DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári törvénykönyv átfogóbb, novellisztikus módosítására kétszer került sor a rendszerváltás óta. A jelenlegi törvényjavaslat - folytatva a szakaszos módosítások sorát - alapvetően az általános szerződési feltételek szabályozásának a korszerűsítésére irányul. E törvényjavaslat kidolgozása abba a folyamatba illeszkedik, amely a polgári jogi és egyéb jogszabályok fogyasztóvédelmi szempontú felülvizsgálatát célozza, figyelemmel egyúttal jogharmonizációs kötelezettségeinkre, valamint a külföldi jogfejlesztési eredményekre is. A Ptk. módosításáról szóló törvényjavaslat így összefüggésben áll a fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslattal, mindazonáltal e két javaslat szabályozása egymástól függetlenül is érvényesül.
A javaslat ugyanakkor nemcsak fogyasztóvédelmi célokat szolgál, hanem a gazdálkodó szervezetek viszonyában is újraszabályozza az általános szerződési feltételeket. A jelenlegi szabályozás korszerűsítése, a fogyasztók hatékonyabb védelme és e tárgykörben jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése: ezek azok a fő célok, amelyek teljesülése érdekében a törvényjavaslat született.
(10.40)
Tisztelt Ház! Az általános szerződési feltételek szerint megkötött szerződések aránya a magyar gazdaság szerződési rendszerében is meghatározó. Az úgynevezett szabványszerződések kötése egyaránt gyakori a gazdálkodó szervezetek egymás közötti és a fogyasztókkal való viszonyában. A sztenderdizált szerződések megjelenése és gyakori alkalmazása több szempontból is megrendítette a szerződési jog hagyományos elveit, problémákat okozott az elméletben és a gyakorlatban egyaránt.
A szabványszerződés a gépesített tömegtermelésre alapuló gazdasági viszonyokban tipikus szerződéskötési forma. Elterjedése mögött két, egymásba kapcsolódó folyamat húzódik meg: egyfelől a szerződés feltételeinek sztenderdizálása, másfelől a vagyoni forgalom alanyai közötti klasszikus erőegyensúly megszűnése.
Ezek a folyamatok a jogi szabályozást kettős feladattal szembesítik. Egyrészt az alku mechanizmusát, a kölcsönös szerződési tárgyalásokat kifejező, a konszenzusra alapított hagyományos szerződéskötési szabályokat kell felülvizsgálni. Másrészt a szerződő felek erőegyensúlyát tükröző diszpozitív szabályozás mellett, illetve helyett olyan modellt kell kialakítani, amely eleve számol a szerződő felek között a piaci helyzetben és a szakismeretben fennálló jelentős különbségekkel, a pozíciók egyenlőtlenségével, és alkalmas a tisztességtelen általános szerződési tételek kiküszöbölésére.
A szerződések hagyományos, a szerződési szabadságra és a felek egyenlőségére épített szabályozása nem alkalmas a szabványszerződések sajátosságainak kifejezésére, ezért a szerződés sztenderdizált modelljét mindenekelőtt ezen szerződések létrejötte és értelmezése, továbbá tartalmi felülvizsgálata tárgykörében új szemlélettel kell szabályozni. A kartell és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát kimondó versenyjogi szabályozás mellett szükséges - a fogyasztóvédelmi szemléletű jogalkotással is összefüggésben - a polgári jog modernizálása is, a gyengébb fél védelme érdekében.
Általános szerződési feltételeknek avagy szabványszerződéseknek, sztenderdizált szerződési feltételeknek nevezik azokat a feltételeket, amelyeket az egyik fél egyoldalúan, általánosan és személytelenül határoz meg azzal a céllal, hogy azokat minden lehetséges szerződő partnerével szemben alkalmazza, anélkül, hogy módot adna a feltételek megvitatására, módosítására. Ilyen feltételeket használnak a vállalkozások egymás között és a fogyasztókkal szemben. Az általános szerződési feltételek alkalmazása a másik félre hátrányos szerződést különösen akkor eredményezhet, ha a felek gazdaságilag nem egyenrangúak. Többnyire ez utóbbi esetben beszélnek úgynevezett adhéziós szerződésről.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar jogban az 1977. évi IV. törvénnyel végrehajtott módosítás eredményeként a Ptk. 209. §-a rendelkezik az általános szerződési feltételekről, illetve azok megtámadásáról. Az általános szerződési feltételek szerződés részévé válásával, értelmezésével és az úgynevezett blanketták csatájával kapcsolatban a GK 37. számú állásfoglalása tartalmaz még alapvető szempontokat. A versenyjog körében pedig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény foglal magában egyes, az egyenlőtlen helyzet visszaélésszerű, tisztességtelen kihasználása elleni szabályokat.
