DR. CZUCZI MIHÁLY
DR. CZUCZI MIHÁLY
DR. CZUCZI MIHÁLY (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! E késői órán, azt hiszem, röviden kell arról a témáról szólni, ami nagyon sokakat érintett, illetve amivel sokan foglalkoztak akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalról.
Azt tudjuk, hogy hozzávetőlegesen 50 ezer, elsősorban alapítvány, társadalmi szervezet vesz részt a nonprofit szervezeti tevékenységben, és ez a tevékenység elsősorban sport, szabadidős tevékenység, kulturális feladatok ellátása, oktatási profil. Én egészen más profillal szeretnék foglalkozni, illetve más profilról szeretnék beszélni: a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetekről, annál is inkább, mert a törvényjavaslat 26. § c) pontja nem foglalkozik ezzel a közhasznú tevékenységgel, és illene, hogy foglalkozzon - főleg a rehabilitációs foglalkoztatással és a munkára való felkészítéssel.
Miért lenne fontos, hogy önállóan és mint vállalt fő cél jelenjék meg a foglalkoztatás? Úgy vélem, abban a helyzetben, amelybe a magyar társadalom a munkanélküliség következtében került, a nonprofit szervezetek számára indokolt célkitűzés a munkanélküliség mérséklése, a munkanélküliekkel való foglalkozás, törődés. A szociális problémák egyszerűen nem oldhatók meg a munkanélküliség mérséklése nélkül, mert még viszonylag fiatal korosztályhoz tartozók, alacsonyan képzettek, és olyan pályakezdők találhatók e téren, akiknek a társadalom még azt üzeni jelenleg is, hogy nincs rátok szükség.
E tények puszta felemlítése is arra mutat, hogy a nonprofit szervezetek sora találhat munkát a foglalkoztatás terepén. Számos más szakterületen a nonprofit szervezetek számára természetes módon adódott bizonyos állami feladatok átvállalása közhasznú munkájuk elismerésére. Az állami támogatás ugyan szegényes, mégis lehetővé tette ezen szervezetek önfenntartását.
(23.00)
A támogatás formája többnyire normatív támogatás, amely módot ad mindenütt, ahol a normatívák léteznek, az átvállalt feladatok finanszírozására. Így például szociális, jóléti területen az óvodai férőhelyteremtéstől az idősek szociális gondozásáig is kínálnak nonprofit lehetőségeket.
A munkaügyek terén eddig azoknak a szervezeteknek, amelyek nem a klasszikus foglalkoztatási formákba illeszkedő munkaszervezéssel próbálkoztak, ilyen támogatás megszerzésére nem nyílt lehetőségük. A szerény számú, ám foglalkoztatási céljai mellett makacsul kitartó és ilyen programokat megvalósító szervezetek eddig vergődésre voltak ítélve. Például azokból a munkanélküli egyesületekből, amelyek a munkanélküliség kirobbanó növekedésének hatására az országban több mint száz munkanélküli-, illetve tartósmunkanélküli-egyesületet hoztak létre, ma talán ha harminc működik.
A foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek, ha valódi tevékenységet végeznek, nem szakadhatnak el a piaci realitásoktól, mert a gazdaság folyamataihoz kötődnek. Erényük és értékük is éppen ebben rejlik, hogy nem a gazdaságon kívüli, hanem a gazdasági tényezőkkel operálnak. E szervezetek erősen kapcsolódnak főleg a helyi gazdasághoz. Egy-egy szerény foglalkoztatási célú nonprofit szervezet csekély hatással lehet a gazdaság makrofolyamataira, de annál nagyobb befolyása van a helyi gazdaságra, a helyi munkalehetőségek feltárására és hasznosítására. Ennek ellenére, hogy nem tudtak nagy léptékű feladatokra vállalkozni, és jelenleg is kizárja őket a közhasznú szervezetekről szóló javaslat, én úgy gondolom, hogy egy ország fogyasztása, annak szerkezete nagyban múlik a helyi gazdaságon, a helyi emberi erőforrásokon.
