KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Pincehely valóban többször szóba került a Házban. Minden alkalommal elmondtuk, hogy a megoldás kulcsát nem a minisztériumban, hanem a megyei egyeztető fórumon belül, a megyei szakemberek együttműködésében kell keresni. Miniszter úr - akkor államtitkárként - azt is elmondta, hogy a jelenlegi törvényi előírások szerint a megyei egyeztető fórum tehet javaslatot arról, hogy a törvényben megszabott keretek között milyen ágyszámmal fog majd működni a régió egészségügyi ellátása.
A minisztérium és annak vezetése természetesen nem nézte tétlenül a fejleményeket, és a megoldáskeresésben igyekezett aktívan közreműködni. A pincehelyiek szempontjából ma már nem az a döntő, hogy ki mit mondott - bár az is vállalható -, hanem az, hogy a lehetőségek feltárását mennyire érzékenyen és sokoldalúan végezte el a tárca, és mit cselekedett.
Amikor a jelenlegi helyzetről beszélünk, elengedhetetlen a múlt tényeinek hiteles bemutatása is. Egyrészt az, hogy mi jellemezte a kórházat, másrészt az, hogy mi történt a megyei egyeztető fórum előtt. A magyar egészségügyi ellátórendszer legkisebb kórházainak egyikeként működött a pincehelyi. 1995 októberében az első struktúraátalakítás nem érintette a kórházat, nem történt változás az intézmény struktúrájában, 88 ágyas kórházként üzemelt továbbra is: 34 ágy belgyógyászati, 30 ágy sebészeti és 24 ágy szülészeti-nőgyógyászati osztályon látták el a betegeket. A megyei egyeztető fórum előtt a megyei tisztifőorvos felfüggesztette a szülészeti-nőgyógyászati osztály működését, hiszen a biztonságos betegellátás feltételei nem voltak biztosítva. Bizonyára képviselő asszony is nagyon jól emlékszik arra, hogy a szakorvosi létszám akkor 1 fő volt, amely nem tette lehetővé sem az ügyeleti-készenléti szolgálat biztosítását, sem a szükséges műtéti team rendelkezésre állását.
A szakmai hiányosságok, illetve alkalmatlanság miatt a tamási Szent Orsolya Kórház pincehelyi fekvőbeteg-ellátó részére nem lehetett kapacitásajánlatot tenni, tehát ez később nem képezhette a megyei egyeztető fórumokon a vita tárgyát. Az első fokú NET-döntés megszületett, amely nem tartalmazta a pincehelyi kórházat finanszírozásra kerülő struktúraként. Fellebbezés történt, amelyet az OEP főigazgatója bírált el, és ekkor 40 ágyas belgyógyászati profilú, sürgősségi jellegű osztály működésére nyílt lehetőség a dombóvári kórház szervezeti struktúráján belül.
Tehát mi a jelenlegi helyzet? A jelenlegi helyzet az, hogy a struktúraváltás után közvetlenül a pincehelyi telephelyen egy 40 ágyas belgyógyászati osztály üzemel, melynek egy részén coronariaőrző is működött. A belgyógyászat biztonságos működtetése érdekében létesítettek egy sebészeti és egy traumatológiai szakambulanciát, melynek feladata részben a belgyógyászat számára konziliárius feladatok ellátása, emellett az osztályon jelentkező, illetve a kórházba sürgősséggel bekerült sebészeti és traumatológiai esetek ellátása, illetve súlyosabb esetben a beteg állapotának stabilizálása után annak továbbküldése volt. Hosszas tárgyalások következtek. A tárgyalások után a tárca a törvényben biztosított jogával élve hozzájárult egy 30 ágyas belgyógyászati és egy 15 ágyas sebészeti ellátóhely kialakításához a Tolna megyei kórház szakmai osztályainak részlegeként.
Tisztelt Képviselő Asszony! Megmondom őszintén - tudva azt, hogy mennyire szívén viselte a pincehelyi kórház sorsát -, én inkább köszönetet vártam és nem kritikát. Már csak azért is, mert 1996. szeptemberi javaslata nem volt pusztába kiáltott szó, hanem elősegítette a szakmailag korrekt megoldás megtalálását.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon. - Zaj az ellenzéki oldalon.)