A Ptk. 1977. évi reformját megelőzően a szabványszerződésekkel kapcsolatos jogi problémákat a bírói gyakorlat, elsősorban az értelmezés, a hagyományos érvénytelenség eszközével, vagy némely esetben az általános jogelvek segítségével oldotta meg. Ezek az úgynevezett rejtett technikák azonban nem formálódtak önálló rendszerré, alkalmazásuk meglehetősen esetleges volt.
A Ptk. hatályos 209. §-a volt az első lépés az általános szerződési feltételek jogi szabályozásában. A Ptk. 1977. évi módosítása új jogintézményt vezetett be: az indokolatlan egyoldalú előnyt biztosító általános szerződési feltétel, illetve az ilyen kikötést tartalmazó szerződés megtámadásának a lehetőségét. A szabályozás kétségtelen érdeme volt az általános szerződési feltételek egyedi jogvitától független, absztrakt kontrolljának bevezetése. Ugyanakkor a 209. § az általános szerződési feltételekkel kapcsolatosan kizárólag a tartalmi kontroll kérdéskörét szabályozta az új, érvénytelenségi jogalap bevezetésével. A 209. § további hiányossága, egyebek mellett, hogy ahhoz kapcsolódóan nem került sor az új fogalmak, vagyis az általános szerződési feltétel és az indokolatlan egyoldalú előny fogalmának meghatározására.
Tanulsággal szolgál a Ptk. 209. §-ának szabályozási hatékonyságáról a bírósági gyakorlat vizsgálata. Tekintettel a fogyasztók perindítási hajlandóságának csekély mértékére, a hatályos szabályozás alapján többnyire gazdálkodó szervezetek egymás közötti perei fordultak elő. Kirívóan csekély per indult közérdekű keresetre a magyar bíróságok előtt, ami felveti többek között azt a kérdést, hogy vajon megfelelően sikerült-e meghatározni a közérdekű kereset alapján eljárás indítására jogosultak körét. Ezen személyi kör felülvizsgálata az 1977 óta történt szervezeti változásokra is figyelemmel szükséges. A jelenlegi szabályozás korszerűsítése során mindazonáltal figyelemmel voltunk a magyar jogi hagyományokra is.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi törvényjavaslat továbbfejleszti az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos szabályozást. Az általános szerződési feltétellel való szerződéskötés, illetve a szerződés létrejötte kérdéskörében a javaslat előírja annak lehetővé tételét, hogy az általános szerződési feltétel tartalmát a másik fél ténylegesen megismerhesse, továbbá az ilyen feltétel kifejezett vagy ráutaló magatartással való elfogadását, tehát a felek közötti konszenzus tényleges létrejöttét.
A fogyasztók számára kedvező az az új értelmezési szabály, amely szerint, ha a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés tartalma az általános értelmezési szabályok alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Az "in dubio contra proferentem" elve tehát a gyengébb fél, a fogyasztó védelmét szolgálja a szerződések értelmezése során, a többértelműség kockázatát a fogyasztóval szerződő félnek kell viselnie. Ez a szabály nemcsak az általános szerződési feltételekkel kötött szerződés értelmezésére vonatkozik, hanem minden fogyasztói szerződésre, ha annak tartalma kétséges.
A törvényjavaslat korszerűsíti a szerződés tartalmának bírósági ellenőrzésére és felülvizsgálatára vonatkozó szabályozást. Az általános szerződési feltétel egyedi kontrollja biztosított mindenki számára, így ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja. A javaslat továbbra is biztosítja a sérelmes kikötések absztrakt kontrollját; közérdekű keresettel külön meghatározott szervezetek jogosultak a sérelmes kikötés bíróság előtti megtámadására.
Ez utóbbi esetben azonban csak a gazdálkodó szervezet által használt tisztességtelen általános szerződési feltétel támadható meg közérdekű keresettel. Ennek oka, hogy tipikusan a gazdálkodó szervezetek egymás közötti, illetve a fogyasztókkal való tömeges és többnyire erőegyensúly-hiányt tükröző szerződéses viszonyában lehet valódi szerepe a sérelmes kikötés absztrakt kontrolljának.
A Ptk. hatályos szabályai szerint indokolatlan egyoldalú előny számít érvénytelenségi oknak. A törvényjavaslat e kategória helyett a tisztességtelenség kategóriájában határozza meg a megtámadási jogalapot, összhangban a vonatkozó európai közösségi irányelvvel. A szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megítélésére csak azokban az esetekben kerülhet sor, amikor általános szerződési feltételről van szó, illetve olyan feltételről, amely a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződésben szerepel, még ha az nem is minősül általános szerződési feltételnek.
(10.50)
A feltétel tisztességtelen jellegét kettős mérce alapján kell megítélni. A felek jóhiszeműségét és ezzel összefüggésben a szerződésből eredő jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát kell vizsgálni. A javaslat generál clausulával szabályoz, általános értékelési szempontokat ad annak érdekében, hogy adott esetben eldönthető legyen a tisztességtelenség, illetve az érvénytelenség kérdése.
A fogyasztók hatékonyabb védelme az általános szerződési feltételek előzetes kontrolljának és a bíróságok egységes joggyakorlatának előmozdítása érdekében célszerű azoknak a szerződési feltételeknek jogszabályban történő meghatározása, melyek a fogyasztóval kötött szerződésben feltétlenül tisztességtelennek minősülnek vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni. Ez a szabályozási megoldás várhatóan hozzájárul majd a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazásának megelőzéséhez. Az említett listák segítségével tehát a szabályozás a prevenciót erősítené az utólagos, a már létrejött szerződésekre vonatkozó korrekcióval szemben. A törvényjavaslat a kormány részére ad felhatalmazást a tisztességtelen feltételeket tartalmazó listák rendeletben való megalkotására.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak a Ptk.-t módosító szabályain kívül figyelmet érdemel az a része, mely a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendeletet egészíti ki. E rendelkezések célja az, hogy a szerződő felek jogválasztása ne vezethessen a magyar szerződési jog fogyasztóvédelmi szabályainak mellőzéséhez azokban az esetekben, amikor a jogviszony egyik oldalán belföldi fogyasztó áll, és a szerződés további lényeges elemek révén Magyarországhoz kapcsolódik.
A külföldi fogyasztóvédelmi törvényhozásban is megnyilvánuló tendencia, hogy a gyengébb szerződési pozíciójú fogyasztót a jogválasztás szabadságának egyfajta korlátozásával is védik. A szabályozás kulcskérdése annak meghatározása, hogy mely tényezőkön keresztül kapcsolódik a fogyasztói szerződés olyan szorosan egy adott jogrendszerhez, amelyek megalapozhatják e jogrendszer fogyasztóvédelmi szabályai megkerülhetetlenségének kimondását. A javaslat mind elveiben, mind pedig részletszabályaiban a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, az EK tagállamai számára irányadó 1980. évi római egyezmény megoldásait követi.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat teljes mértékben összhangban áll a tanács 1993/13/EGK irányelvével, amely a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen szerződési feltételeiről rendelkezik. Az irányelv minimum szabályozási követelményeket tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók védelme érdekében lehetőség van az irányelvben foglaltaknál szigorúbb szabályok kialakítására, illetve fenntartására. Erre is tekintettel a törvényjavaslat nemcsak a gazdálkodó szervezetek és a fogyasztók közötti jogviszonyban engedi meg az általános szerződési feltételek tisztességtelensége esetén a sérelmes kikötés megtámadását, hanem a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéses viszonyában is, illetve nemcsak az általános szerződési feltételek szerint kötött szerződés megtámadását biztosítja abban az esetben, ha gazdálkodó szervezet és fogyasztó közötti szerződésről van szó.
Tisztelt Országgyűlés! A javasolt szabályozástól azt várjuk, hogy az általános szerződési feltételekre vonatkozó, a jogharmonizációs követelmények és a gyakorlati tapasztalatok alapján megújuló rendelkezések hatékonyabban szolgálják a kiegyensúlyozott szerződési kapcsolatokat, illetve a fogyasztók védelmét.
Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását, hozzászólásaikkal, javaslataikkal segítsék elő a jogalkotói cél megvalósulását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
