DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma egy olyan törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg a tisztelt Ház, amely a külföldi működő tőke magyarországi letelepedése és itteni tevékenysége szempontjából rendkívül fontos, új intézménnyel gazdagítja a Magyarország területén folytatható vállalkozási tevékenységek eddigi formáit.
A szabályozás előzményei 1988-ra nyúlnak vissza, amikor az Országgyűlés elfogadta azt a befektetési törvényt, amely a külföldi tőke magyarországi megjelenése számára nyitott jogi lehetőségeket, és a későbbiekben nemzetközi megállapodásaink is arra ösztönöztek bennünket, hogy ezt a szabályozást minél teljesebbé tegyük.
A nemzetközi kötelezettségeink közül elsősorban két ilyen fontos megállapodást kívánok ez alkalommal kiemelni. Az egyik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez - betűszóval: OECD-hez - való csatlakozásunk következtében vállalt kötelezettségünk arra, hogy az egyezmény részes államaiban székhellyel rendelkező vállalatok számára Magyarországon biztosítsuk a gazdasági célú letelepedést, mégpedig oly módon, hogy ez teljes mértékben és teljességében diszkriminációmentes legyen. Az Európai Közösségekkel megkötött, 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett európai megállapodásban szintén kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a személyek számára a nemzeti akadályoktól mentes szabad mozgást teremtsünk.
Ezek alapján az úgynevezett leányvállalatok tekintetében - amelyen a jog a külföldi anyacég által alapított és ellenőrzött, önálló jogalanyisággal, és legtöbbször önálló jogi személyiséggel rendelkező belföldi székhelyű vállalkozást ért -, ezt a nemzetközi kötelezettségvállalásunkat teljesítettük, hiszen a befektetési törvény, valamint a később, 1992-ben elfogadott szövetkezeti törvény ilyen jellegű rendelkezéseket már tartalmazott. Biztosítottuk a külföldi vállalkozások számára a közvetlen kereskedelmi képviselet alapításának jogát is; igaz, hogy ezt nem törvényi szinten, hanem rendeleti szinten.
(18.40)
Nincs azonban a törvényjavaslatot megelőzően a hatályos magyar joganyagban a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fiókalapítására vonatkozó szabályozás, és ezért vált szükségessé ennek a törvénynek a megalkotása.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényt hosszadalmas előkészítő munka előzte meg, amelyben figyelembe vettük nemzetközi tapasztalatainkat, nemzetközi kötelezettségeinket. A kodifikáció menetében a jogalkotó egy kerettörvény megalkotására vállalkozott, olyan kerettörvény megalkotására, amely magában foglalja a fióktelep létesítésének, működtetésének, megszüntetésének általános feltételeit és szabályait, meghatározza azokat az alapelveket, amelyek biztosítják a diszkriminációmentes szabályozás tartalmát. Ugyanakkor a részletes tevékenységre vonatkozó szabályok - mint a cégregisztráció, a gazdasági tevékenység, a munkajogi kérdésre, devizastátuszra, számvitelre, adózásra és vámfizetésre, valamint az egyéb közteherviselésre vonatkozó szabályok - a megfelelő szaktörvényekben kapnak helyet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A jogalkotónak a szabályozás kidolgozása során figyelemmel kellett lenni gazdaságpolitikai célkitűzéseinkre és érdekeinkre is. Nemcsak az volt a szabályozás célja, hogy elősegítse a külföldi működőtőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenését, hanem annak a követelménynek is eleget kellett tenni, hogy a jogi keretek igazodjanak a fióktelepek gazdasági életben betöltött szerepéhez. Ez azt is jelenti, hogy nem kívánunk olyan jogi környezetet kialakítani, amely alapján a fióktelepek a belföldi székhelyű vállalkozásokhoz képest bármilyen versenyelőnyhöz vagy kedvezőbb működési feltételekhez jutnának.
A nemzetközi szerződéseink nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy bizonyos gazdasági tevékenységet csak belföldi székhelyű vállalkozók végezhessenek. Ezekre tehát fióktelep ugyan nem létesíthető, de főszabály szerint ezek sincsenek elzárva a külföldi befektetők elől, mert külön jogszabályi feltételek teljesítésével erre a tevékenységre belföldi gazdálkodó szervezetet alapíthatnak.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat másik fontos eleme, része az úgynevezett kereskedelmi képviseletre vonatkozó szabályok kidolgozása. A kereskedelmi képviseletek és a fióktelepek között az a lényeges különbség, hogy a kereskedelmi képviselet nem arra hivatott, hogy a cég neve alatt vállalkozási tevékenységet folytasson; elsősorban az anyacég belföldi üzletfelei tájékoztatásával, a velük való kapcsolattartással és a szerződések előkészítésével kell hogy a képviselet foglalkozzék. A külföldi cégek kereskedelmi képviseleteinek belföldi létesítésével összefüggésben is számos garanciális szabályra van szükség, és ezeket a szabályokat elsősorban törvényi szinten kell és indokolt kimondani, a képviseletek létrehozatalára, cégregisztrációjára, működtetésre, valamint az ott történő munkavállalásra és a megszüntetésre vonatkozó alapvető rendelkezések mellett.
Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam előterjeszteni és indokolni a törvényjavaslat benyújtását. Meggyőződésem, hogy ezzel - az eddigi fehér folt kitöltésével - ismét kedvezőbb lehetőséget nyújtunk a külföldi tőke magyarországi működéséhez és letelepedéséhez. Kérem önöket, hogy módosító indítványaikkal a törvényjavaslatban meglévő esetleges hibákat szíveskedjenek korrigálni - remélem, hogy nem sok ilyen akad majd -, támogató szavazataikkal pedig segítsék elő a törvény mielőbbi elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)
