DR. TÓTH TIHAMÉR
DR. TÓTH TIHAMÉR
DR. TÓTH TIHAMÉR (MDNP): Köszönöm. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitájában a Magyar Demokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében kijelentem, hogy ezt a törvényjavaslatot egy szakmai törvényjavaslatnak tekintjük, még akkor is, ha esetleg tudjuk, hogy az előkészítés időszakában voltak bizonyos, a politika területéhez csatolható küzdelmek.
És nagyon örülök annak, hogy ma ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztője a Földművelésügyi Minisztérium. Ugyanis az a bírósági reformcsomag, amit elfogadott a parlament, nagyon sokunk által beláthatatlan következményekkel fog járni, és olyan munkát fog az igazságügyi apparátusra terhelni, ami mellé ha még odakerült volna az ingatlan-nyilvántartási részből a telekkönyv, maga a jogi nyilvántartás, nem tudom, hogy hogyan tudott volna ez az apparátus ezzel megbirkózni. Tehát még egyszer említem: örülünk annak, hogy ma ennek az ingatlan-nyilvántartási törvényjavaslatnak a Földművelésügyi Minisztérium az előterjesztője.
Felvetődött nemcsak az előző vitában, hanem egyáltalán amikor az ember képviselőként egy törvényjavaslatot kap, hogy valóban mi az indokoltsága annak, hogy most itt ezzel foglalkozzunk. Ha ma azt mondjuk egy hetedik éve működő demokratikus jogállamban, hogy az éppen kormányon lévőknek eltökélt szándéka, hogy ma még hatályos törvényerejű rendeleteket, többször oda-vissza módosított törvényerejű rendeleteket törvénnyel cseréljenek le, akkor azt mondom, hogy ez egy olyan tisztességes szándék, amit ugyancsak támogatni lehet, és nem látom ma azt indokolatlannak, hogy elmondhassuk, hogy nem kell a parlamentnek ma egy ilyen törvényjavaslattal foglalkozni.
Mindezeket előrebocsátva úgy érzem, hogy egy kicsit talán lehetett volna ehhez a célhoz jobban igazodó is ez a javaslat. Mert ha az ingatlan-nyilvántartásról először rendelkezik törvény, úgy gondolom, helyes lett volna egy olyan preambulum, egy olyan bevezető rész a törvény paragrafusai elé, amelyik pontosan erre utal, és így egy kicsit valahogy törvényesebbé, illetve törvényibbé tette volna ezt az előterjesztést. Mert így kézbe véve a törvényjavaslatot, amely az 1. §-ában mindjárt a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartásról szól, egyet kell értenem Salamon képviselőtársammal, hogy itt tulajdonképpen nem az igazi jog, nem a rendeltetés, nem a törvény célja került meghatározásra, hanem egy eszközrendszer, függetlenül attól, hogy el kell ismerni, ez egy nagyon fontos eszközrendszer.
Szeretnék itt utalni Szász Domokos képviselőtársam nagyon színes előadására. Én mind a mai napig azt hittem, hogy a parlamentben nekünk valamiféle törvényalkotói feladatunk van, de most már rájöttem, hogy nem, szoftvert is kell csinálni, mert a törvény csak egy szoftverrel együtt lehet kompatíbilis. Úgyhogy olyan mélységekig kellett itt a különböző azonosítókat megismernünk, hogy biztos egyszer majd eljön ennek az ideje is.
Még általánosságban néhány gondolat. Való igaz, hogy az ingatlan-nyilvántartás gyakorlata ma sokarcú, és egészen más képet mutat a fővárosban, és más képet mutat vidéken. De ez így volt nagyon régen is. Akkor, amikor 1974-től elkezdődött az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése, minden nem budapesti földhivatal határidőre be tudta fejezni a munkát, egyedül Budapesten nem ment, többször kellett módosítani a határidőt, és ennek ellenére hallottuk, hogy ma is milyen anomáliák vannak.
Tehát e tekintetben úgy érzem, hogy a jelenlegi többször módosított ingatlan-nyilvántartási tvr. nem akadálya az ügyirathátralék feldolgozásának. Mert ha akadálya lenne, akkor ugyanolyan akadály lenne a megyei földhivataloknál, a nem budapesti földhivataloknál, mint amit Budapesten folyamatosan jeleznek. Valószínű, hogy itt valóban személyi, szervezési, anyagi kérdések vannak és az is igaz, hogy ebben a törvényjavaslat semmit nem tesz, mert nem is tehet, nem a célja.
Néhány részletkérdésre szeretnék utalni. Különösen szeretném az előterjesztő figyelmét arra felhívni, hogy van egy nemrég elfogadott törvény, a halászati törvény és azt hiszem, hogy nincsen összhangban a halászati törvény rendelkezése az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok körével.
(20.30)
Célszerű lenne e tekintetben az azonosítás, illetve az azonos szabályozás feltételeit megteremteni.
Nem tudom, hogy az egyeztetés során a törvényben meghatározott jogi tények tekintetében valamifajta komoly indokkal-e vagy éppen csak más koncepció előtérbe kerülésével maradt ki például a csődeljárási tény bejegyzése. Valószínű, hogy itt is a két törvény közötti összhangot kellene megteremteni.
Vagy például egy lényegtelennek tűnő dolog, de amikor a törvény részletesen meghatározza az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát, akkor például egy ilyen lényeges dolog, mint a település közigazgatási határa, lemaradt róla. Nyilván hogyha valaki csak egy ilyen adott térképszelvényben gondolkodik, akkor a méreteinél fogva elképzelhető, hogy minden egyes térképszelvény nem tartalmazhat települési határt, mert egyszerűen a település közigazgatási határa nem ér véget ott. De ahol ez valóban ott van, ott viszont fel kell tüntetni, tehát ez nagyon lényeges kelléke kell hogy legyen a hiteles térképnek.
Nagyon érdekes volt a vitában azokat az érveket hallani, hogy mit fog majd jelenteni az új törvény alapján az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés, illetve a hozzáférhetőség kérdése. Én úgy érzem, csak üdvözölni lehet azt, hogy lehetővé teszi a törvény - és ehhez megvan ma már a technikai háttér -, hogy ne csak földhivatalok szolgáltathassanak hiteles adatot; és sajnos ma még az sem biztosított mindenütt, hogy csak az érintett földhivatalnál lehet megszerezni az ingatlanokra vonatkozó adatokat. Tehát a földhivatali számítógép-kapacitásnak, a számítógépbázisnak az összekapcsolása sem megoldott e tekintetben. Én tehát mindenféleképpen üdvözölni tudom azt, hogy itt most ebben a törvényben gondoltak erre.
Még egy befejező gondolat, ami tulajdonképpen következik abból, hogy azonos szabályok, azonos hatályos szabályozás mellett egészen másként dolgoznak a földhivatalok. Ha ez a törvény csak Budapest határán kívül lépne életbe, akkor azt mondom, nem aggódom a tekintetben, hogy 1998. április 30-ára a hátralék rendben lesz. De miután ilyen hatályba léptetést törvény nem írhat elő, ezért félek tőle, hogy annak a ma még meglévő, nagy számú hátraléknak ugyancsak a jelentős része '98. április 30-án is fenn fog állni. Azt még külön kellene megvizsgálni, hogy mit jelent egy ilyen átfogó törvénynek az évközi hatályba léptetése, tehát hogy melyik a jobb megoldás, amikor egy tárgyév lemegy. Nyilván tudom azt, hogy ingatlanokkal kapcsolatos jogok, tények keletkeztetésénél szilveszter és újév nem meghatározó, de hogyan történik azok felkészítése, akik alkalmazzák majd ennek az új törvénynek a rendelkezéseit. Mert biztos, hogy egyik napról a másikra ezt a földhivataloknál dolgozók nem fogják tudni alkalmazni, még akkor sem, hogyha nagyfokú a hasonlóság a jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási tvr.-rel. Én esetlegesen megfontolásra ajánlanék az előterjesztőknek egy '99. január 1-jei hatályba léptetést, vagy pedig egy olyan kiegészítést, amelyikből megtudhatjuk, hogy a hátralékok felszámolásához a jelenlegi állapothoz képest valóban olyan technikai, tárgyi és személyi eszközöket tudnak hozzátenni, amiket mi ma még nem ismerünk.
Még egy nagyon rövid reflexió, és befejezem; egyetlenegy dolgot szeretnék megjegyezni a jogalkotási törvényből eredően: a törvénynek és a végrehajtási rendeletnek a kapcsolatát. Mi nagyon boldogok leszünk akkor, hogyha a törvény hatálybalépésére meglesz a végrehajtási rendelet, ugyanis a jogalkotási törvény ezt írja elő. Sajnos, az elmúlt időszakban nem tapasztaltuk ezt, nem fordult elő sokszor, de én úgy érzem, hogy azért maximalisták lennénk akkor, ha azt mondanánk, hogy a törvényjavaslat beterjesztésével együtt legyen itt a végrehajtási rendeletnek is a tervezete, mert ez lehetetlen szabályokat hozna számos olyan kérdésben, hogy: "És mi van a parlamenti tárgyalás során a törvényjavaslatban bekövetkezett változásoknál? Akkor azt majd hogy kövesse a végrehajtási rendelet?"
Még egyszer: én úgy érzem, hogyha a hatálybalépés tekintetében a törvényjavaslatnak egy újabb átgondolása történik, talán mondhatom azt, hogy egészen kicsi, egészen minimális javításokkal ez támogatható.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
