DR. FAZAKAS SZABOLCS
DR. FAZAKAS SZABOLCS
DR. FAZAKAS SZABOLCS ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is, hogy kérdésére válaszoljak, be kell-e zárni a dudari bányát, a válaszom sajnálattal az, hogy alighanem igen, és ha fölteszi a kérdést, miért, azért, mert a piacgazdaságnak vannak törvényszerűségei, és mert a tények nagyon makacs dolgok.
Ön nagyon szimpatikusan fölsorolta azokat a részadatokat, amelyek talán Dudar mellett szólhatnának, de azért engedjék meg, hogy válaszomban elmondjam, hogy a gazdaságtalan széntermelés leépítése Magyarországon, mint a világ oly sok országában, nagyon komoly feszültségeket okozott. A magyar szénbányászatban '65-ben 104 ezer ember dolgozott, ezt a létszámot mára már 20 ezer alá kellett csökkenteni.
A magyar kormányok 1990 után foglalkoztatási és szociális okokból olyan szerkezetátalakítási programot hagytak jóvá, amelyet a szénbányász szakma javaslatai alapján a bányászszakszervezet képviselői is elfogadtak. Ezt a megállapodást a kormány mindeddig maradéktalanul betartotta. A dudari bánya - a képviselő urak által fölsorolt más bányákkal együtt - azok között volt, amelyeket ezen megállapodás szerint már '93-ban, majd egy meghosszabbítás után '95-ben be kellett volna zárni. A többi bánya bezárása már megtörtént.
Természetes, hogy addig, amíg a fenntartásukra megállapodás szólt, megállapodás született meghatározott átvételi mennyiségre. Ilyen megállapodást, mint amit '92-ben kötöttek, ma már a jelentősen megváltozott körülmények között nem lehetne kötni. Ma már nem volna olyan megállapodás, ahol a szén vásárlóinak előírnánk, hogy átvegye, és azt is előírnánk, hogy milyen áron vegye át a szenet. Sőt arról is tájékoztatnom kell a képviselő urat, hogy a privatizált erőművek természetszerűen a legolcsóbb szén beszerzésében érdekeltek.
A dudari bánya problémáját az okozza, hogy a Dunántúlon tartósan túlkínálat van energetikai szénből. Ezért a bánya ezt nem tudja eladni, az energetikai szén piaca nélkül pedig a bánya gazdasági szempontból ellehetetlenül. Abban az esetben, ha a dudari bánya szenét például a vértesi erőmű, akár állami beavatkozás alapján, átvenné, akkor saját bányájának a termelését kellene visszafognia, amely összességében a villamosenergia-termelési költségeket, és így a lakosság terheit is emelné. A Dunántúlról pedig a tiszai erőműbe való átszállítás a költségek miatt egyszerűen nem gazdaságos.
Az eddigi, a piacgazdasággal összeegyeztethetetlen kényszerintézkedések, amelyeket az állam tulajdonosi jogon hozott annak érdekében, hogy az erőművek megvásárolják a dudari bánya szenét, már eddig is több mint 600 millió forint többletköltséget okoztak a villamosenergia-termelésben. Ez pedig összeegyeztethetetlen a piacgazdaság alaptörvényeivel, az adófizetők pénzéből - mint ahogy Horn Gyula miniszterelnök úr is válaszolta a dudariak petíciójára - tartósan veszteséges üzemek termelését nem lehet fönntartani.
A kormány újabb megállapodások létrehozásával vagy régebbiek módosításával nem kíván és nem tud az erőművek esetében beavatkozni. A bányabezárás ebben az évben a dolgozók döntő többségének még munkát ad, a jövő év elejétől pedig a vértesi erőmű márkushegyi bányaüzemében várják a bányászokat az ott dolgozó külföldiek helyett.
Végezetül szeretném tájékoztatni a képviselő urakat arról, hogy dr. Schalkhammer Antal képviselő úr, a BDSZ elnöke kérésére a minisztérium áttekinti Magyarország hosszú távú szénpolitikáját, ezen belül is a hazai szénbányák jövőjét.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.)
