DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évben nagy vita bontakozott ki a személyi jövedelemadó 1 százalékáról szóló törvénytervezetről, itt az Országgyűlésben is, amikor tárgyaltuk a törvényt és a sajtó nyilvánossága előtt is. A kormánykoalíció pártjainak a szándéka egyértelmű és világos volt: lehetővé tenni az állampolgároknak, hogy saját maguk döntsenek személyi jövedelemadójuk 1 százalékáról, eldöntsék, melyik az az általuk fontosnak tartott közösségi cél, amelyre ezt az összeget felajánlják. Ekkoriban a vita igazából kétfelé ágazott, egyrészt tartalmi, másrészt formai kérdésekről szólt. A tartalmi kérdések között kitüntetetten az szerepelt, hogy melyik legyen az a kör, amelyre a kedvezmény kiterjed, s ezen belül is az, hogy ez kiterjedjen-e az egyházakra, illetve az egyházak által fenntartott karitatív szervezetekre. A formai kérdés pedig arról szólt, hogy milyen eljárási móddal, milyen eljárási szabályok alapján döntsenek erről az állampolgárok, illetve hogyan jussanak hozzá ehhez a szervezetek.
Megnyugtatom képviselőtársaimat, nem akarom megismételni az akkori vitát - persze lehet, hogy nem lenne tanulság nélküli felidézni, mondjuk, a Kisgazdapárt akkoriban igen merevnek tűnő álláspontját, amelyet Torgyán József mondott el vezérszónoklatában; kicsit etatistának tűnt, hogy ez nem az állampolgárok dolga, ezt az államnak kell elrendeznie.
Amiért én napirend előtti hozzászólást kértem ebben a témában: az elmúlt időszakban ismét a közfigyelem középpontjába került ez a kérdés, hiszen szeptember 30-áig kellett bejelenteniük a szervezeteknek az APEH-nél, hogy igénylik, igényt tartanak erre az összegre, és ez idő tájt kerültek nyilvánosságra a konkrét adatok is, amelyek szerint 1 millió 286 ezer adózó döntött a személyi jövedelemadó 1 százalékáról, 15 839 kedvezményezett szervezetnek összesen 1 milliárd 971 millió forintot ajánlottak fel. Fel lehet tenni tehát a kérdést, hogy sok ez az összeg vagy kevés.
Akik azt mondják, hogy kevés ez az összeg, általában azzal érvelnek: az adózó állampolgárok közül mindössze minden harmadik döntött arról, hogy felajánlja a személyi jövedelemadó 1 százalékát, másrészről pedig, hogy a költségvetésben tervezett 3,6 milliárd helyett kevesebb mint 2 milliárd forintról döntöttek az állampolgárok. Én azonban azt gondolom, hogy érdemes megnézni a mikrokörnyezetet is, hogy hogyan hatott ez a törvény egy-egy közösségre, hiszen az APEH összesítő adatai mögött bizony elbújnak ezek a tények.
Megmondom őszintén, a saját környezetemben kutattam az után, hogy az egyes szervezetek milyen nagyságrendű támogatáshoz jutottak a törvény alapján, és azt tapasztaltam, hogy azok a szervezetek, amelyeknek a közhasznúsága az állampolgárok számára nyilvánvaló volt, illetve azok a szervezetek, amelyek közel vannak az emberekhez, sikeresen mozgósítottak a törvény alapján, és sikeresen agitálták az állampolgárokat, hogy ajánlják fel a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát. Megmondom őszintén, örülök annak, hogy iskolák, óvodák, kollégiumok, fogyatékos gyerekeket, időseket segítő alapítványok, egyesületek kaptak - számukra jelentős összegű - támogatást.
Hadd mondjak néhány konkrét példát! Somogy megyében például 563 szervezet összesen 35,2 millió forint támogatáshoz jutott, és ez ebben a térségben igen is soknak tekinthető. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium alapítványa 580 ezer forintot kapott támogatásként, amit ezután majd számítógépre, kirándulásra, a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltésére fordítanak. Vagy például ott van a fonyódi kollégium, ahol 200 ezer forinttal segítik majd a szociálisan rászorult gyerekek étkeztetését. Vagy egy negyedik példa: Debrecenben több mint 4 ezer állampolgár ajánlotta fel - a tócoskertiek szervezése alapján - a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát az uszodára, ami 2 millió 325 ezer forintot jelent.
Én tehát azt gondolom, ezek után a kérdést nem úgy kell feltenni, hogy sok vagy kevés; a kérdés az, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy jövőre az állampolgárok még nagyobb hányada éljen ezzel a lehetőséggel. Azt gondolom, erre minden lehetőségünk meglesz, hiszen a kormány beterjesztette, és rövidesen tárgyalásra kerül a személyi jövedelemadó következő 1 százalékának ügye, amit majd az egyházak számára lehet felajánlani, illetve az eljárás egyszerűsítésével kapcsolatos javaslatokat is nyitottan fogadjuk.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
