AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslathoz meglehetősen sok módosító indítvány érkezett. Többségük azonban jellemzően csak a rendelkezések pontosítását, szövegezésbeli még egyértelműbb megfogalmazását célozta. Ezekre a finomításokra a parlamenti szakasz jó lehetőséget nyújt, s úgy gondolom, hogy az ilyen korrekciók a jövedéki adóéhoz hasonló terjedelmű, teljesen új törvények esetében természetesnek tekinthetők. Emellett néhány nagyobb jelentőséggel bíró kérdés is felmerült a vita során, s több területet érintően a szavazás eredményeként várhatóan kiegészül, illetve változik az eredeti törvényjavaslathoz képest a szabályozás.
A bizottsági tárgyalások során a módosító indítványok közül minden olyan ésszerű, végrehajtható változtatást támogattunk, ami az adóelkerülés megakadályozása érdekében szükséges további szigorítást, a jobb ellenőrizhetőséget, a jövedéki termékpálya még zártabb rendszerének kialakítását célozza. Ezek közül kiemelném például az ugyanarra az üzemre, telepre vonatkozó újabb adóraktári engedély megszerzésének a korlátozását, amennyiben az előző engedélyes, aki időközben eltűnik, adósságot hagy hátra. Ilyen esetben először rendezni kell a tartozást, és csak azt követően adható ki az újabb engedély. Ezzel megakadályozható, hogy más néven ugyanazon a helyen a tevékenységet változatlanul tovább folyassák.
Célszerűnek tartjuk az adóköteles ásványolajok körének az üzemanyag-adalékokkal való bővítését is, továbbá a jövedéki adó utólagos visszaigényléséhez szükséges feltételek képviselői indítványban javasolt kiegészítését, annak érdekében, hogy az adókijátszásnak semmilyen tere ne legyen.
Itt említem meg azt a változtatást is, hogy a bérfőzött pálinka kedvezményes adótétele a jövő évtől csak egy bizonyos mennyiséghatárig, évente száz hektoliterfok mennyiségig érvényesülne. Ha ezt a személyes családi szükségletet bőven fedező mennyiséget meghaladóan akar valaki pálinkát főzetni, továbbra is megteheti, de csak a normál adó megfizetése mellett. Bár a törvényjavaslat is tartalmaz rendelkezést arra, hogy csak adóraktárnak adható el bérfőzött pálinka, és a jelenlegi fogyasztásiadó-törvény is rendezi jogszabályilag az adófizetés kérdését, de jól tudjuk, hogy az italboltokban vagy a háznál való kiméréssel ezeket a szabályokat kijátsszák. A kibocsátás oldaláról a javasolt rendelkezéssel ez a fajta feketeügylet korlátozható.
Tisztelt Országgyűlés! Az ásványolaj-adóraktár a módosító indítványok eredményeként, azok elfogadása esetén a beterjesztett törvényjavaslathoz képest pontosabb meghatározást nyer. Eszerint az ásványolajtermékek termelése, néhány pontosan körülhatárolható kört kivéve - például üzemanyag célú gáztermékek, pirobenzin -, csak kőolaj-finomítóban megengedett, vagyis az ásványolajtermékek hidegúti előállításának, keverésének lehetősége megszűnik.
Módosító indítvány révén új elem, hogy deklarálja a törvény abban a termékkörben az adóraktári rendszernek a kereskedelmi adóraktárakra vonatkozó kiterjesztését '99. január 1-jei belépéssel. A kereskedelem felé történő nyitásnak gyakorlatilag nincs kockázata, a magas belépési korlát - 200 millió forint minimális jövedéki biztosíték, 50 ezer köbméter s a többi - és az egyéb feltételek szigorú előírása azt kizárja. Ugyanakkor kedvezően hathat a versenyre, az árakra. A kereskedelmi adóraktár engedélyezési lehetőségének előre történő deklarálását az indokolja, hogy az adóraktár létesítésének nagy beruházásigénye miatt előrelátást feltételez.
Tisztelt Országgyűlés! A bizottságokban és a plenáris ülésen a legkomolyabb viták az adóraktári feltételrendszer körül voltak a beterjesztett szigorú szabályozás enyhítése érdekében. A módosító indítványok a "megbízható adós" kritériumában a hároméves jövedéki múlt helyett két év előírását, az alkohol-adóraktárak esetében a jövedéki biztosíték minimálisan megkövetelt 50 millió forintos értékhatárának a jelentős leszállítását, illetve az ingatlan mint jövedéki biztosíték általánossá tételét javasolták. Az eredeti álláspontunkból csak kisebb elmozdulást tudunk elképzelni és beilleszteni az új szabályozás koncepciójába. A jövedéki termékkörben ugyanis az adótartalom jellemzően legalább 50 százalék felett van, de például a szesznél 80-90 százalék is lehet. Ilyen értelemben nincs szó igazi piaci termékekről.
A törvényjavaslatban meghatározott szabályok lepuhítása a jelenlegi helyzethez képest nem jelentene előrelépést. Mindenképpen szükséges érdemi változtatást elérni abban, hogy az állam extra jövedelmét hordozó termékekkel csak olyanok foglalkozzanak, akik a lehető legkisebb kockázati tényezőt jelentik az állam számára. Nemzetközi tapasztalatok szerint, ahol ebben a termékkörben az állami monopólium nem érvényesül, az adóraktári rendszer szelektálja a termelőket, illetve a forgalmazókat, és eleve olyan körre korlátozza őket, hogy a folyamat az adóhatóság számára átláthatóvá váljon.
Az elmondottak figyelembevételével a parlamenti vitákban kompromisszumként körvonalazódott javaslatot végül a kormány el tudja fogadni. Ennek lényege, hogy a jövedéki biztosíték csökkenjen 40 millió forintra, és a megbízható adós kritériumainak három év helyett már két évi működés alapján meg lehet felelni. Ugyanakkor a kompromisszum másik elemeként viszont ingatlant nem lehetne jövedéki biztosítékként nyújtani. Az ingatlan ugyanis mint jövedéki biztosíték nehezen kezelhető. A vámhatóság nem rendelkezik kellő szakértelemmel az értékbecsléshez, túl sok időbe és költségbe kerül az ingatlan biztosítékként történő elfogadása. Ha beváltására kerül sor, további bizonytalansággal kell számolni az elérhető ár tekintetében, és hosszadalmas, bonyolult eljárásra is. Ugyanakkor, ha az ingatlan egyébként rendelkezésre áll, az a banki garancia fedezeteként szolgálhat, így a vállalkozások szempontjából mégiscsak alkalmas a biztosíték nyújtására.
Tisztelt Ház! Nem tudjuk támogatni azt a módosító javaslatot sem, amely a szeszes italok adóztatásában visszahozná a százalékos adóelemet. A kizárólag a szeszfok alapján történő tételes adóztatásra '97. január 1-jén tértünk át.
(17.50)
Megjegyzem, hogy ezt megelőzően is a tételes adó volt a meghatározó. Az adónak átlagosan több mint 80 százaléka már korábban is eleve mennyiségi alapon került kivetésre. A százalékos adózást azért szüntettük meg, és hagyta azt jóvá egy évvel azelőtt a parlament, mert a tételes adóztatás átlátható, jól fogható, tervezhető, ezzel szemben a százalékos fogyasztási adó lehetőséget ad az adórövidítésre, ösztönöz az adó megspórolására.
Az év elején végrehajtott váltás jól előkészítette az új adókonstrukciót, az adóraktári, illetve az adófelfüggesztési rendszer bevezetését. Ez az új konstrukció nem az értékfolyamatokra épít, nem a termék értékesítéséhez köti az adófizetési kötelezettséget. Az adókötelezettség a termék előállításával keletkezik, a termék mennyiségi számbavételén alapul, és az adót akkor is meg kell fizetni, ha a termék nem kerül értékesítésre, hanem azt az adóraktárból például a termelő adóraktárnak nem minősülő telephelyére szállítják.
Az adópolitikának előretekintőnek kell lennie, ezért nem hagyható figyelmen kívül, hogy Európában márkatermékpiac van, ami meghatározza az európai csatlakozásra való felkészülés irányait a szeszipar számára. Az adópolitika sem adhat más irányú ösztönzést. A magyar szeszesitalgyártás csak akkor maradhat talpon, ha idejében vált a márkás, jobb minőségű termékek irányába.
Tisztelt Ház! Vita volt arról, hogy a dohánygyártmányok adójegyén szereplő ár maximált vagy fix ár legyen. Az eredeti maximált áras megoldással szemben a fix ár mellett több érv is szól. Azon adóztatási elvet, hogy az adót a fogyasztó által megfizetett ár alapján kell leróni, a fix ár egyértelműen érvényre juttatja, szemben a maximált árral. Ugyancsak a fix ár teremtene teljesen egyértelmű helyzetet az áralkalmazásnak a fogyasztók általi ellenőrzéséhez, kontrolljához is. A fix ár kizárja továbbá a kiskereskedők diszkontban fiktív, nem valós, névre kért számla melletti, a valós bevétel eltitkolására alkalmas vásárlásait is.
Mivel versenyjogi szempontból is elfogadható, a kormány végül is támogatja a fixáras módosító javaslatot.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem a kormány által is támogatott módosító indítványok és az egész törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
