DR. CSIKAI ZSOLT

Teljes szövegű keresés

DR. CSIKAI ZSOLT
DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A modern piacgazdaság megteremtése szükségessé teszi, hogy Magyarország mind jobban bekapcsolódjon az európai integrációba. Ez teremti meg annak lehetőségét, hogy az ország mindinkább élvezze a közösség nyújtotta előnyöket, hogy a magyar vállalatok és magánszemélyek a nagy európai piac egyenjogú szereplőiként vegyenek részt a nemzetközi munkamegosztásban. Ez az egyénnek szabad munkavállalást, a vállalkozóknak pedig a tőkeszerzés és befektetés, a beszerzés és értékesítés szabadságát jelenti majd az Európai Unió tagországai területén. Az Európai Közösséghez való tartozás azonban a külföldi tőke és áru szabad versenyét is jelenti a magyar piacon, ami néha feszültségeket is okoz.
Már az 1994. évi XXIV., úgynevezett befektetési törvény is lehetőséget biztosított a működő tőke beáramlására, a megkülönböztetéstől mentes vállalkozás alapítására.
(19.10)
Azóta számos országgal kötöttünk kétoldalú beruházásvédelmi szerződést. 1991-ben Brüsszelben megállapodást írtunk alá a társulás létesítéséről az Európai Közösségekkel és azok tagállamaival.
Az Európai Unióba való felvételünkhöz több lépcsőn keresztül vezet az út. Ennek az útnak egyik lépcsője volt az is, amikor teljes jogú tagként csatlakoztunk a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez. Akkor kötelezettséget vállaltunk arra is, hogy legkésőbb 1997. december 31-éig lehetővé tesszük a részes államokban székhellyel rendelkező vállalkozások számára a fiókok alapítását, beleértve a pénzügyi szektort is. Ezért fontos, hogy megszülethessen és '98. január 1-jén életbe léphessen a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló, most tárgyalt törvényjavaslat.
Mi jellemzi ezt a törvényjavaslatot? Először az, hogy kerettörvény jellegű, mert a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei alapítására, működésére és megszüntetésére vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza, de nem szól a javaslat a pénzügyi, anyagi és eljárásjogi szabályokról, mint például az adózás vagy a számvitel, és nem tartalmazza a pénzügyi szektor szolgáltatásaira létesítendő fióktelepekre vonatkozó sajátos rendelkezéseket sem, mert ezek törvénymódosításként a különböző más szaktörvényekben nyernek majd szabályozást.
Másodszor jellemzi, hogy liberális jellegű jogi szabályozás, mert diszkriminációmentes szabályozást teremt, hisz főszabályként a belföldi gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmaznia a külföldinek a magyarországi fióktelepe működtetése és piaci magatartása során. Viszont a belföldi társaságokkal azonos elbánásban is részesül, nem élvez versenyelőnyt sem. A javaslat lehetőséget ad arra is, hogy a külföldi vállalkozás Magyarországon több fióktelepet is létesíthessen, és abban sincs korlátozás, hogy egy fióktelep az ország több településén is működtethessen telephelyeket.
Harmadszor: pozitív eleme a javaslatnak annak kimondása, hogy a külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A belföldi hitelezőket pedig védi az a szabály, hogy a külföldi vállalkozás valamennyi, belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető, amennyiben a tartozás a fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett.
Az adókikerülés lehetőségét csökkenti az a 14. §-ban megfogalmazott és a számvitelről szóló törvény módosításában is leírt előírás, mely szerint a fióktelep és a cégközpont, továbbá a fióktelep és a külföldi vállalkozás másik fióktelepe közötti elszámolások során az említettek gazdaságilag független vállalkozásnak tekinthetők.
E törvényjavaslatból végül még egy pozitív elemet szeretnék kiemelni. Azt, hogy a külföldi vállalkozás a fióktelepe működéséhez szükséges ingatlan tulajdonát csak akkor szerezheti meg, ha az nem termőföld vagy nem védett természeti terület. A fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet megszűnésekor megszűnik az a jogcím is, ami a tulajdonszerzést lehetővé tette. Ezért ilyenkor a külföldi vállalkozásnak az ingatlant el kell idegenítenie, és erre egy év áll rendelkezésére. Ez alól felmentést csak megfelelő indokok alapján, a megyei közigazgatási hivatal adhat.
A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló T/4963. számú törvényjavaslat is szorosan kapcsolódik az előzőekhez, hisz a belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett, külföldi székhelyű vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, de gazdasági tevékenységet végző belföldi szervezeti egységére is ki kell hogy terjedjen a számviteli törvény hatálya. A fióktelep könyvvezetésére, a beszámoló készítésére és annak nyilvánosságra hozatalára a belföldi vállalkozásokra vonatkozó szabályok érvényesek. A fióktelep sajátos helyzetéből adódóan ezért néhány speciális elemet is tartalmaz a javaslat, mint például a számlázásra és az árbevétel elszámolására vonatkozó speciális szabályt, illetve a pénzügyileg nem rendezendő követelések és kötelezettségek év végi összevezetését.
A számviteli törvény módosításának másik indoka, hogy a hatályos törvény szerint '98. január 1-jétől minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak közzé kell tennie a könyvvizsgálóval felülvizsgáltatott beszámolóját. Mivel a kisebb vállalkozásoknál, különösen a két év átlagában 5 millió forint éves nettó árbevételt el nem érőknél, azaz a vállalkozói kör 40 százalékánál a könyvvizsgálati díjjal nincsenek arányban az információk megbízhatóságának javulásával elért előnyök, ezért a javaslat mentesíti e vállalkozásokat a kötelező könyvvizsgálat alól. Szintén mentesíti a javaslat a könyvvizsgálati kötelezettség alól az 50 millió forint éves nettó árbevételt el nem érő kisebb cégeket, a vállalkozói kör mintegy 35 százalékát, ha könyvviteli nyilvántartásait mérlegképes könyvelő vezeti, és éves beszámolóját is az készíti el.
Harmadsorban a számviteli törvény módosítása néhány szükséges pontosítást, illetőleg az adótörvényekkel való jobb összhang megteremtését szolgálja, elősegítve az ellenőrzés hatékonyságának növelését és az adómorál javítását.
Az elmondottak alapján a Szabad Demokraták Szövetsége mindkét törvényjavaslatot támogatja és elfogadásra ajánlja.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem