DR. PUHA SÁNDOR
DR. PUHA SÁNDOR
DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/4603. számú javaslat, amely a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló törvényjavaslat, mint miniszter úr is említette, jogalkotási folyamat, egy törvénycsomag utolsó állomása.
Már lezártuk a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvénytervezet általános vitáját, és tulajdonképpen a közterület-felügyelet törvényi szabályozása van még hátra. Az állami tulajdon lebontása és a magántulajdon meghatározóvá válása indokolta ezt a törvényalkotási folyamatot. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény feloldja a rendőrség vagyonvédelmi monopóliumát, és a vagyonvédelem területén a bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatokat teszi elsősorban feladatává. A megelőző vagyonvédelem azonban a tulajdonos joga. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység felügyeletét utalja a rendőrség hatáskörébe. Egy 1995. évi kormányrendelet és annak végrehajtására kiadott BM-rendeletek szabályozzák jelenleg a tervezet által szabályozandó területet.
Azonban a jogforrási szint elégtelennek mutatkozott, mindenképpen indokolt a törvényi szintű szabályozás. Az előttünk lévő tervezet nem a személy- és vagyonvédelmi tevékenység egészére, csupán a vállalkozás keretében végezhető tevékenység szabályozásához ad törvényi kereteket. Mivel ilyen irányú tevékenységet elég kiterjedten folytattak eddig is, a működést illetően már vannak tapasztalatok, amelyek azt mutatják, hogy a tevékenységet végzők egy részénél szakmai, képzési fogyatékosságok voltak. A szervezetek egy része jogellenes eszközöket alkalmazott, és bizonyos kriminális veszély is jelentkezett.
Alapvető fontosságúvá vált tehát, hogy törvény erősítse a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szolgáltatás tevékenységét, és garanciákat nyújtson a társadalom számára a szolgáltatást igénybe vevők és a többi érintett számára, hogy személyhez fűződő jogaik, vagyonérdekeik sérthetetlenek maradnak, az erre irányuló igényeiket érvényesíthetik. A törvényi szabályozásnak törekednie kell arra, hogy ezekben a vállalkozásokban ne érvényesülhessenek kriminális érdekek, vagy hogy a jogi feltételeknek egyébként megfelelő - hadd tegyem idézőjelbe - "magánrendőri" vállalkozások ne elégíthessenek ki bűnözői törekvéseket: védelmi zsarolás, illegális pénzbehajtás s a többi.
Ezt a célt szolgálja a tervezet 4., 5. §-a, amelyek csak olyan személy számára teszik lehetővé a tevékenység végzését, aki szakmailag kellően felkészült, büntetlen előéletű, de például a személy- és vagyonőr, valamint a magánnyomozó esetében a büntetőjogi értelemben vett büntetlenségen túli előéletet is megkövetel. Szigorú adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget is előír a törvény. Azonban a harmadik személytől megszerzett adatok tekintetében hatósági vagy bírósági eljárás esetén még relatív mentességet sem ad. Komoly garanciát jelent a kötelező kamarai tagság és a kamara ellenőrző, szankcionáló szerepe is. A kamara komoly és hatékony szakmai, valamint morális kontrollt tud gyakorolni. Egyértelmű, hogy a törvényben is támogatni kell az olyan önszerveződésen alapuló szervezeteket, amelyek eredményesen tudják védeni tagjaik szakmai érdekeit, és fel tudnak lépni a jogszabályokat kijátszó, azokat megkerülő vállalkozókkal szemben.
E tevékenységekre alapvetően a megbízási, illetve a vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályok az irányadók, ezért a felelősségi kérdéseket a polgári törvénykönyv - a Ptk. -, a gazdasági tevékenységre vonatkozókat pedig a gazdasági társaságokra érvényes törvények szabályozzák. A vállalkozások tevékenységét az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a rendőrség ellenőrzi. A szolgáltatás bizalmi jellegét erősíti az ellenérdekű vállalások megbízásának tilalma és a titoktartási kötelezettség is. Fontosak a foglalkoztatási összeférhetetlenségi szabályok. Ezek egyrészt akadályozzák a rendőrségi állomány fluktuációját, másrészt pedig az úgynevezett kapcsolati tőke hasznosításának lehetőségét, vagyis a bűnüldöző szervek birtokában lévő operatív információk kikerülését akadályozzák. Ez esetenként ugyanis büntetőeljárási érdekeket is sérthet. A magánnyomozót, de a személy- és vagyonvédőt is csak olyan jogok illetik meg, amelyek bármely állampolgárt megilletnének az információhoz jutás, a jogos védelem, a birtokvédelem esetén vagy végszükségi pozícióban.
Említettem már, hogy a tervezet pontosan előírja azokat a személyi feltételeket - végzettség, büntetlen előélet, összeférhetetlenség -, amelyeknek a szolgáltatást végzőnek meg kell felelnie. Nem tesz különbséget a tervezet a védendő tulajdonformák szerint vagy a védendő személy szerint. A felügyeleti bírság bevezetése és az engedély visszavonása - mint szankció - elégségesek lehetnek, hogy ezeket a tevékenységeket a megadott törvényes keretek között lehessen tartani. Azon jogosítványok, amelyek lehetővé teszik más állampolgárok alapvető jogainak a korlátozását - ilyen a fegyverhasználat, kutya használata vagy más kényszerítő eszközök -, mindig nagy vitákat váltanak ki.
Nézzük tehát, mely jogosítványok illetik meg a személy- és vagyonőrt! Testi kényszert alkalmazhat, ennek során gumibotot, gázsprayt, rendőrségi kutyakiképzőnél levizsgáztatott kutyát használhat, csomagot vizsgálhat át, és foglalhat le a védett területen. Nem alkalmazhat viszont elektromos sokkolót és bilincset, nem szabhat ki bírságot, nem igazoltathat, csak felszólíthat a kilét felfedésére. Csak tettenérés esetén van előállítási joga. Nem áll fokozott büntetőjogi védelem alatt. Végül maroklőfegyvert - de csak külön jogszabály szerint - tarthat, amit csak a jogos védelem pozíciójában és az arányosság elvének figyelembevételével használhat; tehát tulajdonképpen olyan esetekben, amikor minden fegyvertartási engedéllyel rendelkező állampolgár is használhatja fegyverét.
Alapvetően egyetértek a kamara létrehozásával és a kötelező kamarai tagsággal is. A kamara létrehozásának indoka, hogy a tagok által gyakorolt hivatás olyan speciális szakmai bizalmi viszonyt testesít meg, amely közvetlen kihatással van az állampolgárok személyi és vagyoni biztonságára, és a bizalmi viszonyból eredő etikai kötelezettségek az önszerveződés keretei között hatékonyabban juttathatók érvényre.
Az érintett vállalkozások kriminális befolyás alóli mentességének igénye és szakmai érdekvédelmi törekvéseik is leginkább kamarai szerveződésben és a kötelező tagság mellett érvényesülhetnek. Jogi alapot pedig a kamara létrehozására a Ptk. 65. §-a ad, amely kimondja, hogy köztestület akkor hozható létre, ha közfeladatot lát el. Márpedig a kamara jó néhány teendője közfeladat-jellegű.
Azonban a tervezet kamarára vonatkozó részét kritizálnám is. Néhány apróbb technikai módosítás mellett szükségesnek tartanám, hogy világosan elváljon a megalakulás - ami egy egyszeri aktus - és a későbbi működés szabályozása. Továbbá nem tudok példát arra, hogy szakmai kamarának gazdasági társaság vagy vállalkozás legyen a tagja. A szakmai kamarának a szakmai tevékenységet végző személy a tagja. A vállalkozások a három gazdasági kamara tagjai. Az ügyvédi kamarának nem az ügyvédi iroda, hanem az ügyvédek a tagjai, az orvosi kamarának sem a kórház, hanem az orvosok a tagjai, vagy a gyógyszerész kamarának a gyógyszerész, és nem a patika a tagja. Ebből a szempontból, úgy gondolom, érdemes még egyszer végiggondolni a tervezet kamarai részét.
Ezen észrevételek után engedjék meg, hogy az SZDSZ és a magam nevében vita után elfogadásra ajánljam képviselőtársaimnak a törvény tervezetét. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
