DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottság ülésén - itt vannak a jegyzőkönyvek - nem hangzott el az, hogy ez egy választási költségvetés lenne, ezért azok az érvek és a hosszú másodpercek, amit erre fordított képviselőtársam, talán azt jelzik, hogy a költségvetést támogató érvek nem töltötték ki az öt percet, és a támogatás igazándiból a szavazatokban nyilvánult meg az önkormányzati bizottság ülésén.
Az előterjesztő igen nagy hangsúlyt helyezett, sőt nagyobb hangsúlyt helyezett mindenekelőtt az általános gazdaságpolitikai kérdésekre, mint magára az önkormányzati alrendszerre, ezért az ellenzék részéről, ha csak címszavakban is, de kénytelenek voltunk válaszolni és ettől eltérő álláspontunkat rögzíteni az általános gazdaságpolitikai vélekedésről, ami a kormány által ismert elemeket tartalmazta, semmi újat nem tartalmazott.
A gazdaságpolitikában, amiben a kormány valóban következetes, tapasztalható egyensúlyjavulás, ezt minden esetben elismertük, de megjelöltük, hogy ennek forrása a privatizációs bevételekből és kizárólag ebből származott, a nagyságrendje ezzel megegyezik. Ugyanakkor rendkívül kedvezőtlen hatásai voltak a gazdaságra a kormányzati gazdaságpolitikának, lehűtötte a gazdaságot, a növekedés megtorpant, az ellátórendszerekben maradandó károsodások történtek; különösen igaz ez az egészségügyi ellátórendszerre, a szociális ellátórendszerre, de hasonló a helyzet a kulturális és az oktatási rendszerben is. Mindez párosult egy 20 százalékos reálbércsökkenéssel is. Úgy ítéltük meg, hogy ez egy jövőt felélő gazdaságpolitika. Ennyit az általános részéről.
Az önkormányzati alrendszerről néhány szóban:
Az előző évi költségvetési beszámolóknál is már szóba került, hogy nem azonos módon élik meg a települések a pozícióik romlását, nyilván a kisebb településeknél nagyobb a probléma, ott még az általános és a kötelező feladatok ellátását is veszélyeztetik. Ezért teljesen jogos az önkormányzati szövetségeknek az az elvárása, kérése, hogy készüljön egy modellszámítás településtípusokra. Ez a modellszámítás, mint ahogy a szövetségek is kifogásolják, nem készült el, ami eléggé megkérdőjelezi az önkormányzati alrendszer költségvetésének megalapozottságát.
Azt is tapasztaltuk és megállapítottuk, hogy az önkormányzati alrendszer költségvetésen belüli pozíciói romlanak a jelenlegi költségvetési tervezet szerint, mert míg az önkormányzati források nominális szinten 17 százalékkal növekednek, addig a központi költségvetés kiadási oldalán 23 százalékos, az elkülönített állami pénzalapoknál 21 százalékos a növekedés. Ez összességében azt jelenti, hogy az önkormányzatok pozíciói a költségvetésen belül romlanak. Ezzel mi nem értünk egyet, helytelenítjük, és választ várunk a kormányzattól arra, hogy mi ennek az oka, hisz retorikában ezzel nem találkozunk, tehát választ várunk arra, mi az oka, hogy az önkormányzatok pozíciói a költségvetésen belül romlanak.
A bérfejlesztések kérdésében - ezt még kormányzati oldalról is felvetették - a kormány a szakszervezetekkel megállapodott egy 16 százalékos keresetnövekedésben, ugyanakkor az önkormányzatoknál mindössze 12 százalékig teremtette meg ennek fedezetét. A kormányjavaslat szerint a hiányzó 4 százalékot létszámleépítéssel kell megoldani. Ez elfogadhatatlan - mint ahogy a többségi véleményben is megfogalmazódott, ez igazándiból a többségi véleményhez tartozik -, hiszen az önkormányzatok számára ez a 4 százalék előteremtése 13-14 milliárd forintot jelent, amire nem képesek az önkormányzatok.
A bevételek megosztásáról:
Ez minden évben probléma. A kormányprogram tartalmaz egy megosztást különböző bevételekből a központi költségvetés és az önkormányzatok között. Ez a javaslat ismét szembemegy a kormányprogrammal, a privatizációs bevételeknél a teljes összeg az önkormányzatokat illetné meg, az előterjesztés nem ezt tartalmazza; az illetékek esetében a kormányprogram teljes bevételről szól, a költségvetési javaslat nem ezt tartalmazza; a gépjárműadó esetében pedig a kormányprogram úgy fogalmaz, hogy az Útalap jövőbeni szerepének függvényében ezeknek a bevételeknek is helyben kell maradniuk, de a jelenlegi költségvetési tervezet nem ennek megfelelően készült.
Komoly és fontos adatok hiányoznak a költségvetésből. Nem ismert az elosztásra váró személyi jövedelemadó összege, tehát úgy került önök elé a költségvetési javaslat, hogy nem szerepel benne a személyi jövedelemadó, ebből adódóan nem szerepel a személyi jövedelemadó megosztása sem, és ez különböző normatívákra is kihat. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy nem létező, kipontozott számok alapján kerül egy költségvetés beterjesztésre!
Ezért összességében az ellenzéki képviselők úgy ítélték meg, hogy általános vitára alkalmatlan a költségvetés, elsődlegesen az önkormányzati része miatt.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
