DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Először arra vonatkozóan szólnék, hogy érvényes, illetve eredményes-e a népszavazás. Tisztelt képviselő úr, valóban, a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény még különbséget tesz eredményesség és érvényesség között, azonban tudni kell azt, hogy az alkotmány hatályos rendelkezései a népszavazásról szóló törvénytől eltérő módon állapítják meg a népszavazás eredményességét. Eszerint az országos népszavazás akkor eredményes, ha a szavazatukat leadó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede, azaz mintegy 2 millió állampolgár azonos választ ad. Ezzel a megoldással az alkotmány megszünteti a népszavazás tekintetében az érvényességi és eredményességi kritérium kettéválasztását, és a két feltételt integrálva csak eredményességi követelményt állapít meg.
A fentiekből látható, hogy az alkotmány és a még mindig hatályban lévő népszavazási törvény rendelkezései egymással ellentétesek; de lássuk azt, tisztelt képviselő úr: mi volt a törvényhozó akarata, mire irányult az? Arra irányult, amikor a parlament módosította az alkotmányt, hogy az alkotmány tartalmazza az érvényesség és eredményesség anyagi jogi szabályait, tehát egyértelmű, hogy az alkotmányból kell kiindulni.
Ha a jogforrási hierarchiát tekintjük, a jogalkotásról szóló törvény is egyértelműen kimondja: az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A törvény a jogforrási hierarchiában alacsonyabb helyet foglal el, mint az alkotmány, tehát ha egy törvény szabálya ellentétes az alkotmánnyal, akkor az alkotmányellenes, és az alkotmányból kell kiindulni.
Ugyancsak ennek alátámasztására szeretnék még egy jogelvet elmondani, ez az úgynevezett lex posterior derogat priori, azaz a későbbi jogszabály lerontja a korábbit, azaz mindig a későbben született jogi normát kell alkalmazni, figyelembe venni, még akkor is, ha a jogforrási hierarchia azonos szintjén helyezkednek el - de, mint az előbb említettem, ez nem így van, hiszen az alkotmány magasabb szintű jogszabály. Így tehát minden kétséget kizáróan az alkotmány 28/C. § (6) bekezdése az, amiből kiindulhatunk, ezáltal egyértelművé tehető, hogy a november 16-i népszavazás eredményes volt, hisz az alkotmány szabályainak megfelelt.
Azzal kapcsolatban, tisztelt képviselő úr, miszerint abban a tudatban indultak el az állampolgárok, hogy egy fontos kérdésben kérdezték meg őket: igen, valóban egy fontos kérdésben kérdezték meg őket, és nagyon üdvözlendő az, hogy ezt az állampolgárok tudták, hogy az állampolgárok elmentek, és hogy az állampolgárok több mint 85 százaléka igent mondott.
Képviselő Úr! Nem a kormánynak, a nemzetnek, Magyarországnak fűződik nagyon fontos érdeke ahhoz, hogy a NATO-hoz csatlakozzunk. És pontosan az ön pártjának elnöke mondott ennek ellent, amikor azt mondta: azért szavazzanak nemmel, hogy Horn Gyula és Kuncze Gábor lógó orral jelentse be adott esetben, hogy a magyar nép nem akar a NATO-hoz csatlakozni. Ez az a gondolkodás, ami, azt hiszem, teljesen elfogadhatatlan, és ez indul ki abból, hogy teljesen mindegy, mi a jó a magyar nemzetnek, Magyarországnak, csak ez a kormány égjen le. Tisztelt képviselő úr, ez nem következett be, és nagyon bízom abban, hogy Magyarországnak ez az érdeke megvalósul, hisz a magyar nép döntött.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
