KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Két ok miatt tartom szükségesnek, hogy a kormány nevében most, a vita közben is szóljak. Egyrészt az eddigi vitákban hangsúlyosan szóltak a képviselők az egészségügyi, de különösen a családi támogatások, a szociális feladatok teljesülését biztosító előirányzatok költségvetési megjelenítéséről; másrészt az elmúlt héten én magam ígéretet tettem arra, hogy megpróbálom elősegíteni a tájékozódást ebben a valóban nem egyszerűen áttekinthető támogatási szerkezetben.
Hogyan jelenik meg a tisztelt Ház előtt a fenti, a lakosságot mélyen érintő ellátórendszer? Az államháztartás két alrendszere, a központi költségvetés, és a társadalombiztosítási költségvetés irányozza elő a jóléti kiadások forrását. A társadalombiztosítási költségvetésről most nem kívánok hosszasan szólni, de mivel többen érintették a vitákban, két megjegyzést engedjenek meg. A kormány által már benyújtott tb-költségvetés Nyugdíjbiztosítási Alapja a nyugdíjemelések fedezetét tartalmazza - ezt feltétlenül szükséges rögzíteni. Az Egészségbiztosítási Alap kiadási oldala, bár 17 milliárd forintos hiánnyal került benyújtásra, biztosítja - költségvetési szinten természetesen - a szakszervezettel kötött megállapodás teljesüléséhez szükséges forrásokat, hangsúlyozottan a bérhányadra számított 16 százalékos növekményt. Ez azt jelenti, hogy 1998-ban a gyógyító-megelőző kassza 35 milliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodhat, és a fejlesztési-szerkezeti változásokat 3,4 milliárd forint segíti elő.
Ami a központi költségvetést érinti: a népjóléti tárca fejezete magában foglalja az egészségügyi és szociális szakmai programok előirányzatait, a tárca felügyelete alá tartozó intézmények finanszírozásához szükséges összegeket, a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítéseket - így például a családtámogatásokat -, egyéb támogatási előirányzatokat, a társadalombiztosítástól átvett feladatok ellentételezését, és olyan előirányzatokat is, amelyek csak technikai jelleggel kerültek éppen a fejezethez. A szociális feladatok nem központosított intézmények általi ellátásához szükséges fedezetét a Belügyminisztérium fejezete irányozza elő, úgymint a normatív állami hozzájárulások, a központosított előirányzatok, a megyei közigazgatási és városi hivatalok számára többletforrások biztosítását.
Mindezeket azért tartottam fontosnak felvázolni, mert akkor, amikor egy-egy előirányzat módosulását az elmúlt időszakhoz képest értékeljük, adott esetben bíráljuk, akkor a komplex, sokirányú vizsgálat elkerülhetetlen. Egy példát mondanék. Hétfőn este Sarkadiné dr. Lukovics Éva képviselő asszony kifogásolta a következőt: a Népjóléti Minisztérium fejezetében csökkent a családsegítő központok támogatása. Igen, ez így van, csakhogy ameddig az ez évi költségvetés nem tartalmazott normatív működési támogatást, és az év közben pótlólagos forrásbevonással végrehajtott fejlesztésekkel újabb 30-40 központot hoztunk létre, addig 1998-ban új támogatási formaként a Belügyminisztérium fejezetben 300 forint/fő normatív támogatás teszi kiszámíthatóbbá a családsegítő központok működését. De hasonlóan kezeli a költségvetés a falugondnoki hálózat működtetését is, vagyis az 1998. évi támogatás nem ugyanott, nem ugyanazon a jogcímen jelenik meg, mint 1997-ben megjelent.
