DR. DOBOS KRISZTINA

Teljes szövegű keresés

DR. DOBOS KRISZTINA
DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban vagy hetekben igen gyakran szerepel az Európához való csatlakozásunk, igen gyakran szerepel a NATO kérdése és az OECD-országokkal való eddigi kapcsolatrendszerünk. Én azonban egy olyan szegmensről szeretnék beszélni, ami a társadalmi versenyképességünket segíti elő, hiszen senki nem gondolhatja komolyan, hogy ha a kutatás-fejlesztésben elmaradunk az európai, illetve a fejlett országoktól, akkor valóban igazi csatlakozásról beszélhetünk, akkor valóban egyenrangú partnerei vagyunk az európai országoknak.
Azt gondolom, hogy a magyar parlament és a magyar kormány nem kellő mértékben foglalkozik a társadalmi kutatásokkal és fejlesztésekkel, és ennek egyik példája volt az OTKA-törvény tegnap esti vitája, amely fél 9 körül kezdődött el, természetesen parlamenti közvetítésen kívül. Miről volt akkor szó? Egyetlenegy kérdésről, talán azt lehetne mondani: az egyik legfontosabb kutatás-fejlesztési támogatásról szóló törvényről.
De egy másik példát is emlegethetnék, hiszen a kormány hároméves tevékenységéről szóló beszámolónak a hatvanegy oldalából mintegy fél oldal foglalkozik a kutatás-fejlesztéssel, és a megállapítások arról szólnak, hogy bizony itt növelni kellene a támogatást. Igazi konkrétumként egyetlenegy mondat sem szerepel.
Én úgy hiszem, hogy ezek a tények arra ösztökélik a Magyar Demokrata Fórumot és mindazokat, akik valóban gondolkoznak az európai csatlakozásról, hogy végigtekintsük, mi történt az elmúlt időszakban, és milyen óriási problémákat jelent az, hogy kevés támogatást kap a kutatás-fejlesztés. Nem lehet azt mondani, hogy az ott dolgozók élet- és munkakörülményei megfelelnek az európai átlagnak, sőt mi több, azt lehetne mondani, hogy az a 49 dolláros támogatás, amely erre a területre fejenként jut, valójában nem több, mint ha minden lakos hetente lemondana egy korsó söréről. Elégséges-e ez az összeg, elégséges-e a kutatás-fejlesztésre egy korsó sört fordítani hetente, vagy pedig ennél sokkal többet kellene?
A kutatás-fejlesztésre fordított fejenkénti 49 dollár tizedrésze annak, amit az OECD-országok átlagosan erre fordítanak, és akkor nem beszélhetünk, mondjuk, az Amerikai Egyesült Államokról vagy Japánról, amelyek nálunk sokkal gazdagabbak, tehát nyilvánvaló, hogy a nagyobb GDP-ből nagyobb hányadot tudnának erre a területre fordítani.
Lehet azt mondani a költségvetés kapcsán, hogy nincs elég pénz; lehet azt mondani, hogy a GDP-nek kisebb hányadát tudjuk erre a területre fordítani. De akkor igen meglepő a magyar kormány képviseletében megjelenő szakértőknek, illetve kormánytagoknak az 1997. október 6-án Bonnban, a német-magyar kutatási fórumon tartandó beszédéből az az idézet, amelyik azt mondja: az 1996. évben már számos önálló projekttel sikerült a fejlesztést megindítani.
Kedves Képviselőtársaim! Magyarországon 1986-ban a GDP 2,4 százalékát fordítottuk kutatás-fejlesztésre, ezt "sikerült" 1995-ben 0,4 százalékra letornászni, majd ezt követően 1996-ban a kutatás-fejlesztés 0,6 százalékot is elért. Ugyanez a szám az Amerikai Egyesült Államokban 2,4 százalék, Japánban 2,2 százalék.
Az a kérdés: vajon ezek szerint megtehetjük-e azt, hogy az agyakat nem fejlesztjük; megtehetjük-e azt, hogy a kutatásban részt vevő munkatársak rendkívül rossz körülmények között és rossz felszereltséggel dolgozzanak?
Az elmúlt években számos kormányzati pozícióban lévő szakember elmondta, hogy óriási fejlesztés indult meg a felsőoktatásban. Kétségtelen tény, el kell ismerni, hogy 1990-től folyamatosan kétszeresére emelkedett a hallgatói létszám. Azonban nem képzelhető el, hogy minőségi oktatás legyen a felsőoktatási intézményekben akkor, hogyha nem vennének részt a kutatók ebben az oktatási rendszerben, ha maguk nem kapcsolódtak volna be ebbe a rendszerbe.
Ezért úgy gondolom, hogy szükséges és nagyon fontos felhívni a parlament figyelmét: elfogadhatatlan, hogy a kutatás-fejlesztés közvetett és közvetlen állami támogatása ilyen csekély mértékű. Kérem képviselőtársaimat, gondolják meg, hogy ha majd megnyomják a gombot, akkor mire szavaznak. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem