BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! Az önkormányzati és rendészeti bizottság véleményével kezdem; az ellenzéki pártokat pejoratív értelemben említő képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy ebben a képviselő-testületben, ebben a bizottságban mindig el szoktuk mondani a véleményünket, és lelkiismeretünk és a szerzett információink alapján szavazunk. Kérem, hogy ezt tartsa tiszteletben!
A másik, amivel foglalkozni kívánok: Lamperth Mónika képviselőtársam tulajdonképpen mindegyik párt programját elmondta, mindegyikből idézett; az MSZP-éből kevésbé, hiszen az MSZP a kormányprogramban a megyén keresztül, a megyei önkormányzathoz viszonyítva kívánja meghatározni a többi önkormányzatnak - így a nagyvárosoknak is - a további sorsát. A Fidesz-Magyar Polgári Párt és több más párt is a települési önkormányzatok autonómiája és szabad társulása alapján kívánja felfogni nemcsak ezt a törvénytervezetet, hanem az önkormányzatok, a közügyek sokaságában kifejtett érdekazonosságon és egyenlőségen alapuló társulását is ezen elvek alapján kívánja meghatározni.
Valóban nagyon sok vita folyt a kötelező és a szabad társulásokról. Mi minden esetben a szabad társulások elvét követtük. Több tanulmányban kidolgoztuk a városkörnyéki igazgatásból áthozható kedvező elemeket - és a települési közösségekre vonatkozó javaslatunkban a fideszes önkormányzatok példamutatóan kívántak elöl járni. Egy területen azonban mindig megakadtunk; reméljük, ez a törvény nemcsak feledékenységből, hanem szándékosan is megfeledkezik arról, hogy megyehatáron túlnyúló társulásokat is lehet most már telepíteni - korábban is lehetett volna -, és reméljük, hogy a helyi népszavazásról és a közös - immár nem közös képviselő-testületekről, hanem -, társult képviselő-testületekről nem kell 10 vagy 22 település esetében helyi népszavazást kezdeményezni annak érdekében, hogy az a közös képviselő-testület vagy most már társult képviselő-testület a tervezet szóhasználata szerint létrejöhessen.
Ennek tehát mindig is szorgalmazói és előrelendítői voltunk, ellentétben más pártokkal, amelyek inkább a megye, a megyei jogú város, a város és a község közötti szándékos rivalizálással kívánták ezeknek a társulásoknak elejét venni.
Eltelt hét év. A társulás valóban nehezen alakult ki. Kevés az ösztönző elem a költségvetésben is - bár egyre több. Megítélésem szerint az ágazati törvényekben - talán nem plagizálok más képviselőtársamtól más törvény vagy alaptörvény kapcsán tett megjegyzést - egyfajta lopakodó önkormányzati törvénymódosítás figyelhető meg. Így a közoktatási törvényben is és a miniszter úr által idézett területfejlesztési törvényben is vannak olyan elemek, amelyek a klasszikus önkormányzati törvény, a kétharmados önkormányzati törvény alapelemeit módosítgatják.
Megítélésünk szerint fennáll a veszélye annak - hiszen az előbbi törvény ismertetésénél is hallhattuk -, hogy a megyei önkormányzatok a megyei területfejlesztési tanácsban betöltött megkérdőjelezhetetlen szerepüknél fogva, annak vezetője, a megyei önkormányzat feladat- és hatáskörének a megyei tanácsok irányába történő visszarendeződésétől is lehetett tartani.
A hierarchikus önkormányzati rendszer még nem alakult ki, de ezen törvényt megelőzően az ágazati törvényekben látható ilyen szándék és akarat. A megyei önkormányzat pénzelosztó szerepéről is hallhattunk az előzőekben az egyik képviselőtárstól erre vonatkozó észrevételeket.
Reméljük, hogy a megyei önkormányzatok településfőnöki szerepe nem fejlődik tovább, bár néhány megyei önkormányzati vezető ilyen kívánsága megfogalmazódik a sajtó hasábjain és a gyakorlatban is. Megítélésem szerint - és most ott tartok, hogy milyen időszakban, milyen szituációban kerül sor ennek a törvénynek a kialakítására - a területfejlesztési törvényben a statisztikai vonzáskörzetek nem fejezik ki kellőképpen azt a kohéziót, azt az egymással szimbiózisban élő együttműködést, amelyet Bibó István, Erdei és mások is megfogalmaztak. Erre inkább a települések önkéntes és szabad társulása adhatna lehetőséget.
A miniszteri expozéban említést nyert az is, hogy gát szabadulhat fel az eddigi társulások elől. Valóban egyetértünk azzal, hogy nem szükséges minden társulás, jogi személyiség köré fonni az együttműködés kereteit, ott viszont, ahol az önálló vagyonnal való gazdálkodás és kötelezettségvállalás óhatatlanul szükséges, feltétlenül fontos ennek a pontos meghatározása.
A kedvezőtlen körülményekről említést tettem; ezt pontosítani kell, illetve a Fidesz-Magyar Polgári Párt pontosítani fogja a negyedik társulási típus tekintetében, amikor a korábbi közös képviselő-testület - most társult képviselő-testület - esetében milyen előzetes jogi aktusokra - például helyi népszavazásra vagy döntések sorozatára - kell hogy sor kerüljön, milyen felhatalmazással adhatja át a helyi közügyek gyakorlását a helyi közösség egy közös képviselő-testület számára - hiszen ekörül forog az egész kérdés.
Rendkívül jó elemnek tartjuk azt, hogy ez a javaslat nem szorítkozik - legalábbis nem tesz róla említést - a megyehatárokra. Kedvező tapasztalat alakult ki Somogy megye, Fejér megye és Tolna megye határán, ahol már e törvényt megelőzően is keresik egymás kezét a megyeközpontoktól távol lévő települések, és kedvezőtlen vagy kedvező adottságaikat igyekeznek önmaguk javára kamatoztatni.
(10.40)
Jó elemnek tartjuk azt is, hogy a közös feladat ellátására a közös képviselő-testület kialakítható, valamint átadhatók egyes feladat- és hatáskörök. Ezeket a feladat- és hatásköröket, például az intézmény vezetőjének kinevezését, annak körülményei meghatározását mi egy jó elemnek tartjuk. Nem tartjuk viszont kedvezőnek - és az önkormányzati szövetségek véleményei közül több van a birtokomban -, amikor ágazati törvény keretén belül határoznak meg olyan feladatokat, amelyek bővítik, helyenként túllépnek az önkormányzati törvény adta kereteken.
Eredetileg kérdésessé tettük azt - és utána egyetértettünk ezzel a törvényi szabályozással -, hogy az önkormányzati törvény keretein belül vagy azon kívül határozzuk meg ezt a változtatást. Megítélésünk szerint ez egy helyes irányba tett kis lépés, elkésett lépés, ezt korábban meg kellett volna már tenni, hogy a társulásokat törvény szabályozza.
Nem tartjuk jónak azt, amikor egy kicsit túlszabályozva, egy kicsit szájbarágós módon - amelyet előttem szóló képviselőtársam e szabályozás értékének tartott - meghatároz olyanokat is, amelyeket az önkormányzatoknak az együttműködés keretei között szabad akaratukból és szabad társulási szándékaik szerint kell megfogalmazni. Az más kérdés, hogy ehhez típusmegoldásokat, típusjavaslatokat, a kisebb önkormányzatok számára esetleg kitölthető együttműködési megállapodástervezeteket kell készíteni, de ennek a törvényben való túlszabályozása az előbb idézett francia önkormányzati kódex túlszabályozottságát jelenti számomra.
Nem értünk azzal a gyakorlattal és szándékkal egyet - és ezt szeretném hangsúlyozni -, hogy különböző ágazati törvényekben kerülnek megfogalmazásra az önkormányzatok működését érintő kérdések. Ráadásul általában olyan szabályok, amelyek alapvető önkormányzati érdekeket sértenek. A tervezetben megfogalmazott ez irányú szándékokat így nem is támogatjuk, és ezt egyfajta lopakodó jogalkotásnak tekintjük.
A megyei önkormányzatok társulásban való részvételét helyesnek tartjuk, ugyanakkor a szabályozásban pontosítás kívántatik, amelyben csak akkor tudunk egyetérteni, ha az a törvényekben meghatározott feladat- és hatáskörhöz igazodik.
Szeretnénk azt is hangsúlyozni, hogy a tervezetben azzal, miszerint a társulás alapszabályát a jogalkotó a törvényességi ellenőrzési körbe kívánja vonni, fenntartásokkal értünk egyet. Az alapszabály a társuló önkormányzatok szabad elhatározásán alapuló dokumentáció, melyből eredő esetleges viták eldöntése bíróságok hatáskörébe tartozik, mint ahogy a törvény ezt rögzíti is, így ennek a törvényességi felügyeleti körbe való vonása egyfajta bizalmatlanságot fejez ki a társuló önkormányzatokkal szemben.
Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Párt már korábban kezdeményezte a társulások nemcsak törvényi szabályozását és ösztönzését, hanem annak kiemeltebb anyagi támogatását; nem egy redisztribúció formájában, hanem a természetes és szabad társulások formájában. Ez adhat majd alapot arra, hogy egyszer a magyar társadalom szembenézzen a kohézióvizsgálattal, szembenézzen a kistérségek valós helyzetének megállapításával, és ez adhat lehetőséget arra is, hogy nem megyehatárokon alapuló, hanem természetes régiók alakulhassanak ki, amelyek élvezik a helyi önkormányzatok támogatását és bizalmát.
Kezdeti jó lépésnek tartjuk, módosító javaslatainkkal ezt a törvényt gazdagítani fogjuk annak érdekében, hogy ne csak az állami, ne csak a megyei önkormányzati, hanem a helyi önkormányzati szinten is ennek eredményeit élvezni tudják az önkormányzatok. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
