DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném jelezni, hogy a kiadott program szerint a szünet után került volna sor a felszólalásomra, ezért elnézést kérek, hogy csak az utolsó másodpercben értesültem arról, hogy előrehozott időpontban kerülhet erre sor. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Elnézzük! - Derültség.)
A tb költségvetését illetően 1997. november 11-én vezérszónoklatomban kifejtettem azt, hogy a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetése miért elfogadhatatlan. Már évekkel ezelőtt a társadalombiztosítás költségvetését állatorvosi lóként jellemeztem, amelyben minden betegsége a társadalombiztosításunknak, sőt, a gazdasági életnek is fellelhető. Egyrészt nincs olyan közgazdasági, tervezési, pénzügyi, elszámolási, ellenőrzési, nyilvántartási hiba, mulasztás, netántán visszaélés, ami a társadalombiztosítás '98. évi költségvetésében ne szerepelne; hasonlóképpen a korábbi évek költségvetéseihez, amelyekben ugyanezeknek a hiányosságoknak a sorozata fellelhető volt. Tragikomikus a helyzet, hiszen óriási pénzekkel, jövőre 1378 milliárd forinttal bánnak így másrészt úgy gondoljuk, hogy ha a költségvetést működtetni akarják, a költségvetés felborul, hiszen számos részében kiderül, hogy az irreális tervezés miatt nem teljesíthető a költségvetés.
Sajnos, az eddigi költségvetési hiányosságokból, a sikertelenségből nem vonták le a tapasztalatokat, pedig állandóan túlteljesülő és szinte kezelhetetlen hiány keletkezett a tb-költségvetésekben ez idáig is. Nem árt újból felidézni, hogy 1995-ben nulla forint helyett 40,5 milliárd forint volt a hiány. 1996-ban költségvetés nélkül indultunk; márciusban a beterjesztett költségvetés helyett két szocialista és egy szabaddemokrata képviselő módosító javaslatát erőltették át a Házon. Akkor a hivatkozás az OECD-csatlakozásra történt, de 17,8 milliárd forint helyett végül is - a Független Kisgazdapárt prognosztíciójának megfelelően - 68,1 milliárd forint lett a valóságos hiány. A hatalmas deficitet utólag a következő évi központi költségvetésben számolták el - a hiányt tehát valamennyien fizetjük. Ennyivel kisebb a lehetőségünk a beruházásokra, és jó, ha a társadalom tudja: ennyi pénzzel kevesebb jut a lakásépítésekre, útépítésre, az életkörülmények javítására. 1997-ben előbb nulla forint hiányt akartak, majd 13 milliárd 500 millió forint hiányt fogadtak el; de a Független Kisgazdapárt megítélése szerint a deficit akár 50 milliárd forint is lehet.
1998-ra pedig 17 milliárd forint hiánnyal számolnak. A nyugdíjbiztosításnál eszerint - nyugdíjreform ide vagy oda - kiegyensúlyozott lenne a gazdálkodás, a teljes deficit az egészségbiztosításban jelenne meg. Ez nyilvánvalóan képtelenség. Aki csak rátekint az egészségbiztosító és a nyugdíjbiztosító tervezett költségvetéseire, az láthatja, hogy ilyen eltérés a két biztosító működése között semmiképpen sem lehet. A feltételezett 17 milliárd forint deficit irreálisan alacsony. Gondoljunk csak arra, hogy 1997-ben már az első félévben e terület hiánya meghaladta a 40 milliárd forintot! Most is folytatódik tehát a fordított gyakorlat és logika: reális tervezés helyett, tehát a folyamatok összehangolása helyett a pénzek szétosztása formális alapokon történik.
A Független Kisgazdapárt nevében kénytelen vagyok tehát megállapítani, hogy nem tervezés, hanem légvárépítés folyik a kormányzati oldalról és az önkormányzatok oldaláról. A legrosszabb az, hogy ezekben a légvárakban senki sem hisz, de a kormány a parlamenti többségével mégis keresztülhajszolja azt. Pedig csak reális költségvetésnek lenne értelme, csak ez biztosíthatja az ágazat megfelelő és racionális működését, és reális költségvetés nélkül egyáltalán reményünk sem lehet arra, hogy a társadalombiztosítást valaha is rendbe tegyük. Ezért a Független Kisgazdapárt számára elfogadhatatlan az ilyen légvárépítés.
Bizonytalan a társadalombiztosítás költségvetési bázisa a társadalombiztosításban és általában a magyar gazdaságban is. A társadalombiztosítás körül vita folyik 1997-ről, hiszen az 1997. évi pótköltségvetéssel kapcsolatosan - a központi költségvetés és az önkormányzat számaira is utalok - egyáltalán egymás vonatkozásában is eltérések vannak. Az 1997-es hiányt illetően a differencia 25-30 milliárd forint, tehát ennyivel még nagyobb az önkormányzatok előterjesztése, mint a kormányé. Az Állami Számvevőszék szerint is túl nagyok a különbségek.
De a magyar gazdaság helyzetében és kilátásaiban is eltérések vannak, például az infláció mértékében. 1998-ra a kormány 13,5 százalékpontot mond inflációra; mások szerint az inflációs pontok a 15-16 százalékpontot fogják elérni. Ez pedig a költségvetés kiadásaira, pontosabban azok realitására lényeges hatással van.
(16.50)
Ugyanilyen különbségek fedezhetők fel a bérek növekedésében, amitől viszont a járulékok függnek.
A költségvetést ismét rosszul készítették elő. Kevés a támpont, lényeges adatok hiányoznak a mérlegeléshez, de a tervezéshez is. Hivatkozhatnék például a kintlevőségek alakulásáról összeállított idősorra, annak összetételére, a behajthatóságok kérdésére, a változás okaira. Véletlenül tudtuk meg például az 1996. évi zárszámadásról készült ÁSZ-jelentésből, hogy 1996-ban 35 milliárd forintot kivettek a kinnlevőségből, mert behajthatatlannak tartották. A csökkenés tehát időleges és technikai, nincs mögötte hőstett, tehát nem valóságos megtakarításról van itt szó, hanem egy számsor eltüntetéséről. Miután ez 35 milliárd forintra vonatkozik, azt kell mondjam: egyszerűen kibűvészkedtek 35 milliárd forintot a kinnlevőségek közül, és aztán ezt majd saját eredményként tudják feltüntetni.
A Független Kisgazdapárt felhívja a tisztelt Ház figyelmét - és remélem, egyszer végre fel fog valaki figyelni arra -, hogy a kormány sorozatosan megsérti az államháztartási törvény 115. §-át, hiszen nem adják meg a költségvetést megelőző két év tervezett és tényleges adatait. Nehogy bárki azt higgye, hogy itt valamiféle formai kifogásról van szó! Felhívnám a figyelmet arra, hogy ha ez a fő szövegben és nem a függelékben lenne, azonnal valamennyien érzékelnénk az előirányzatok megalapozatlanságát.
Hogy ennek igazolásaként igen tisztelt képviselőtársaimnak megfelelő adatokra is hivatkozzam: például az egészségügyi hozzájárulást 1998-ban hajszálra ugyanannyira, tehát 98 milliárd forintra teszik, mint 1997-ben, pedig akkor óriási volt az elmaradás, tehát a két év számai semmiképpen sem felelhetnének meg egymásnak. Egyértelmű tehát, azért nem szerepelnek itt a fő szövegben ezek az adatok - tehát a két év tervezett és tényleges adatai -, mert ezekkel manipulálni kívánt a kormány, különben a fő szövegben kellett volna előterjesztenie.