Az ismert foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek kis támogatással, hatékonyan és hatással tudnak működni e téren, ezért fontos, hogy az e célra szánt forrásokat a foglalkoztatási célokat megvalósító nonprofit szervezetek megszerezhessék. Így például a működő jóléti szolgálatok, illetve alapítványok mutatják a helyi gazdaságban az eddigi eredményeik alapján, hogy beilleszkedő gazdasági kezdeményezések életképesek lehetnek, ha indulásukhoz megfelelő erőforrásokat, illetve támogatásokat szereznek. A gazdaság pórusaiba beépülő, a helyi szükségletekre rugalmasan reagáló kis szervezetek, amelyek a gazdaság szerves fejlődésének példái is, a lokális piacokon sikerrel fenntarthatják magukat.
A helyi egyesületek vagy gyógyult alkoholbetegeket elhelyezkedésükben segítő klubok sem az államtól, sem az önkormányzattól nemigen kaptak pénzt, főleg nem rendszeres támogatásukhoz, fenntartásukhoz. A lakosság az adományaival az embereket érzelmileg érintő, például fogyatékos, szívbeteg gyermekeket, rákbetegeket segítő nonprofit szervezeteket támogatja. A pályázati forrásokhoz a munkanélküli-egyesületek és más foglalkoztatási célú szervezetek kevéssé jutnak.
A nonprofit szabályozás a gazdasági tevékenységet leginkább az alaptevékenység körében jelölte ki, például az alapítványi iskola tanít, a kórház gyógyít. Ám mi lehet például egy helyi munkanélküli-egyesület alaptevékenysége, ami bevételt hoz és önfenntartást segít? Én azt hiszem, hogy ez nem homogén, szakmájukat, tagságukat, képzettségüket tekintve is sokféle. E szervezetek anyagi forráshoz úgy jutnak, ha az állam elismeri azt a szervező, önszervező és gondozó munkájukat, amelyet az állami szervek megfelelő mélységig nem tudnak elvégezni.
Ha a tartósan munkanélkülit szakmailag aktivizáljuk, akkor segítjük átvészelni azt a tétlenséget, amelyre önhibáján kívül kárhoztatva van. De egyben segítjük megőrizni emberi, szakmai kvalitását, ezek az egyéni szükségletek egyébként egyáltalán nem elégülnének ki, és például, még akkor is, hogyha esetleg a feketegazdaságot erősítik, nem lenne sok helyen kifestve lakás vagy megjavítva a hűtőgép vagy a tévé. A szükségleteknek ez a köre fizetőképes keresletet nem támaszt a piacon, aki ezek közül megoldást keres ma, legfeljebb a feketemunka világában jelenik meg.
Az Európai Unió országaiban a munkanélküliség elkerülését, a munkanélküliek számának csökkenését segíti, hogy a nonprofit szervezetek jelentős támogatást élveznek. Egyben ez az ország imázsát is javítja, ha a kormányzat hasonlóképpen áll a kérdéshez.
Én úgy gondolom, hogy szükséges a foglakoztatási célú nonprofit szervezetek definíciója, amely egyben értékválasztást, illetve tevékenységének az irányát is meghatározza. Nagyon röviden, hogy melyek ezek a definíciók.
A foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek önmaguk tevékenységét alapító okiratban határozzák meg, melyet a javaslat is megfogalmaz. De azért fontos az a meghatározás, mert időnként például a szociális célt kitűző alapítvány is végez olyan tevékenységet, amelynek foglakoztatási összefüggései is vannak, azonban profilja alapvetően mégsem foglakoztatási jellegű. Például a nevelőotthonok munkára nevelési programját említeném.
Úgy gondolom, abból kellene kiindulni, hogy a fő cél, hogy létrejöhessenek ilyen nonprofit szervezetek, és például képzőszervezet esetén maga a képzés vagy a végzettek munkába elhelyezése is a nonprofit szférába sorolható. Ezért a foglalkoztatási célú szervezetek körébe célszerű volna, ha azok a szervezetek tartoznának, amelyek foglalkoztatást szerveznek, az idény-, alkalmi, részmunkaidős foglalkoztatást is beleértve, továbbá a pályakezdők szakmai gyakorlatának megszervezését elősegítő nonprofit szervezetek.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)
