévő új büntetőeljárási törvénytervezetre - talán meggyőzően bizonyítják azt, hogy a jogállamban megvannak azok az eszközök, amelyek egy hatékony, szervezett bűnözés elleni fellépést tesznek lehetővé.
Önt hallgatva ugyanis arra a következtetésre jutottam, hogy az a felfogás, amely a bűnözést a társadalomtól, az egyéntől, az embertől idegen cselekvésnek tartja, amely pusztán rendőri intézkedésként gondolja megakadályozni a bűncselekményeket, azt vélelmezve, hogy létezik bűnözés nélküli társadalom, ez a felfogás egy vulgáris materialista felfogás. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiban.) Véleményem szerint, képviselő úr, ezzel most már szakítani kellene, és csak a polgári demokrácia keretein belüli eszközök igénybevételét lehetne számon kérni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
