AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényt módosító javaslat a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeivel kapcsolatos számviteli szabályokat, a kötelező könyvvizsgálat alá tartozók körének szűkítését, a törvény néhány előírásának pontosítását tartalmazza. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló, a Ház előtt lévő törvényjavaslat tartalmazza a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei létesítésének, működtetésének, megszüntetésének általános feltételeit és szabályait. Ez a törvényjavaslat a fióktelepek könyvvezetésére, beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat a számviteli törvény szabályozási körébe utalja.
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének számviteli szempontból sajátos a helyzete, hiszen jogi személyiséggel nem rendelkezik, gazdálkodási önállósággal azonban felruházott szervezeti egység, melynek nemcsak a külső szervezetekkel van kapcsolata, de intenzív lehet ez a kapcsolat a külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep között is. A fióktelep sajátos helyzete indokolja, hogy a fióktelepre is kiterjedjen a számviteli törvény hatálya, a fióktelep kettős könyvvitellel, könyvvizsgálattal alátámasztott éves beszámolót készítsen és tegyen közzé, a külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egymás közötti kapcsolatának számviteli elszámolási szabálya olyan legyen, mintha az egy külső szervezettel valósulna meg, ezért például a központ és a fióktelep közötti áruszállítást, szolgáltatásnyújtást számlázni kell és árbevételként, illetve beszerzésként kell elszámolni. Így sajátosan érvényesül a fióktelepnél a beszerzés, az értékesítés, a követelés és a kötelezettség fogalma és elszámolása.
A hatályos számviteli törvényi előírás az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak megfelelően szabályozza a beszámoló közzétételét, de nem mentesíti a kisebb vállalkozásokat a kötelező könyvvizsgálat alól, bár ezt az Európai Unió irányelvei lehetővé teszik. Ez azt jelenti, hogy minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál már az 1997. évi beszámolót kötelező auditálni, függetlenül a vállalkozások nagyságától.
A magyarországi vállalkozásokat a realizált árbevétel alapján sajátos vállalatnagyság jellemzi. Az 1996-os adatok alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz több mint 104 ezer kettős könyvvitelt vezető vállalkozás adott éves beszámolót. Ebből közel 44 ezer vállalkozásnál - 42 százalékuknál - az éves nettó árbevétel nem haladta meg az 5 millió forintot, további 35 ezer vállalkozásnál - ez 34 százalékot jelent - az éves nettó árbevétel 5 és 50 millió forint között volt. Tehát csak a vállalkozások egynegyed részénél volt magasabb az éves nettó árbevétel 50 millió forintnál. A kötelező auditálás a kisebb vállalkozások számára jövedelmükkel, illetve az auditálással elérhető eredménnyel, előnyökkel arányban nem álló többletterhet jelent. Szakmailag is sokan vitatták, hogy a kisebb vállalkozásoknál könyvvizsgálói vagy könyvelői feladat az, amit a vállalkozáson kívüli szakembernek el kell végeznie. Mindezeket mérlegelve a törvényjavaslat a következőket tartalmazza:
Valamennyi kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak közzé kell tennie éves beszámolóját. Nem kötelező a könyvvizsgálat azoknál a vállalkozásoknál, ahol az éves nettó árbevétel két év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot. Nem kötelező a könyvvizsgálat továbbá azoknál a vállalkozásoknál, ahol az éves nettó árbevétel - ugyancsak két év átlagában - meghaladja az 5 millió forintot, de kevesebb mint 50 millió forint. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vállalkozás könyvviteli nyilvántartásait mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező vezesse, és ő készítse el éves beszámolóját is.
A törvényjavaslat értékhatártól függetlenül bizonyos körben - alapvetően azoknál, ahol eddig is kötelező volt - kötelező könyvvizsgálatot ír elő. Ott, ahol nem kötelező a könyvvizsgálat, a beszámoló minden példányán fel kell tüntetni azt a záradékot, hogy a közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte. Az adóhatóság pedig mulasztási bírságot szabhat ki, ha az ilyen beszámolók nem felelnek meg a törvényi előírásoknak.
A javasolt módosítás a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások mintegy 75 százalékát érinti. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vállalkozások darabszámban széles köre a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások összes nettó árbevételének csak mintegy 6-7 százalékát adta az elmúlt években. A vállalkozások széles köre indokolja, hogy ezzel a lehetőséggel a vállalkozások már az 1997. évi beszámolók auditálása során élhessenek.
(18.50)
A számviteli törvényt pontosító javaslatokat egyrészt az egyértelmű végrehajtás igénye - különösen az egyszeres könyvvitelt vezetőknél -, másrészt a társaságiadó-törvénnyel, az általános forgalmiadó-törvénnyel való összhang - különösen az ellenőrzés megállapításainál - indokolja.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításának ellenjegyzését megadta. Ezt is figyelembe véve kérem a benyújtott törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