De az a tény is akadályozza az Országgyűlést a megfelelő állásfoglalás kialakításában, a számsorok mérlegelését illetően a helyes álláspont kialakításában és az ellenőrzésben, hogy például '97. november 11-én kezdődött a '96. évi tb-költségvetés zárszámadásának általános vitája, amikor én felhívtam a kormány figyelmét a '98. évi tb-költségvetéssel kapcsolatban, és személyesen az előterjesztő pénzügyminiszter felelősségére utaltam, hiszen olvashatatlan táblát nyújtottak be. Emlékeztetném önöket arra, hogy ekkor nagyon kemény kritikát voltam kénytelen gyakorolni a kormánnyal szemben, és arra hivatkoztam: a kormány a zárszámadás benyújtásakor sem tisztelte meg az Országgyűlést, sőt annak tekintélyét rombolta. Egyrészt azért, mert a sajátja mellett a tb változatát is a képviselők elé ömlesztette, másrészt pedig azért, mert az előterjesztésében olyan táblázatokat közölt, amelyek rovatai és számadatai olvashatatlanok voltak. Én akkor bemutattam a Háznak ezeket a számsorokat, ezek valóban olyanok voltak, hogy szemüveggel és a legnagyobb nagyítóval sem lehetett kiolvasni azokat. Egyértelmű tehát, hogy a kormány itt manipulált, ilyen tévedés nem lehetett. Ezt követően Medgyessy Péter - ez dicséretére legyen mondva - végül is helyesbítette ezeket az adatokat. Arra hivatkozott - elnézést kérvén a képviselőktől -, hogy itt nyomdatechnikai hiba történt. De sajnálatos volt az - és én nem tartom ezt korrekt eljárásnak -, hogy a pénzügyminiszter úr nem mondta meg: Torgyán József felhívására terjesztette elő... (Derültség és közbeszólások a kormánypártok soraiban.) ezeket az újabb, már olvasható számsorokat.
Kérem, én úgy gondolom, a Háznak nem az a feladata, hogy mindenfajta hókuszpókusszal elterelje a figyelmet a valóságról... (Moraj a kormánypártok soraiban.), hanem tisztességesen kellene előterjeszteni a tb-költségvetést, úgy, ahogy azt a jogalkotásról szóló törvény előírja, úgy, ahogy én arra a tisztelt Ház figyelmét évek óta hiába hívtam fel. Kérem, ha a legfőbb ügyész úr odafigyelne a kormányzat sorozatos törvénysértéseire, akkor bizony a legfőbb ügyész úr számos alkalmat találhatott volna arra, hogy fellépjen az ilyen törvénysértéssel szemben. (Közbeszólások a kormánypártok soraiban.) Kérem, épp most mondom el a konkrétumokat. Ezzel rengeteg pénzösszeget ki lehet iktatni.
De ha már az Országgyűlés tekintélyét sértő ilyen kormányzati előterjesztésről beszéltem, és felhívtam a figyelmet arra, hogy a kormány a manipulatív munkája közepette milyen olvashatatlan számsorokat terjeszt a Ház elé, akkor Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr korrekcióján túlmenően kénytelen leszek még további, ilyen súlyos hibákra felhívni a figyelmet... (Hidasi Rezső: Konkrétum?), csak a korábbi felszólalásomban az időkeret okán nem volt lehetőségem arra, hogy ezekre felhívjam a figyelmet. Ugyanis "elfelejtette" - természetesen idézőjelben mondom az "elfelejtette" kifejezést - a pénzügyminiszter úr, hogy a '98. évi költségvetésben is vannak olvashatatlan táblák, amelyek korrigálása a mai napig nem történt meg. Az ilyen magatartás mögött a Független Kisgazdapárt megítélése szerint a szokásos, tehát a kormányzatra jellemző dilettantizmuson és szakszerűtlenségen túlmenően a manipulatív szándék is megállapítható, gyanítható, ezért a Független Kisgazdapárt kénytelen erre felhívni a figyelmet.
Nem történt meg a kormány és az önkormányzatok közötti eltérések okainak, sőt sokszor mértékének a feltárása, elemzése és ebből a megfelelő következtetések levonása - nehezményezi a Független Kisgazdapárt az eddigieken túlmenően. Vannak ugyan összeállítások, de ezek összevont csoportokat mutatnak be, tehát tompítják a rendkívül nagy differenciákat. Ezekre néhány példa:
A nyugdíjbiztosítást illetően a járulékbevétel 718 milliárd forint a Pénzügyminisztérium kimutatása szerint, ugyanez a nyugdíjbiztosító önkormányzat kimutatása szerint 675 milliárd forint. A munkáltatói járulék 506 milliárd forint a Pénzügyminisztérium kimutatása szerint, ugyanakkor a nyugdíjbiztosító önkormányzat szerint ez mindösszesen 545 milliárd forint - itt az utóbbinál nagy hirtelenjében már nekem is szembeötlik 20 milliárd forint hiány. De meg tetszenek látni, itt most már két tételnél hirtelen ilyen manipulációk voltak a 20-30-40-50 milliárd forintok között.
(17.00)
Ugyanis a központi támogatás a nyugdíjreformhoz a PM kimutatása szerint 20 milliárd forint. Ugyanez 50 milliárd forint, igen tisztelt képviselőtársaim, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat szerint. Az egészségbiztosítást illetően járulékbevételként a Pénzügyminisztérium 542 milliárd forintot, ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat pedig 525 milliárd forintot tüntet fel. Egészségügyi hozzájárulásként 98 milliárd forint a PM kimutatása szerint, ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Alap szerint ez csak 92 milliárd forint. Elnézést kérek, ilyen nyilvánvaló ellentmondások megengedhetetlenek. Egy legkisebb kft. könyvelésében is megengedhetetlenek, nemhogy a Pénzügyminisztérium, a nyugdíjbiztosító önkormányzat és az egészségbiztosító adatai között.
Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy az egészségügyi hozzájárulásnál a tapasztalatok alapján a 92 milliárd forint is túl merész elképzelésnek tűnik, tehát a Független Kisgazdapárt nevében a jegyzőkönyvnek mondom, hogy ez teljesíthetetlen.
De a kiadásokban is nagyok az eltérések. Egy jellemző példa a zavarokra: a nyugellátásokra a kormány szerint 767 milliárd forintot fizetnének ki, míg az önkormányzat ennél 25 milliárd forinttal kisebb kiadással, tehát 744 milliárd forinttal kalkulál. Úgy gondolom, ez a néhány számsor több mind érdekes, ha összehasonlítjuk egymással, és megengedhetetlen, és végre szeretnénk hallani, hogy kik a felelősök, és szeretném nevesítve hallani a pénzügyminiszter úrtól, én ezt elvárom a Kisgazdapárt nevében. Ne nekünk kelljen a választások után kutakodnunk (Moraj, közbekiabálások az MSZP soraiból.) majd kormányzati helyzetből, hogy miért voltak ezek az óriási eltérések!
Különösen aggályos az úgynevezett nyugdíjreform következményeinek figyelembevétele a nyugdíjbiztosítás gazdálkodásában. A kormány azt a bevételkiesést, illetve kiadáscsökkenést, amely az úgynevezett hagyományos biztosítónál bekövetkezik, megelőlegezi. 20 milliárd forintot utalnának át központi forrásból e célra a nyugdíjbiztosítónak, és ezzel mérlegét nullszaldóssá akarnák tenni. A nyugdíjbiztosító viszont 50 milliárd forint állami pénzt tart szükségesnek. De ebben a 30 milliárd forinttal magasabb összegben sem szerepel az a 20 milliárd forintos informatikai, számítástechnikai kiadás, amelyet a nyugdíjreform kiszolgálásához korábban a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat akkori alelnöke, mai elnöke elkerülhetetlennek tartott. Hiába költ ugyanis a két pénztár évente 1 usque 1,5 milliárd forintot számítógépesítésre, alig javul a társadalombiztosítás nyilvántartása. Az ÁSZ szerint sem hiteles a tb nyilvántartása, pontatlanok az adatok.
Itt emlékeztethetném önöket arra, hogy például korábban 250 millió forintot fizettek ki egy nem létező vényellenőrzési rendszerért, ilyen rendszer pedig, jól tudjuk, egyáltalán nincs is. De ha már nincsen, akkor úgy gondolta valaki, akinek nyilván megfelelő érdeke fűződött ahhoz, hogy ebből is valamilyen pénzt varázsoljon ki, végül is 50 millió forintot, írd és mond 50 millió forintot kifizettek a nem létező rendszer karbantartására. Emlékeztetőül hivatkozom arra, hogy ezután a közgyűlés tagjai lementek a pincébe, és ott nagyon szorgosan kutakodtak, amíg találtak is egy gyanús dobozt. A gyanús doboz kinyitása érdekében mozgósítottak minden hatóságot, közjegyző előtt ki is nyitották a dobozt, és megállapították, hogy üres. Én ezek után kérdezem, hol a 250 millió forint, és hol az 50 millió forint, igen tisztelt Pénzügyminisztérium és igen tisztelt ÁSZ, és nem lenne-e helyes ennek az ügynek a kellő tanulságait, mondjuk, egy büntetőeljárás keretein belül megvizsgálni.
A nyilvántartás javítása és az ügyfelek jobb kiszolgálása helyett azonban további hatáskörbővítéssel kívánják ezeket az ügyeket megoldani. Amint már korábban az egyik felszólalásomban utaltam, itt a fogak szükségességét jelezték, de végül is ez még protézisnek sem felel meg, ahogy ez az APEH-nél is kimutatható.
Újabb gyöngyszeme ennek a történetnek, hogy 1998 februárjától floppyn, vagyis lemezen történik az adatbevallás nyilvántartása, miközben a határidőket is lerövidítették. A megjelent rendeletet - ez november 15-i - már módosítani akarják, mert a feladatot, kire és hogyan terjedjen ki az új rendszer, a társadalombiztosítás nem tudja értelmezni.
Az anomáliák azonban ezzel csak fokozódnak, hiszen a Mai Nap információja értelmében - be tudom mutatni ezt a cikket is (Felmutatja a cikket.), nehogy az én terhemre írják, hogy ezt is a Kisgazdapárt találta ki - 1992 óta egy halott vállalkozó családját folyamatosan befizetésre és bírságfizetésre szólították fel. A család tehetetlen volt, ez év februárjában írt erről egy lap, az ombudsman elolvasta, és intézkedett. Novemberre - nem érdektelen, hogy ez csak novemberre sikeredett! - a család visszakapta a jogtalanul behajtott pénzt és a kirótt büntetéseket, de a felelősöket a mai napig sem sikerült megállapítani, mindig csak az ügyfél lehet a felelős. Tehát ez a Kisgazdapárt megítélése szerint egy torz rendszer, elfogadhatatlan. Máshonnan pedig arról lehet értesülni, hogy halott nyugdíjasokat értesítenek utazási kedvezményeikről, amit mi egyszerűen nemcsak egy adminisztrációs hibaként értékelünk, hanem bizony ki kell mondjuk, kegyeletsértőnek is tekintjük. A folyószámla-egyeztetők kiküldése után felháborodott tömegek szoktak rázúdulni az Egészségbiztosítási Pénztár fiókjaira, ahol hosszú sorban állás után az esetek döntő részében még tisztázni sem tudják a valóságos helyzetet, mert olyan káosz van a nyilvántartásban.
Ezek a Független Kisgazdapárt megítélése szerint középkori állapotok, és a kiszolgáltatottság viszonyai azok, amivel ezeket egyáltalán a Kisgazdapárt szerint minősíteni lehet. A gazdasági fejlődés, a vállalkozások működése fékezésének viszonyaiként lehet tehát mindezt értékelni.
A kintlévőségek behajtását továbbra is jutalmazzák, amit a Független Kisgazdapárt mindig is helytelen gyakorlatnak minősített. Engedjék meg, hogy erre még egy-két gondolatot kifejtsek. A munka ellátása ugyanis munkaköri kötelesség, ha ez nem tűnt volna fel eddig a törvényalkotónak. Egy forráshiánnyal küszködő területen és a közösség pénzéből egyébként is visszatetsző egy viszonylag szűk csoportnak évente 700 usque 800 millió forint jutalmat adni. Ráadásul a társadalombiztosítás valójában ellenérdekelt lesz abban, hogy a bevételei időben rendben folyjanak be, ugyanis ez az egész jutalmazási rendszer a társadalombiztosítást ellenérdekeltté teszi. Akkor ugyanis kisebb lesz a jutalom lehetősége.
(17.10)
Ma viszont a prémium még arra is ösztönöz, hogy az adatokat megváltoztassák, olyan összegeket is a behajtottak között tüntessenek fel, amelyek rendben beérkeztek. Erre, tehát az anyagiak kedvéért elkövetett manipulációkra az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet. De a behajtás fogalma sincs egyértelműen tisztázva, enélkül pedig teljes képtelenség az egész jutalmazás rendszere.
Miért állítom én ezt? Ha ugyanis valaki csak egy napot késik a befizetésével, akkor az már eleve úgy jelentkezhet, mint olyan kintlévőség, amelyet behajtottak. Tehát semmit sem tettek annak érdekében, hogy ez befolyjon, mégis jutalmat, prémiumot lehet ez után felvenni, mert az egészet úgy lehet feltüntetni, mintha behajtották volna. Ezért rendkívül meglepőnek tartom a Független Kisgazdapárt nevében, hogy a kormány a behajtás premizálásának további bővítésére készül.
4 milliárd forintot, igen tisztelt képviselőtársaim, ismétlem: 4 milliárd forintot koprodukcióban akar behajtani az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az APEH. Ehhez 100 millió forint jutalmat biztosítanak, ami azt jelenti, hogy a behajtott összeg 2,5 százalékát utalnák ki. Tehát még az ilyenkor "szokásos" - idézőjelben mondom, mert én ezt egy rendkívül rossz gyakorlatnak és törvénysértő gyakorlatnak tartom, tehát még az ilyenkor szokásos 2 százalékkal sem elégednek meg, hanem 2,5 százalékot szabnak maguknak jutalomként. A magasabb arány nyilvánvalóan azért szükséges, mert a prémiumot most már kétfelé kell osztani, hiszen koprodukcióban történik ez a rendkívül silány produkció.
A közös portyázásokra való felkészülés jegyében kezdte meg az APEH több ezer kisvállalkozó és több száz, ennél nagyobb vállalkozó társadalombiztosítási befizetéseinek ellenőrzését. De hát akkor - kérdezem a Kisgazdapárt nevében - miért és mire fizettek ki a társadalombiztosításnál idén már eddig is körülbelül 700 millió forint jutalmat? Igen tisztelt képviselőtársaim, úgy gondolom, ezek olyan megdöbbentő adatok, amelyek mellett - ha tetszik önöknek, ha nem - nem lehet elmenni anélkül, hogy megfelelő büntetőjogi vagy egyéb következményei ne lennének ezeknek az anomáliáknak. Én úgy gondolom, hogy akkor leszünk jogállam, hogyha önök is így fogják ezt megítélni.
De a kiadásoknál is hatalmasak a feszültségek, nem csak a bevételeknél. A nyugdíjakat 19 százalékkal kívánja növelni a kormány. De azt senki nem tudja most pontosan megmondani, hogy mennyi lesz az infláció, mert igaz ugyan, hogy a kormány azt mondja, hogy 13,5 százalék, de már rögtön ennek lerontására meg kell jegyeznem, hogy ugyanakkor a különböző gazdaságkutató intézetek véleménye szerint az infláció mértéke nem 13,5 százalék lesz, amint azt a kormány mondja, hanem 15-16 százalék. Most én nem kívánok belemenni abba a kérdésbe, hogy az infláció ténylegesen megáll-e 16 százaléknál. Ahogy én ismerem ezt az - idézőjelben mondom - "tehetséges" kormányt, megfelelő inflációgerjesztő eszközöket fog tudni még kitalálni ahhoz, hogy semmiképpen ne álljon meg az egész infláció gerjesztése 16 százaléknál.
Így a nyugdíjak reálértéke, vásárlóértéke nem 4,8 százalékkal, hanem csak kevesebbel emelkedik, ha egyáltalán emelkedik. Ha csak a kettő közti eltérést veszem, már akkor is kevesebb. Számítsuk hozzá, hogy 1986-ban - ez a dolog lényege, erre kell a nyugdíjasoknak felfigyelniük, mert itt jöhetnek rá, hogy hol csapják be őket - a nyugdíjak 31 százalékkal kevesebbet értek, mint 1989-ben (Sic!). Különösen romlott a nyugdíjasok életszínvonala 1995-96-ban, amikor e két év alatt 21,5 százalékkal csökkent nyugdíjuk értéke. A kormány által óriási sikerként beharangozott 19 százalékos nyugdíjemelés tehát még alacsonyabb infláció esetén is - amire egyáltalán nincs esély - csak az egyötödét adná vissza annak, amit ugyanezen kormány már korábban elvett. Tehát a négyötödét megtartja a kormány, az egyötödét odaadja, és ezt a végén mint valami óriási, a nyugdíjasokkal szemben gyakorolt kegyet tünteti fel. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint ez olyan csúnya manipuláció a nyugdíjak reálértékével, ami egyértelműen elfogadhatatlan, hiszen a nominálértékkel és a reálértékkel való játszadozás ez, nem pedig a nyugdíjak emelése. Valójában úgy gondoljuk tehát, hogy prognosztizálható, hogy a valóságos helyzet még ennél is rosszabb lesz, mert a magasabb infláció még ennek a picike kis maradványnak egy részét is meg fogja enni.
A társadalombiztosítás rendbetételéhez, igen tisztelt képviselőtársaim - remélem, hogy utoljára kell, hogy az önök figyelmébe ajánljam, mert ezután lesz majd egy olyan kormány a jövő évben, amely ezt tudja és amely ezt megoldja, már többször utaltam rá, hogy a Kisgazdapárt erre készséggel vállalkozik -, most már mindenképpen múlhatatlanul szükség lenne a társadalombiztosítás átvilágítására a tartalékok, a pazarlás feltárása érdekében. Úgy gondoljuk, hogy ezt szakértők tucatjával kellene végrehajtani, hiszen igen jelentős összegeket lehetne megtakarítani, amelyeket a terület fejlesztésére kellene visszaforgatni. A Független Kisgazdapárt szakértőinek számításai szerint a valóságos megtakarítások - csupán ezzel a módszerrel - 100-200 milliárd forintra lennének tehetők.
Valódi járulékreformot kellene végrehajtani. Ennek érdekében a Független Kisgazdapárt nevében javaslom, hogy 10-15 százalékponttal kellene megkezdeni a munkáltatóijárulék-csökkentést, és emellett kellene hozzáfogni a feketegazdaság visszaszorításához és a nagyobb foglalkoztatottság eléréséhez.
Fajlagosan csökkennek ugyan a terhek, de a járulékfizetők nagyobb száma miatt mégis több lesz az államnak a járulékbevétele, tehát a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ez az egyetlen eredményhez vezető út. A kormány azonban ezúttal is hátrafelé megy miközben a járulék világviszonylatban amúgy is a legmagasabbak közé tartozik, újabb sarcokat vet ki. Több alkalommal rámutattam már, hogy a járulékok mértékének a megállapítása kapcsán kellene euro-konformmá válnunk, nem pedig egyes jogszabályok szinte lemásolásában. Egyértelmű tehát, hogy az euro-konformitás itt lenne szükséges.
Az egészségügyi hozzájárulás tervezett összege a túlterhelés miatt nem folyik be, ezért a régi, de be nem vált recept szerint a hozzájárulás mértékét emelték fel. Ez jövőre 1800 Ft helyett 2100 Ft lesz. Mi már a mezőgazdasági őstermelők tiltakozásakor felhívtuk a figyelmet, sőt, én magam országgyűlési határozati javaslatot terjesztettem be, amikor is kértem, indítványoztam, javasoltam a Háznak az 1800 Ft-os egészségügyi hozzájárulás eltörlését.
(17.20)
Sajnos, a Ház akkor elutasította ezt az indítványt, most pedig 1800 forintról 2100-ra emeli fel, ami a helyzet további súlyosbodásához vezet. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ezen túlmenően normalizálni kellene a nyilvántartásokat és egyszerűsíteni a szabályokat; ezzel az ellenőrzés és a szankcionálás is hatékonyabb lesz.
Végezetül a Független Kisgazdapárt azt javasolja, hogy a társadalombiztosítás szabályait is úgy kell megállapítani, hogy azok hosszú időre stabilitást jelentsenek, és arra a társadalom a jövőben hosszabb távon építhessen. Itt látjuk a kiutat, ez a lehetőség. Amint elmondottam már - sajnos azonban nem első, nem második alkalommal, hanem minden évben -, kénytelen voltam a tisztelt kormány figyelmét ezekre a lehetőségekre felhívni. A kormány nem élt ezekkel a lehetőségekkel, ezért a Független Kisgazdapárt ezt az előterjesztést sem tudja támogatni, de már előre tájékoztatja a társadalmat, hogy a kisgazda győzelem után bevezetjük ezeket a módosításokat.
Köszönöm a türelmüket. (Derültség a kormánypártok padsoraiban. - Taps az ellenzéki padsorokban.)