Tisztelt Ház! Amennyiben nem tekintünk el az általam felvázolt bonyolult támogatási rendszertől, és a tartalmi elemzéseket mélyrehatóan végezzük el, akkor bizonyítható azon állításunk, hogy a Népjóléti Minisztérium szakmai kompetenciájába tartozó területeken a 13,5 százalékos inflációs rátát feltételezve a reálérték megtartása várhatóan megvalósul, összességében minimális reálérték-növekménnyel is számolhatunk.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány gondolattal ráirányítsam a figyelmet először az egészségügyi ágazat néhány fontos elemére. A népesség egészségi állapota, a lakosság elöregedése, a krónikus betegségek gyakoribbá válása miatt az egészségügyre új feladatok hárultak, amelyeknek csak akkor tud megfelelni, ha mind szerkezetében, mind működési folyamataiban a kor igényeihez igazodik. A célok megvalósításához a tárca rendelkezésére álló programkeretek várhatóan 11,8 százalékkal nőnek az 1997. évi keretekhez viszonyítva, a jelen évi előirányzat 24,5 milliárd forintja helyett 1998-ra 27,4 milliárd forint került tervezésre.
(8.30)
Néhány lényeges változást hadd emeljek ki. Az egészségügyi törvénytervezet értelmében a központi költségvetésben kell biztosítani többek között a mentéssel, a vérellátással összefüggő feladatok, továbbá néhány kiemelkedő költségű feladat finanszírozását. Az utóbbi csoport magában foglalja a szívtranszplantációt, a máj-, a hasnyálmirigy- és a tüdőtranszplantációkat, valamint az úgynevezett PET-vizsgálatokat.
Az 1998-tól állami feladatként meghatározott programok finanszírozását az 1997. évi szinthez képest mintegy 20 százalékkal megemelve biztosítjuk. A jövő évben másfél milliárd forint értékben megkezdhetjük a tárca által régóta tervezett röntgengépparkcsere-programot, valamint 900 millió forintot fordíthatunk onkológiai sugárterápiás műszerek beszerzésére.
Az alapvető képalkotó eszközpark megújítására vonatkozó koncepciót a tárca ez évben kidolgozta. E program keretében 4 év alatt több mint 1200 radiológiai készülék kerül beszerzésre, reményeink szerint 18,3 milliárd forint értékben.
A program 1998-ban 2,3 milliárd forint értékű röntgenberendezések beszerzésével kezdődik. A sugárterápiás eszközbeszerzések programja már az idén, 1997-ben elindul 900 millió forinttal, amelyből 500 millió forint a központi költségvetés általános tartaléka terhére, 400 millió forint pedig a népjóléti tárca saját forrásából került elkülönítésre.
A magyar lakosság egészségi állapotának, a daganatos betegek gyógyulási lehetőségeinek javítása érdekében hároméves, összesen 5 milliárd forint értékű programot indít a népjóléti tárca annak érdekében, hogy a sugárterápiás berendezések a kor színvonalának megfelelőek legyenek. A program során a területileg egyenlőbb hozzáférést szeretnénk biztosítani 12 működő centrummal.
Az egészségügyi szerkezetátalakítás céljaira összességében az előző évihez hasonló mértékű forrást fordíthatunk. Folytatódnak az ápolási szakterület szakmai feltételeinek javítását, az alapellátás további fejlesztését, a korszerű ellátási formák elterjesztését támogató szakmai programjaink. Ma már több mint 300 szolgáltató, több mint 2000 szakember biztosítja az otthoni szakápolást az orvosi ellátást már nem igénylők részére.
Az intézményi keretek 1998. évi lehetőségeiről. - A tárca felügyelete alá közel száz önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény tartozik. Hosszú évek óta először válik lehetővé egy szerény mértékű, 5-7 százalékos mértékű dologi előirányzat-növelés, amely arra ad lehetőséget, hogy a reálértékvesztés korábbi üteme mérséklődjön. Intézményeinknél 1998-ban átlagosan 14,5 százalékos keresetnövekedés várható, amelynek a fedezetét a tárca teljes egészében a költségvetési támogatásból tudja biztosítani.
