DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországnak talán még az első és a második világháború tombolásakor sem kellett a tél olyan szomorú következményeivel szembenéznie, mint jelenleg, hiszen már eddig hozzávetőlegesen tízen fagytak meg a hajléktalanok közül, és a tél még el sem kezdődött. A hét végén például egy telefonfülkében fagyott meg valaki, mert ez volt számára az egyetlen melegedési lehetőség.
A statisztikai adatok szerint országos viszonylatban mintegy 40-50 ezren, tehát egy nagyobb vidéki város lélekszámának megfelelően nagy számú tömeg hajléktalan ma már. És ha ez az ország valóban az európai utat választaná, akkor a Független Kisgazdapárt megítélése szerint ennek a kormánynak, ha valóban emberséges kormány akarna lenni, tennie kellett volna az ellen a helyzet ellen, ami ilyen elképesztően szomorú halálhoz vezet. Hiszen nem hinném, hogy megoldás lenne a pályaudvarok várótermeibe, az üres tehervagonokba, a metróállomásokba, az aluljárókba szorítani a hajléktalanokat, és nem hinném, hogy metrószerelvényeken, autóbuszokon, trolibuszokon, villamosokon való melegedést és ülve alvást kellene annak a sok tízezer magyarnak az osztályrészéül elfogadnunk, akik egyszerűen nem tudnak az önmaguk helyzetén változtatni.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a kormánynak kötelessége lenne - hiszen ez jelenti az európai gondolkodást - mindenekelőtt szállást, tisztálkodási és orvosi lehetőségeket biztosítani ezen tömeg számára, majd az otthonteremtés lehetőségét is biztosítani kellene. Hiszen az ország jövője szempontjából elfogadhatatlan, hogy ilyen tömegek a tél bekövetkeztekor mindig a fagyhalál szélére sodródjanak. A Független Kisgazdapárt úgy gondolja, ahelyett, hogy ezeknek a lélekszáma oly értelemben csökkenne, hogy egyesek megfelelő elhelyezése biztosítva lenne, mind nagyobb tömegek kerülnek abba a helyzetbe, hogy elvesztik az otthont adó lakás biztonságát. Hiszen már tömegesen fordul elő, hogy az áramszolgáltatást beszüntetik lakásokban, a vízszolgáltatást beszüntetik, arról cikkeznek, hogy 30 liter vizet végül is az idős emberek számára biztosítani kell, beszüntetik a távfűtést, és igen sokan kénytelenek emellett még választani aközött, hogy vajon a fűtéssel hagyjanak fel vagy éhezzenek a télen. Tehát egy elfogadhatatlan helyzet keletkezett ebben az országban.
Ugyanakkor azt hiszem, hogy ezeknek a hajléktalanoknak és mindazoknak a helyzetén, akiket most majd fenyeget a hajléktalanság bekövetkezte, segíteni lehetne olyan pénzeken, amelyek ma elfolynak az államkasszában. A Polgári Bank esetében eredményként próbálják feltüntetni, hogy talán nyomozás indul 1 milliárd 100 millió eltűnése körül, de ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy a Budapest Bank összesen 32 milliárd forintot érint; 20 milliárd, ami rossz kölcsönként, ilyen-olyan jogcímen elment, 12 milliárd a be nem folyt vételár. A Független Kisgazdapárt úgy gondolja, hogy a nyomorba taszítottak helyzetén éppen az ilyen összegek megfogása útján és ezeknek a nyomor elleni fordítása útján (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) lehetne eredményesen küzdeni. Ebben a kérem a Ház segítségét.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)
