DR. KIS ZOLTÁN

Teljes szövegű keresés

DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Nem tisztem, hogy az ÁPV Rt. igazgatótanácsának a nevében reagáljak a napirend előtti felszólalásra, viszont a szakmai felügyeletet ellátó minisztérium nevében néhány tényre fölhívnám a figyelmet.
1992-93-ban indult el az a folyamat, ami Bábolnán a korábbi egységes rendszert megbontva különböző kft.-ket hozott létre, több mint 41 ilyen kft. alakult, amelyeknek tulajdonosi viszonyai, működési rendszere eléggé kusza képet mutatott, az egymással szembeni vagy az egymást támogató működése a piacok megszerzése iránt szinte átláthatatlanná tette a tevékenységet.
Zárójelben jegyzem meg, hogy Bábolna akkori elnöke, Bogárdi Zoltán, aki itt van a teremben, ezeket a kft.-ket, illetve ezeket a kisebb egységeket ő indította az útjára, tehát ő volt az, aki ezt a folyamatot elkezdte, amely folyamat aztán a végén odáig jutott, hogy az egymással szembeni piaci harc, illetve a finanszírozási rendszer, amely Bábolnának mint egységnek - illetve, ahogy képviselő úr is utalt rá, a felvett hiteleknek és az integrációnak - a terhei már nem egyformán oszlottak meg. Tehát Bábolna volt, amely a hiteleket fölvette, és akik ezt forgatták és felhasználják, azok között bizony sok kft.-t találunk, amelyekről egyébként, még egyszer hangsúlyoznám, a személyi összetételt és a tulajdonosi viszonyokat is ismerve eléggé összefüggéstelen kép alakult ki.
A privatizációs törvény módosítása kapcsán ez év tavaszán döntött úgy az Országgyűlés, hogy Bábolna állami tulajdonát 50 százalék plusz 1-ben határozza meg. Két komoly szakmai befektető, pénzügyi befektető jelentkezett: az EBRD és az IFC. Nyilvánvaló, hogy itt Bábolna privatizációja kapcsán egy vizsgálatot kellett lefolytatni annak érdekében, hogy lássa a kormány, milyen pénzügyi háttérrel és milyen vagyoni biztosítékokkal rendelkezik, viszont nehezítette a privatizációt még az, hogy 21 ezer hektár föld a Bábolna Rt. tulajdonában van, és mivel itt az Országgyűlés előtt most olyan vita folyik, amely a föld tulajdonlásának, illetve a föld későbbi sorsának eldöntését is rendezni kívánja, nem tartotta a kormány szerencsésnek, hogy a privatizációt úgy indítsa el, hogy aztán ebből később politikai támadások következtében arra lehessen majd itt hivatkozni bizonyos ellenzéki képviselők részéről, hogy a részvények 30 százalékának értékesítésével bizony közvetett tulajdont szerez a külföldi a bábolnai földek fölött, amely közvetett tulajdonszerzést egyébként a magyar jog nem ismeri.
(8.40)
De nyilvánvalóan mint politikai érv jól hangzik.
1997. augusztus 21-én tárgyalta a kormány ezt az előterjesztést, és ekkor az ad hoc bizottság jelentését is figyelembe véve úgy döntött, hogy két vonatkozásban további vizsgálatokra van szükség. Az egyik: a szervezeti megoldás egyszerűsítése Bábolnán, tehát az eddigi gazdasági rendszernek az ésszerűsítése és áttekinthetőbbé tétele; és természetesen a reorganizációs program elindítása. E vonatkozásban a vizsgálat még nem fejeződött be. Október 20-án egy újabb vizsgálatra került sor, amelynek az eredményét még nem ismerjük.
Ennek a vizsgálatnak ki kell terjednie arra is, hogy a föld értékelését újra el kell végezni, mert a földet annak idején 3000 forint/aranykorona értékben határozták meg, összhangban a kárpótlási törvény idevonatkozó rendelkezéseivel - természetesen ez a föld jóval többet ér. Egy előzetes értékbecslés már elkészült, amely 4 milliárd 37 millió forintot mutat - ezt Bábolna rendelte meg. Most a kormány egy másik termőföld-értékelést indított útjára; ez az összeg feltételezhetően nagyobb lesz, tehát a bábolnai vagyon mindenféleképpen, több mint a könyvben jelzett.
Nyilvánvaló, hogy a vizsgálat befejezéséhez és a reorganizációs program elindításához a bankok véleményére is szükség van, mennyire látják a kihelyezett pénzt biztonságban, illetve megoldhatónak a finanszírozhatóságot a hosszú távú integrációs tevékenység tekintetében.
Én azt hiszem, hogy a végleges vizsgálati eredmény birtokában tudjuk majd az Országgyűlést tájékoztatni arról, hogy az ÁPV Rt. mint tulajdonos, a tulajdonosi jogaival hogyan és miként élt, illetve, hogy terheli-e és milyen mértékű felelősség a bábolnai vezetést a működtetés nehézségeiért.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem