DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A NATO-val folytatott előzetes tárgyalások lezárultak, a parlament a holnapi nap folyamán dönteni fog az országgyűlési határozat módosításáról, és ezután már semmiféle jogi természetű akadály sem áll fenn a november 16-ai népszavazás előtt.
November 16-a fontos dátum, határkő Magyarország történetében. Mi úgy fogalmaztunk, hogy a rendszerváltás "ötödik igen"-jéről van szó. Ez az "igen" fog minket végérvényesen átvezetni ahhoz a közösséghez, ahová Magyarország '89-90 óta egyértelműen tartozni akar.
Persze november 16-a csak megnyitja az utat, hiszen még további ratifikációk vannak hátra, de úgy gondoljuk, hogy akkor már sínen van az ország, és egészen bizonyosan '99. április 4-ére Magyarország tag lehet a NATO-ban.
Talán Torgyán József képviselőtársunk nem tudja, hogy a NATO alapító országai nem voltak elég tapintatosak 1949. április 4-én, amikor ezt a napot választották megalakulásukra (Derültség az MSZP padsoraiban.), s akkor sem voltak elég tapintatosak, amikor az 50. évfordulót azzal kívánták megünnepelni, hogy három közép-európai országot tagjaik közé fogadnak - az 50. születésnapján a NATO-nak! Azt hiszem, ezért nem tiltakoznia kell a magyar miniszterelnöknek, hanem kifejezni az örömét, hogy ez megtörténhetett. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(15.40)
A kormánypártok és a kormány mindig hangsúlyozta azt, hogy itt Magyarország sikeréről van szó, a magyar nemzet sikeréről van szó. Ezt mi nem akartuk kisajátítani, de nem vettük jó néven azt, hogy a kormány erőfeszítéseit, a kormány mindenki által elismert hozzájárulását oly gyakran vonták kétségbe a másik oldalról. Én azt gondolom, hogy a hátralévő nem egészen két hétben az erőket egyesíteni kellene, a NATO-t támogató erőknek közösen kell föllépni azért, hogy Magyarországon végre népszavazás dönthessen hovatartozásunkról.
Tisztelt Képviselőtársaim! Önök éppolyan jól tudják mint én, hogy Magyarország történetében vagy újkori történetében mindenképpen első alkalommal maga választhatja meg azt a szövetségi rendszert, amihez tartozni kíván. Nem előzte meg népszavazás Magyarország csatlakozását a központi hatalmakhoz az első világháborúban, ugyanígy nem előzte meg népszavazás és nem nyugodott széles társadalmi egyetértésen Magyarországnak a tengelyhatalmakkal történt szövetségkötése, de nem volt népszavazás Magyarország Varsói Szerződéshez való csatlakozása előtt sem.
Most először történelmi alkalom kínálkozik, hogy a magyar nép, valóban a magyar nemzet minden tagja véleményt nyilváníthasson. Mindenkinek a szavazata számít, mindenki a szavazatával kifejezésre juttathatja, hogy milyen országot, milyen jövőt, milyen biztonságot szán ennek a nemzetnek.
A NATO-csatlakozás során, tisztelt képviselőtársaim, három fontos tényezőnek bizonyosan nagy szerepe volt.
Először is, megítélésünk szerint, nagy szerepe volt annak, hogy Magyarország gazdasága stabilizálódott, ami az elmúlt három év egyik legfontosabb eredménye, hogy Magyarországon politikai stabilitás van, működnek a demokrácia intézményei, alkotmányos jogállamiság van.
A második fontos tényező a mi megítélésünk szerint a magyar külpolitika volt. Általánosan elismerte minden partnerünk, hogy Magyarország külpolitikája hozzájárult a térség biztonságához, hogy Magyarország nem a biztonság fogyasztója, hanem a biztonság exportőre, és a térség stabilizátora szerepkörét töltötte be.
A harmadik fontos tényező Magyarország áldozatvállalása volt, az a hozzájárulás, amit mi a délszláv válság megoldásához nyújtottunk, amellyel együttműködtünk az elmúlt három év folyamán a NATO különböző akcióiban is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát úgy gondolom, hogy itt három fontos tényezővel járulhattunk hozzá, amelyet kiegészít az a lélektani tényező - erről se feledkezzünk meg -, amelyről Clinton elnök úr tett említést a madridi csúcstalálkozó során, amikor kimondta, hogy ez a döntés azoknak a nemzeteknek is szól, akik a legtöbbet tették a kommunizmus uralmának megrövidítéséért, a magyaroknak, a cseheknek és a lengyeleknek; mert ebben is volt része Magyarországnak, és éppen ezeken a napokon emlékezünk meg a magyar nemzet hősies ellenállásáról 1956-ban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek után, azt hiszem, nem marad más hátra, mint hogy tolmácsoljuk mindannyiuk számára a választópolgároknak azt az elvárását, hogy amilyen egységes most itt a parlament a NATO-csatlakozás ügyében, legyen éppoly egységes a holnapi szavazásban, amikor együttesen kell igent mondanunk a november 16-i népszavazásra vonatkozó módosító indítvány elfogadásában. Mi azt kérjük, és el is várjuk a parlamentben helyet foglaló politikai pártoktól, hogy ezt a felelősséget átérezve, valamennyien, ők is igent mondjanak a rendszerváltás ötödik nagy kérdésére. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
