DR. TÓTH TIHAMÉR
DR. TÓTH TIHAMÉR
DR. TÓTH TIHAMÉR (MDNP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló mostani törvénymódosítás általános vitájában a Magyar Demokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében magam is szeretném leszögezni, mint azt tették képviselőtársaim előttem is, hogy az 1990-ben megalakult új helyi önkormányzatok döntően annak köszönhették fejlesztéseik viszonylag gondtalan lebonyolítását, beruházásaik teljesítését, hogy rendelkezésükre állt egy olyan törvény, amelyik ezekhez a fejlesztésekhez, beruházásokhoz biztosította az anyagiakat.
Ez 1992-től kezdve szinte minden évben módosításra került, s a mostani módosításnál tulajdonképpen azzal szeretném kezdeni, hogy örömünket fejezzük ki azért, hogy a költségvetési törvényjavaslattal együtt kerül most tárgyalásra. Ugyanis az eddigi metodika az volt, hogy előbb elfogadásra került a költségvetés, majd amikor a költségvetés meghatározta azt, hogy egyáltalán milyen pénzek jöhetnek szóba címzett és céltámogatásokra, akkor jött a címzett és céltámogatásokról szóló törvénynek a módosítása. Magyarul: teljesen formális volt.
Ez a jelenlegi módosítás nemcsak azért lényeges, mert tulajdonképpen terjedelmében hasonló a hatályban lévő törvényhez, hanem sajnálattal kell megállapítani, hogy egy lényeges koncepcióváltást tartalmaz. Eddig sikerült tartani azt az elvet, hogy az önkormányzatok ne függjenek semmiféle területi szervek döntéseitől, ne legyenek kiszolgáltatva ilyeneknek. Az önkormányzatok alapvető fejlesztési ügyeiben a kormány előterjesztésére a parlament döntött. Ez az elv, ez az eddig töretlenül képviselt elv sérül most, és úgy érezzük, hogy az önkormányzatok fennállásuk ideje óta még nem kaptak ekkora becsapást, mint amit most ez a törvénymódosítás jelent számukra.
Szeretném itt mindjárt megjegyezni azt, nagyon sajnálom, hogy a parlament önkormányzati bizottságának egyetlenegy tisztségviselője nem vesz részt ezen törvényjavaslatnak a tárgyalásánál... (Közbeszólás a bal oldalról: Kisgazda az elnök!) Igen, tudom, Kisgazdapártból van az elnök, de a Szocialista Pártból van alelnök, úgy emlékszem, hogy ő sincsen itt, de a másik képviselőcsoportból, a kormányzó párt másik képviselőcsoportjából sincs itt az alelnök - habár lehet, hogy őt meg tudom érteni, mert azok az önkormányzati jogok, amiért ő az előző ciklusban valóban nagyon sokat harcolt, most igen sérülni látszanak. Ennyit csak zárójelben, hogy milyen körülmények között tárgyaljuk most az önkormányzatok jövőbeni helyzetét.
De hogy mondjak valami jót is a törvényjavaslatról: ugyanis egy-egy hatályban lévő törvény módosítására többnyire akkor kerül sor, legalábbis az előterjesztő úgy szokta indokolni, hogy változtak a körülmények, a gyakorlathoz kell igazítani az új szabályokat, vagy pedig olyankor, amikor egy még korábbi módosításról derült ki az, hogy nem hozta azt az eredményt, mint az előterjesztő várta tőle. Bizonyára többen emlékeznek rá, hogy akkor, amikor az önkormányzatok úgynevezett alanyi jogosultsága a cél- és címzett támogatások körében megszűnt, ezt többen szóvá tettük, és próbáltuk indokolni, hogy milyen pozitívumokat rejtett ez az önkormányzatok számára, illetve biztosított részükre.
(10.00)
Egyszerűen nem volt az a bizonytalan helyzet, hogy az egyik évben elutasított, de egyébként támogatható igényüket a következő évben újra meg kelljen ismételniük.
Úgy érzem, hogy ez a törvénymódosítás most egy kis lépést tesz az úgynevezett alanyi jogosultság visszaállítása érdekében akkor, amikor úgy rendelkezik, hogy meg kell különböztetni az elutasított igényeket aszerint, hogy a jogszabályba való ütközés, illetve a jogszabálynak való meg nem felelés miatt került elutasításra, vagy pedig a költségvetési fedezet hiánya miatt. Magyarul ez utóbbit eddig úgy hívtuk, hogy alanyi jogosultság.
Már szóltam róla, hogy sajnos egy nagyon nagy visszalépés, és az önkormányzatiság elvének lényeges csorbulását jelenti, hogy a megyei területfejlesztési tanácsokhoz kerül a döntés olyan ügyekben, amelyekben eddig a parlamentnek volt döntési kompetenciája. Ezt a fonalat továbbvive: a fővárosi kerületek esetében a Fővárosi Közgyűlés kapja meg a döntési jogosultságot. Ha most egymás mellé tetszenek helyezni ezeket a működő testületeket a fővárosban, látható, hogy egy teljesen más feladatra, egy teljesen más célból közvetlenül megválasztott legitim testület - a Fővárosi Közgyűlés - avatkozik be újra a kerületek fejlesztésének az ügyébe, a másik oldalról pedig egy teljesen más formában, egy teljesen más választási rendszerrel kialakított és létrehozott megyei testület - amelyikből félő, hogy a mostani törvénymódosítás kapcsán még inkább pénzosztogató testület lesz - fogja majd a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igényeit elbírálni.
Csak az egyik dolog az, hogy elbírálni, de sajnos a törvényjavaslat nem felejt el arról sem gondoskodni, hogy a pályázati feltételeket is ők, saját maguk alakítják ki, és az általuk megszabott feltételek szerint lehet a pályázatokat benyújtani. Ez olyan alapvető sérelme az önkormányzatiság alapelvének, amelyikről azt állítjuk, hogy semmiféle módosító indítvánnyal helyrehozni nem lehet. Itt sajnos egy koncepcionális döntés történt, ennek az eredménye ez a mostani törvénymódosítás, s megmondom őszintén, hogy az eddigieket ismerve semmi reményt nem látok arra, hogy ez a koncepció itt, a parlamenti tárgyalás során megváltozzon.
Erre való tekintettel azt tudom jelezni, hogy a Magyar Demokrata Néppárt képviselőcsoportja ilyen törvénymódosítást nem tud támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
