KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Immár hét esztendeje annak, hogy a szabadon választott Országgyűlés a legelső teendői közé sorolva megalkotta azokat a törvényeket, amelyek alapján kibontakozhatott a történelmi jelentőségű helyi rendszerváltoztatás.
Az 1990-ben elfogadott, helyi önkormányzatokról szóló törvény az alkotmányban rögzített jogállamiság keretei között határozta meg a helyi közhatalom gyakorlására vonatkozó szabályokat, valamennyi település és megye alapjogaként rögzítette a helyi önkormányzáshoz való jogot. Ez a közügyek széles körét fogja át.
Az önkormányzati önállóság garanciái között az alkotmány a szabad társulás elvét rögzítette. Figyelemmel az ország településszerkezetének sajátosságaira, főként a kisközségek nagy számára, ami különösen egyes térségekben meghatározó feltétele a helyi önkormányzásnak, az önkormányzati törvény külön fejezetet tartalmaz a helyi önkormányzatok társulásáról. Hangsúlyozza, hogy a települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak.
Az önkormányzati törvény meghatározza az alapvető társulási formákat - körjegyzőség, hatósági igazgatási társulás, intézményirányító társulás, közös képviselő-testület -, kiemeli azonban, hogy a társulásnak más formái is lehetnek. Az önkormányzati rendszerre való áttérést követő időszakban a helyi közügyek önálló helyi intézését tűzték ki célul még a kisközségek is. Szerepet játszott ebben az, hogy a megszüntetett tanácsrendszerben a községi igazgatás általános formájává vált a községi közös tanács. A községek kétharmada tartozott ilyen szervezetbe. A községek több mint felének nem volt saját önálló szervezete, költségvetése, s így különösen hátrányos helyzetbe kerültek. A megelőző évtizedekben a városok, kiemelt települések, a székhelyközségek fejlesztése volt az elsődleges. Ennek következményei hosszú időn át hatnak még. A községek között korábban kialakult ellentétek nem segítik elő a települések összefogását.
Az önkormányzati törvény indoklása kiemelte, hogy célja a nagyobb, átfogó községtársulások kialakulása. Jelezte, hogy ez hosszabb folyamat. Községeinknek előbb valóságos önkormányzatokká kell válniuk ahhoz, hogy saját felismerésük alapján keressék az egyes közszolgáltatások célszerűbb, gazdaságosabb, magasabb színvonalú biztosításának társulásos fejlesztését.
A települési önkormányzatok társulása az elmúlt évek tapasztalatai szerint nehezen bontakozik ki. A jogalkotásnak elő kell segítenie a hosszabb távú közös feladatellátást, ösztönözni szükséges az önkormányzatok társulásait. Ez hosszabb folyamatként az ágazati törvénykezéssel összhangban lehetséges. E körbe sorolhatóak az alábbi törvények, amelyek rövid idő alatt is kedvező hatást fejtettek ki:
A közoktatási törvény ösztönző rendszere növelte az iskolafenntartó társulások számát. A területfejlesztési törvény rendelkezései alapján szinte az ország teljes területét lefedik a kistérségi területfejlesztési társulások. 1997. január 1-jétől jelentősen nőtt a körjegyzőségek központi költségvetési támogatása, aminek eredményeként megállt a körjegyzőségek felbomlási folyamata, és nőtt a körjegyzőségek száma.
A kedvező jelek ellenére a hatályos szabályozásban több olyan elem van, amely akadályozza az átfogó társulási rendszer további kibontakozását. Ezek a következők:
Az önkormányzati törvény a feladatellátás jellege szerint határozza meg a társulási formákat, szükséges az együttműködés erősségének megfelelő tipizálás is. Gátolja a társulások létrejöttét az a szabály, mely szerint minden társulás jogi személy. Ezt csak akkor szükséges előírni, ha a szolgáltatás közös biztosítása igényli az önálló vagyoni jogokat, a kötelezettségvállalást.
A társuló önkormányzatoknak nincs elég támpontjuk a társulási megállapodások tartalmi, formai részeinek meghatározásához, ezért is nehezen jönnek létre megállapodások.
A társulások működésével kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatásköre. Ennek megtartása mellett szükséges elősegíteni a viták peren kívüli megnyugtató rendezésének lehetőségét is.
A tapasztalatok alapján indokolt az önkormányzati törvény gyakorlat által nem igazolt rendelkezéseinek módosítása, a helyi önkormányzatok társulásainak külön törvényi szabályzás révén történő ösztönzése.
(10.10)
A helyi önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének lényeges területe a helyi önkormányzatok társulásainak kibontakoztatása. Az önkormányzati törvény módosításán, pontosításán túl ez külön törvénnyel segíthető elő. A külön törvény az első fontos lépés a magasabb szintű önkormányzati társulások kialakításához, amelyet a közigazgatás korszerűsítésének programja tűzött ki célul.
A javasolt törvény alapvetően a jelzett társulási működést akadályozó tényezőket kívánja kiküszöbölni, és alapvetően ezt a célt szolgálja az önkormányzati törvény tervezett módosítása is. A külön törvény kapcsolódik az önkormányzati törvény társulási fejezetéhez, és keretjelleggel rögzíti a helyi önkormányzatok társulásainak alapvető szabályait, lehetőséget teremtve a speciális együttműködési szempontok ágazati előírására, illetve tág teret engedve a képviselő-testületeknek a megállapodásra.
A javaslat benyújtását az önkormányzatok igényelték, szorgalmazták. Kifejezetten az önkormányzatok igényei alapján határozza meg a javaslat a társulási megállapodások legfontosabb tartalmi és alaki kellékeit, hogy ezzel is elősegítse a megállapodások létrejöttét. A szabályozás a társulási megállapodások négy típusát különbözteti meg, lehetőséget teremtve arra, hogy az önkormányzatok a helyi sajátosságoknak megfelelő, a közös feladat ellátásához legjobban igazodó megállapodást választhassák.
Jelentősen erősíti a társulások szerepvállalását az önkormányzati törvény módosításának azon eleme, amely lehetővé teszi, hogy a képviselő-testületek önkormányzati hatáskört ruházhassanak át egyes társulásaikra.
A törvényjavaslatokat az önkormányzati szövetségek egyhangúlag támogatják, elfogadásuk fontos lépése az átfogó társulási rendszer kialakításának. A további kibontakozás pénzügyi ösztönzéssel, támogatással hatékonyan segíthető elő, ennek rendszerét a költségvetési törvény és az ágazati törvények alakíthatják ki.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a benyújtott törvényjavaslatot, melyet elfogadásra ajánlok.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
