DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a helyi önkormányzatok cél- és címzett támogatásáról szóló törvény összefoglalóan a kistelepülési önkormányzatokat hátrányosan érinti: több ponton indokolatlannak tűnő, bürokratikus intézkedéseket tartalmaz, és a kormány hatáskörét több vonatkozásban kiterjeszti - a helyi önkormányzatok rovására.
Mielőtt ennek a részleteibe mennénk, engedjék meg, hogy én is egypár szóval az önkormányzati cél- és címzett támogatási rendszernek a helyességéről és a jó működéséről ejtsek egypár szót, teljes mértékben egyetértve az előterjesztő belügyminiszter úrral abban, hogy eddig jól működött az önkormányzati cél- és címzett támogatási rendszer; nagyon fontos pénzügyi konstrukcióról van szó, mert az önkormányzatok beruházásaiban döntő szempont, és az önkormányzati finanszírozásnak döntő eleme a cél- és címzett támogatási rendszer.
Nagyon örülünk neki, hogy ebben teljes körű egyetértés mutatkozik - legalábbis szóban - a parlamenti patkó valamennyi pártja között, mégis szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt években meglátásunk szerint - és ezt többször elmondtuk - hátrányosan változott az önkormányzati cél- és címzett támogatási rendszer. A változások során a célok köre szűkült, az alanyi jogosultság megszűnt mint egy nagyon fontos intézmény - ami még az önkormányzati törvényben is benne van -, és több esetben növekedett a saját erő szükségessége az önkormányzatoknál, ami több önkormányzat ellehetetlenülését okozta, illetve megakadályozta abban, hogy igénybe vegye ezt a cél- és címzett támogatási rendszert. További korlátozását, és ezeken a területeken szűkülését látjuk - ezekre a későbbiekben rá fogok térni.
Az erre a célra fordított összeg reálértéken 1994-hez képest közel 35 százalékkal csökkent, tehát ez azt jelenti, hogy az 1998-as költségvetésben közel 35 százalékkal kevesebbet fordít az Országgyűlés erre a célra, mint 1994-ben - tehát háttérbe szorul.
Mi örülünk neki és helyesnek tartjuk, hogy a belügyminiszter úr támogatja és jónak tartja a cél- és címzett támogatási rendszert, de szomorúan konstatáljuk, hogy mind az elmúlt években, mind pedig a jelenlegi törvényjavaslatban nem tudott érvényt szerezni - nyilván a kormányon belül és a kormányülésen születik a döntés - annak a szándékának, hogy ez a rendszer legalább változatlan formájában megmaradjon, és ne gyengüljön tovább. Ennek - tisztában vagyunk vele - az az oka, hogy a kormányon belüli két párt között is ellentét mutatkozik a finanszírozás módjában, és a nagyobbik kormányzó párt, a Szocialista Párt sokkal erőteljesebben egy más elosztási rendszert, a megyei elosztási rendszert és a területfejlesztési tanácsokon keresztül történő elosztási rendszert preferálja, amit mi önkormányzati szempontból, tehát országosan megfogalmazott címek és célok szempontjából nem tartunk szerencsésnek. Hiszen a felzárkóztatásnak országos szinten kellene történnie, és a területfejlesztési támogatások bizony nagyon sok, nem közvetlenül önkormányzati beruházáshoz kapcsolódó területen is felhasználhatók. Nagyon jó példa erre a vodkagyár esete - gondolom, mindenki előtt ismert, nem kell erről különösebben beszélni: ilyen is előfordulhat, hogy területi fejlesztési pénzek ilyen helyre kerülnek.
Összességében úgy látjuk, az a törekvés, amit a nagyobbik kormányzó párt képvisel, hogy az önkormányzati fejlesztési vagy az ezen a címen megfogalmazott fejlesztési pénzek inkább a területfejlesztési tanácsokon keresztül kerüljenek elosztásra, ez diadalmaskodik, legyűri azt az önkormányzati cél- és címzett támogatási rendszert, amivel mind az előterjesztő belügyminiszter úr, mind pedig - pontosan az eddigi eredményei alapján - a Magyar Demokrata Fórum egyetért.
Részleteiben néhány szóban a törvényjavaslatról:
Ennek az önkormányzatok cél- és címzett támogatási rendszerének módosításáról szóló törvényjavaslatnak az alapján a helyi önkormányzatok jelenleg címzett támogatást igényelhetnek kiemelten fontos területeken, a céltámogatási körben természetesen nem támogatható területeken, mint a vízgazdálkodás, az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás, a kulturális önkormányzati feladatokat szolgáló beruházások megvalósítása. Ezt a feltételrendszert ez a javaslat a továbbiakban meglehetősen erőteljesen szigorítja, elsősorban a kistelepülési önkormányzatok szempontjából rendkívül hátrányos módon, mert a feltételeket bővíti, amelyek lényegében a címzett támogatások alkalmazásának nagymértékű szűkítését, tehát az alkalmazás nagymértékű szűkítését eredményezhetik. Eszerint az érintett, az önkormányzati feladatellátás számára kulcsfontosságú öt területen a jövőben már csak akkor lehet címzett támogatást igényelni, ha a szóban forgó beruházás önkormányzati térségi ellátást szolgál.
A javaslat egyik új, értelmező rendelkezése szerint ez akkor valósul meg, ha az adott szolgáltatás megye vagy körzeti jelleggel több település által vehető igénybe; vagy akkor igényelhető, hogyha az adott szolgáltatás megye vagy körzeti jelleggel több település által használt módon vehető igénybe.
A jogszabály többek között az elfogadott országos fejlesztési programban foglalt önkormányzati feladatok ellátását célozza: ilyen jogszabály megalkotására e javaslat értelmében a kormánynak van hatásköre.
A törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programokba foglalt önkormányzatok feladatának az ellátását célozza a javaslat. Ez tulajdonképpen nem mond többet, mint hogy az első említett feltétel a térségi feladatellátás; továbbá akkor vehetők igénybe ezek a szolgáltatások, illetve ez a forrás, ha valamennyi esetben a beruházás összköltsége a 200 millió forintot meghaladja.
Meglátásunk szerint a javaslat által megfogalmazott, lényegében alapjaiban átformált új feltételrendszer a kistelepülések vonatkozásában a címzett támogatást mint finanszírozási forrást ily módon ellehetetleníti. A kormány arra történő felhatalmazása, hogy a címzett támogatások rendszerében meghatározó országos fejlesztési programot jogszabályként megalkothassa, gyakorlatilag kétféle eredménnyel járhat: egyrészt gyengül az Országgyűlésnek a címzett támogatásokkal kapcsolatos eddigi pozíciója, másrészt pedig a kormány sokkal közvetlenebbül szólhat bele a helyi önkormányzati rendszerbe irányuló források elosztásába.
A tárgyalt törvényjavaslat a megyei területfejlesztési tanácsok hatalmát növeli: növeli, mert a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján döntési jogkört ad az éves költségvetési törvényben meghatározott önkormányzati céljellegű támogatások felhasználására, illetve az ezzel összefüggő fejlesztések megvalósítása tekintetében.
(9.50)
Ez a rendszer és ez a rendelkezés, mivel a megyei területfejlesztési tanács meghatározó szereplője a megyei önkormányzat, a megyéknek a pénzújraelosztó szerepét megerősíti a kistelepülésekkel szemben, hiszen a kistelepülési önkormányzatok ezekben a megyei területfejlesztési tanácsokban nem - vagy nagyon ritkán és nagyon kis mértékben - tudják érvényesíteni érdekeiket.
Egyértelműen a kistelepülési önkormányzatokat érinti hátrányosan az úgynevezett céltámogatási kiegészítő keret tervezett megszüntetése, amelyet egyébiránt a javaslat meglehetősen szemérmesen bújtatva tartalmaz a zárórendelkezéseknél, és mi több, a javaslathoz fűzött törvényi indokolás egyetlen árva szót sem tesz erről, hogy ezt meg kívánja szüntetni az előterjesztés. A jelenlegi cél- és címzett támogatási törvényt hatályon kívül helyezni kívánja, továbbá ennek alapján kibocsátott egy kormányrendeletet, amely a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréhez kapcsolódó céltámogatási kiegészítő keretből adható olyan támogatás, amely egy kiegészítő pénzeszköz, amelynek a célja a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, valamint az országos átlag kétszeresét meghaladó munkanélküliséggel rendelkező települési önkormányzatoknak olyan fajta segítése, hogy céltámogatáshoz jussanak, és ehhez a saját forrásokat ki tudják egészíteni. Ennek a céltámogatási kiegészítő keretnek az eltörlésével egy újabb eszköz szűnne meg a kisebb településeknek, és teljesen nehéz és reménytelen helyzetbe hozná őket a felzárkózás területén.
Bürokratikus intézkedések tömkelegét is tartalmazza ez a rendelkezés. Természetesen nem vitatható, hogy az államháztartás érdekei, a költségvetési fegyelem, az önkormányzati gazdálkodás területén tapasztalható hiányosságok, amivel többször találkozunk a költségvetési vitánál is, indokolttá teszik a cél- és címzett támogatás felhasználására vonatkozó jogi normák szigorítását. Ezt helyeseljük, például a lemondásra, az elvonásra vagy a visszafizetésre megállapított új szabályokat; ugyanakkor a javaslat egynémely rendelkezése túl bürokratikusnak tűnik, talán túlságosan szigorúnak, vagy éppenséggel kizárólag az államapparátus kényelmét szolgáló intézkedés. Ilyen például a címzett és céltámogatások határidejének jelentős csökkentése, ilyen például annak a kimondása, hogy az önkormányzat által benyújtott támogatási igény összegét minisztériumi kezdeményezésre módosíthatja, illetve módosítania kell az önkormányzatnak, ez kötelező erővel bír. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Igen, a következőben meg fogom takarítani azt a két-három percet, amit szeretnék beszélni.
