DR. LOTZ KÁROLY

Teljes szövegű keresés

DR. LOTZ KÁROLY
DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök ennek a kérdésének, képviselő úr, ugyanis éppen a napokban kaptuk meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának válaszát a vizsgálatáról ugyanebben a tárgyban. A képviselő úr által említett, az ivóvízfogyasztás mérésének szabályait is tartalmazó kormányrendelet előkészítésekor nemcsak a különböző tárcákkal, hanem számos civil érdekvédelmi szervezettel - például a Lakásbérlők Egyesületével, a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségével is - egyeztettünk.
Hazánkban hagyományosan - az európai országok gyakorlatának megfelelően - a vízfogyasztás elszámolása épületenkénti mérés alapján történik, azaz egy ingatlan összes fogyasztását a bekötő vezetéken lévő, úgynevezett főmérő méri; a jogszabály ennek megfelelően rendelkezik. A lakosság részéről a lakásonkénti vízmérés igénye a kilencvenes évek elején fogalmazódott meg, az ismert időszakban, amikor a korábbi jelentős állami támogatás lényegesen lecsökkent, és emiatt a vízdíjak megemelkedtek, közelítettek a tényleges bekerülési költségekhez.
Az interpellációban elmondottakkal megegyezően valóban tény, hogy a bekötési vízmérőn és az egyes lakásokban felszerelt mellékvízmérőn mért mennyiségek összege nem azonos. Ez az eltérés nemcsak a különböző időpontokban végzett leolvasásokból, a műszerek megengedhető pontatlanságából vagy az épületek belső hálózatain fellépő vízelfolyásokból, hanem elsősorban a lakásokon kívüli, de a lakóterületen belüli, úgynevezett egyéb fogyasztásból - mint például a kerti csapon vagy a közös helyiségekben történő vízvételezés, a lépcsőházak, a szemétledobók, a kukák tisztítása s a többi - keletkezik. A lakáshoz nem kötődő fogyasztásból származó mérési különbözet díja közös költségként kell hogy terhelje az épület tulajdonosait.
Az elmondottak alapján tehát képviselő úr javaslata szerint nem lehet módosítani az említett kormányrendeletet, mert ez esetben a tényleges vízfogyasztás egy részét senki sem fizetné meg. Nem hiszem, hogy képviselő úr a szolgáltatást, mondjuk, akár a takarítást végzőre, akár a házmesterre vagy olyanokra, akik ezeket a szolgáltatásokat elvégzik, terhelné egyedül a ház teljes közös költségét.
Valójában hasonló a helyzet más infrastruktúra-szolgáltatásoknál is: a társasházakban a lépcsőház, a pince, a közös helyiségek fűtését, világítását közös óra méri, és díját a közös költségekben számolják el. A lakók tehát ez esetben sem csak a lakásban lévő fogyasztásmérő alapján fizetnek.
A képviselő úr által az ÁSZ-vizsgálat anyagából idézett szövegrész az egyes önkormányzatok díjmegállapítási gyakorlatát kifogásolta, erre vonatkozóan a szóban forgó kormányrendelet nem tartalmaz és nem is tartalmazhat előírásokat.
Szolgáltatási díjak megállapításáról ugyanis az ártörvény rendelkezik; a vízszolgáltatás 80 százaléka az önkormányzati vízműtársaságok által nyújtott szolgáltatás, amely tekintetében a helyi önkormányzat az árhatóság, tehát nyilván elsősorban nála kell a díjrendszer esetleges módosítását kezdeményezni.
A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló kormányrendelet megfelel az európai gyakorlatnak, szakmai tartalmát minősíti. Amint az elején említettem, éppen most zajlott le egy nagyon részletes, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatala által lefolytatott vizsgálat ebben a tárgyban, vagyis a Fővárosi Vízművek Részvénytársaság számlázási gyakorlatát felülvizsgáló részletes észrevételezések történtek, és ebben az esetben az ombudsman nem emelt kifogást a kormányrendelettel szemben, olyannyira nem, hogy idézem ezt a néhány sort: "A közösség közös vízfogyasztásáért a társasház tagjai (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) közösen felelnek. Természetesen az ellenszolgáltatást maguk között a tulajdoni hányaduk alapján vagy a társasházi szerződésben foglaltak szerint (Az elnök egy pillanatra kikapcsolja a szónok mikrofonját.) fogják szétosztani." Tehát mindenképpen kettéoszlik... (Az elnök ismét kikapcsolja a szónok mikrofonját.)
(15.30)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem