GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Elnök Asszony! Miniszter Úr! A mezőgazdasági bizottság október 8-ai ülésén megtárgyalta a kormánynak a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló T/4832. számú törvényjavaslatát, és azt nagy többséggel - négy ellenvéleménnyel - általános vitára alkalmasnak ítélte.
(11.20)
A bizottság többsége megelégedéssel fogadta, hogy az 1997-es év megalapozta egy eddigieknél nyugodtabb, előbbre vivő költségvetés elkészítését; megelégedéssel fogadta, hogy a gazdaság ráállt egy fenntartható fejlődési, növekedési pályára, és a külső adósság egy olyan szintre csökkent, ami már nem veszélyeztetheti az ország jövőjét. Így a bizottság támogatja, hogy az 1998-as költségvetés a gazdasági növekedés tartóssá tételére, az export, a beruházások növelésére és végre a belső fogyasztás növekedésére is alapoz.
Konkrétan a költségvetés agrárfejezetéről: természetesen több, ez évben megszülető vagy folyamatban lévő törvényt, a nemzeti agrárprogramot, az EU-csatlakozás előkészítését és a mezőgazdaság általános helyzetét is figyelembe vette a bizottság a költségvetés tárgyalásánál. Mindezeket figyelembe véve a következő megállapításokat tettük:
Jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy a kormány az agrárágazatot a prioritások között kezeli. Ez már az előbb említett törvényekkel összhangban is igen jelentős, főleg a jövő szempontjából.
A megjelenő támogatási összeg - a miniszter úr által is említett 110 milliárd forint - természetesen kiegészül az áthúzódó bevételekkel, illetve a privatizációból idecsoportosítható összeggel, megközelíti a 120 milliárdos nagyságrendet. Természetesen ez az összeg sem fogja megoldani az agrárágazat összes kérdését, de ilyenkor mindig figyelembe kell venni az ország valós lehetőségeit, és ehhez kell viszonyítani azt, hogy folyó áron immár közel 18 százalékkal, reálértékben is 3,5 százalékkal emelkedik ez a támogatás. Megjegyzem: ez megegyezik a GDP tervezett növekedési ütemével is. A bizottság úgy gondolja, hogy az elmúlt három év költségvetésével szemben ez ma már a szükséges és az elfogadható támogatási összeg.
Ugyan a törvényjavaslat még nem tartalmazza a nemzeti agárprogram vitájának követelését, hogy a mindenkori kormány a GDP 2,5 százalékát fordítsa az agrárium fejlesztésére, az összeget összevetve a vidékfejlesztésre szánt más fejezetekben megjelenő támogatási összegekkel, ez a költségvetés nagyjából már megfelel ennek a kritériumnak.
A bizottság a támogatás belső fejezeti tartalmát is véleményezte, s annak arányait jónak tartja. Így egyetért azzal, hogy az agrárpolitikai célokkal összefüggésben jelentősen emelkedik ebben a költségvetésben a beruházásokra fordítható összeg. Ez 1998-ban közel 30 milliárd forint, mintegy 35 százalékkal több, mint az ezt megelőző évben volt. Ismerve az ágazat elhasznált eszközállományát, az elavult technikai rendszereket, a kezdő vállalkozások eszközellátását, azt hiszem, mindenképp indokolt ez a változtatás.
A bizottság ugyanakkor felhívja a figyelmet az összeg felelősségteli, a hatékonyságot, a termelést és az exportnövelést elérő felhasználására. Ebben okulni kell az elmúlt évek negatív tapasztalatából.
Jelentősen emelkedik - 21 milliárdról 32 milliárd forintra - az agrártermelés közvetlen támogatására fordítható forrás összege is. Ennek főbb elemei a tőkepótló hitel, a kezességvállalási díj, a kamattámogatások. Mind a két fejezet a közvetlen termelői támogatások kategóriájában található.
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek piacra jutásának a támogatása is igen fontos a számunkra. Erre 1998-ban nagyjából az előző évivel megegyező 41 milliárd forint áll az ágazat rendelkezésére.
Úgy gondolom, hogy az exportösztönzés és a hazai piacszabályozás megvalósítása egy ilyen exportorientált mezőgazdaság számára igen fontos. Ezt mutatja az is, hogy szinte minden alapágazatban időnként megjelenik mind az exportnál, mind a belső értékesítésnél az igen jelentős gond; lásd sertés, baromfi, burgonya, alma, búza, kukorica - harc az elmúlt időszakok folyamán.
A bizottság ezen a területen úgy gondolja, hogy a fejezeti összeg megfelelő, de a felhasználás hatékonysága itt is nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Ezért ezen a területen is a szabályozórendszer jelentős átalakítása szükséges, ami jobban alkalmazkodik a nemzetközi gyakorlathoz és a piacokhoz.
Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság tavaly igen komoly vitába került az előterjesztővel a privatizációs bevételek felhasználása és hovaszámítása ügyében. Most úgy látszik, a sebek gyógyulnak, az 5 milliárd forintnak a mezőgazdasági célú támogatásokra való átcsoportosításával.
Ebből a reorganizáció mintegy 3 milliárdot, az esetleges gázolaj-támogatás növelése további jelentős összeget tesz ki, és mintegy 700 millió forint jelenik itt meg a mezőgazdaságban keletkező, előre nem biztosítható károkra. Azt hiszem, ha ezt a biztosítók és a termelők is kiegészítik megfelelő összeggel, akkor végre ezen a területen is előre tudunk lépni.
Végezetül, tisztelt Ház, a mezőgazdasági bizottság - ahogy már említettem - a benyújtott törvényjavaslatot nagy többséggel alkalmasnak tartotta általános vitára, nem lemondva arról, hogy a részletes vitában javító szándékú javaslataival éljen.
Köszönöm szépen. (Taps.)
