CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényjavaslat általános vitájában hozzászólásomat két szakaszban szeretném megtenni. Az első részben méltatni kívánom a törvényjavaslatot mint európai integrációnk egyik állomását; a második szakaszban pedig kritikai észrevételeimet mondanám el.
Most két törvényjavaslat együttes általános vitája folyik, tehát az értékelésem a számviteli törvényjavaslatra is vonatkozik, hisz a kettő teljes mértékben összefügg. Így indokolt az együttes általános vita.
Az expozéval és a bizottsági véleménnyel összhangban én is alá szeretném húzni a külföldi tőke magyarországi megtelepedésének fontosságát, amely egy hosszú folyamat: elkezdődött már az 1988-as évi jogszabályokkal, amelyek lehetővé tették ezt, és azóta folytatódik. Itt valóban egy hiányosságot pótol ez a törvény, hiszen a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről még ilyen átfogó szabályozás nem jelent meg. Ugyanakkor ezt nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségeink is megkívánják, tehát ezen az úton haladva üdvözölni tudjuk a törvényjavaslat benyújtását, és támogatjuk is az elfogadását.
Én is ki szeretném emelni az OECD-tagságunkat, melyet egyértelműen támogattunk, amikor ennek az általános vitája volt. Ezzel összhangban az abban megjelölt kötelezettségünk alapján történik majd e törvényjavaslat elfogadása. Azt is meg szeretném jegyezni, hogy valóban - mint ahogy az már itt elhangzott - nem önálló ez a két törvényjavaslat, hanem igen sok párhuzamosan futó törvényjavaslatban van leágazása, olyanokban is, amelyek még nincsenek terítéken itt a Házban. Meg szeretném jegyezni, hogy az adótörvényekben, a devizáról szóló törvényben, a cégnyilvántartási törvényben s a többi, ennek a törvénynek az összefüggéseit - tehát a megjelenéseit a törvényekben, bizonyos jogszabályhelyeken - szintén támogatjuk.
A támogatás mellett természetesen fel kell hívnunk a figyelmet bizonyos problémákra, és bizonyos kritikai elemeket is el szeretnék mondani.
Problémaként jelentkezik mindenkor a külföldi tőke magyarországi megtelepedésével kapcsolatban, hogy emellett mindenkor meg kell keresni a módját annak, hogy a hazai termék is megfelelő támogatásra kerüljön. Természetesen a nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban soha nem emelünk szót a hazai termék olyan támogatása mellett, amely a nemzetközi kötelezettségeinkbe ütközne, és amely veszélyeztetné európai integrációnkat. Tehát nem erről van szó. De meg kell találni azt a módot - és ez a jogszabállyal kapcsolatos észrevétel -, hogy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek létesítésével párhuzamosan hogyan tudjuk biztosítani a hazai termék védelmét is, hiszen ennek rendkívüli fontossága van a belső piac szempontjából.
(19.00)
Nagyon fontos az, hogy a hazai jogrendbe illeszkedjen ezeknek a fiókoknak, kereskedelmi képviseleteknek a szabályozása. Ezt biztosítja véleményünk szerint a számviteli törvény módosítása. Itt kiemelném azt a szempontot, hogy semmiképpen nem megengedhető, hogy ezen a téren bármiféle privilégium legyen a külföldi tőke számára, ezen a területen sem lehet ilyen privilégium. Véleményünk szerint ez a törvényjavaslat ezt az ügyet jól szolgálja.
Problémaként jelentkezik az, hogy a működtetés és a pénzügyi háttér garanciáit nem látjuk eléggé biztosítva. Gondolok itt konkrétan arra, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás és az itteni magyarországi fióktelepek közötti kapcsolat felvet majd a gyakorlatban olyan eseteket, amelyekre bizony jó lenne több garanciális elem ebben a törvényjavaslatban, így akár a készfizető-kezesség bevezetése bizonyos esetekben, illetőleg bankgaranciák.
A törvényjavaslat részleteit illetően két paragrafust szeretnék kiemelni itt, az általános vitában, amelyekkel kapcsolatban gondolataim egyeznek az eddig általam elmondottakkal, éspedig a hazai termék védelmével, azzal a szemponttal, hogy semmiféle privilégium, különleges hely ne illesse meg a külföldi tőkét Magyarországon. Még egyszer hangsúlyozom, hogy nem vagyunk a külföldi tőke hazai megtelepedése ellen, de ugyanakkor biztosítani kell saját nemzeti szempontjainkat is, mindig szinkronban nemzetközi kötelezettségeinkkel.
A 8. § a fióktelepek alapításával kapcsolatban rendelkezik, éspedig oly módon, hogy ha a nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, ennek a törvénynek a felhatalmazása alapján majd kormányrendelet előírhatja, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek végzése kizárólag belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteket igényel. Ez egy olyan keretrendelkezés, amelyet véleményünk szerint jobb lett volna már most valamiféle tartalommal megtölteni, nyilvánvalóan az élet fogja felvetni sok esetben ennek a szükségességét. Tehát ez a rendelethely ilyen szempontból jó, de mintha hiányt éreznénk, hogy ez teljes mértékben kormányrendelet szintjévé teszi azt, hogy végül is melyek lesznek azok a tevékenységek, amelyeket ezek a fióktelepek nem végezhetnek. Ez az egyik kritikai megjegyzésünk.
A 9. §-sal kapcsolatban szintén hasonló, de ott nem az alapítással, hanem a működéssel kapcsolatban ad ez a törvényjavaslat olyan lehetőséget, hogy viszonylag széles körben eltérő szabályozást állapíthat majd meg kormányrendelet. Tehát ez a paragrafus is a törvényhozás szintjéről a kormányrendelkezés szintjére teszi azt a lehetőséget, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a pénzügyi rendszer stabilitása, monetáris politika, valamint a hitelezők, betétesek, befektetők és biztosítottak másképpen nem érvényesíthető jogos érdekei védelmében lehet majd eltérő szabályozásokat megállapítani.
Nos, ez a hosszú felsorolás is mutatja, hogy itt elég széles kör jön számításba, és úgy látjuk, hogy nem történt meg annak a felmérése most már a törvényjavaslat benyújtása kapcsán sem, hogy mégis melyek lennének azok a tételek, amelyek ide beemelhetők lettek volna. Mi úgy látjuk, hogy a nemzetközi kötelezettségeink alapján most már szorított az idő e törvényjavaslat benyújtására, hisz ezt a tisztelt Háznak el kell fogadnia még ebben az évben, hogy január 1-jétől életbe léphessen, ezzel tartjuk meg kötelezettségvállalásunkat. Tehát az idő szorításában tulajdonképpen jogilag elfogadható megoldás, hogy ezt a két problémát, amit jeleztem, ez a törvény felhatalmazás alapján kormányrendelet szintjére utalja. Ez a második kritikai megjegyzésünk.
Fel kell vetnünk még azt, hogy az eddigi tapasztalatok alapján jó lett volna bizonyos tanulságokat levonva már ebben a törvényjavaslatban is kitérni bizonyos eseteknek az elkerülésére, tehát törvényi, jogszabályi úton biztosítani, amennyire lehetséges, bizonyos anomáliák kiküszöbölését. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ebben az évben az APEH kiterjedt vizsgálatokat folytatott már működő ilyen fiókok, kereskedelmi képviseletek ügyében, és mintegy 60-80 millió forint adókorrekció vagy már megtörtént, vagy kilátásba van helyezve. Mindez az úgynevezett transzferárak alkalmazásával kapcsolatba hozható, és ezekkel kapcsolatban úgy kell fogalmazni, hogy adóelkerülő transzferárak alkalmazása történik ezekben az esetekben.
Voltak cégalapítás körüli visszaélések is. Sok esetben az apport irreálisan magas árban volt megállapítva, és ha azt már a cégbíróság elfogadta, utána már tulajdonképpen nincs lehetőség APEH-szinten korrekcióra. A külföldről behozott termékek sok esetben alacsony áron lettek elszámolva, és a különbözet jutalékként jelent meg az anyavállalat számára. Tehát olyan visszaélések ezek, amelyek lényegében megrövidítették a költségvetést, az adóbevételeket. Megtörtént ingatlanok áron aluli adásvétele, mégpedig a jelzések szerint a piaci ár 10-20 százalékában - egyébként is alacsony ez. Ezekben adóelkerülések érhetők tetten, és vagyonkimentés. Az ilyen jelenségek előfordulnak bármilyen fejlett piacgazdaságban, ezeket sterilen nyilván nem lehet kiküszöbölni.
Azonban arra hívnám fel a figyelmet, hogy vizsgáljuk meg annak a lehetőségét, hogy ebben a törvényjavaslatban mik azok a lehetőségek, amelyeket még módosító indítványok formájában be lehet vinni; s abban az esetben, ha szinkronban van a törvényjavaslat szellemével - még egyszer hangsúlyozom tehát: az európai integrációnkkal, azzal a szellemiséggel -, ez a szabályozás a magyar jogrendbe valóban beilleszkedjen, és semmiképpen ne adjon privilégiumot a külföldi cégeknek.
Amennyiben ezekkel az alapelvekkel szinkronban lévő módosítások lehetségesek, akkor erre felhívnám a pénzügyi, jogi kormányzat figyelmét is és képviselőtársaim figyelmét is, hogy ilyen értelemben próbáljuk jobbítani ezt a törvényjavaslatot, amelyet egyébként a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Kereszténydemokrata Szövetség is támogat. Köszönöm szépen a figyelmüket.