A kormány az elmúlt héten döntött a nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások január hónapban végrehajtandó emeléséről. Arról már szóltam, hogy a tb-nyugellátás fedezete a Nyugdíjbiztosítási Alapban biztosított. A nem társadalombiztosítás által finanszírozott nyugellátások 19 százalékos emelésének forrása a teherviselőknél, így nevezetesen a központi költségvetésben is 1,4 milliárd forint mértékben biztosított. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások esetében - ahol egyrészt a megélhetést biztosító és a politikai rehabilitációs ellátások 19 százalékkal növekednek, másrészt a kiegészítő jellegű ellátásoknál pedig fix összegű, legalább az inflációval azonos mértékű emelés valósul meg - a növekményt a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megtéríti.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden szóljak a családi támogatásokról. A családtámogatási rendszer legjelentősebb elemének, a családi pótléknak az alakulását a jogosultak számának és a juttatás összegének változása befolyásolja. 1998-ban a családi pótlékra jogosító gyerekek száma demográfiai okokból 50 ezer fővel csökken. Ugyanakkor mind az ellátás összege, mind a jogosultsági jövedelemhatár 21 200 forintról 24 000 forintra, illetve 23 000 forintról 26 000 forintra emelkedik. A benyújtott javaslathoz képest megalapozottnak, reálisnak tűnik a kormánypárti képviselők további emelési szándéka is.
A gyermekgondozási díj 1998-ban megszűnik, ezért költségei fokozatosan csökkennek. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma a gyed megszűnése miatt várhatóan növekedni fog, 162 ezer főről 220 ezer főre, a gyes összege ugyanakkor azonos az öregségi nyugdíjminimummal, így annak növekedése nem megkérdőjelezhető.
A gyermeknevelési támogatást igénylők száma emelkedett, összege pedig az öregségi nyugdíjminimuméval azonos mértékben emelkedik. Az anyasági támogatás összege is a nyugdíjminimumhoz van kapcsolva, azonban az élveszületések száma várhatóan csökken.
Néhány gondolatot a helyi önkormányzatok szociális feladatairól - amiről szintén hangsúlyosan szóltak képviselőtársaim, és nem mindig a tényeknek megfelelően. A helyi önkormányzatok szociális feladatainak finanszírozása alapvetően két típusú normatíván keresztül történik: egyrészt az önkormányzatot a népességszám alapján megillető hozzájárulás alapján, másrészt az úgynevezett intézményi normatívákon keresztül. 1997-ig egyetlen normatíva létezett, 1998-ban két normatívára különül el a finanszírozás - már ami az önkormányzatot a népességszám alapján megillető hozzájárulást illeti.
A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulás - amelynek mértéke 66,5 milliárd forint - olyan juttatások finanszírozására szolgál, mint a rendszeres szociális segély, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély. A hozzájárulás differenciált, mert figyelembe veszi a település lakosságának szociális helyzetét.
A szociális és gyermekjóléti szolgáltatási feladatokhoz történő hozzájárulás - amelynek mértéke 11,8 milliárd forint - elsősorban a szociális étkeztetés, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás feladatait finanszírozza. Az alap-hozzájáruláson túl kiegészítő hozzájárulás illeti meg a családsegítő szolgálatot, illetve falugondnoki szolgálatot működtető önkormányzatokat.
A támogatás másik formája az úgynevezett intézményi normatíva, amely szakellátást nyújtó intézmények közé tartoznak a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást nyújtó intézmények, a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, a nappali szociális intézmények, a hajléktalanok átmeneti intézményei, továbbá a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok ápoló, gondozó, otthoni és gyógypedagógiai intézetei.
A normatíva reálértéke a legtöbb intézménytípusnál megőrződik. A legjelentősebb emelkedés, 150 százalék a pszichiátriai otthonokat érinti, mert ezekben az intézményekben néznek szembe a legsúlyosabb gazdálkodási problémákkal.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény következtében már az idén jelentős fejlesztéseket eszközöltünk a megyei, fővárosi közigazgatási, valamint a városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatalokban. A folyamatos működés finanszírozásának jövő évi feltételeit a építési hatósági feladatokkal együtt az 1998. évi költségvetési törvényjavaslat a Belügyminisztérium fejezetében tervezi, hivatalonként 4 millió forint alapösszeg, valamint az ellátandó körzet lakosságát figyelembe véve 195 forint/lakos mértékben. A szociális és gyermekvédelmi szakmai programokra 1998-ban 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A szakmai programok többsége, például a falugondnoki hálózat, a családsegítő központok fejlesztése, gyermekvédelmi intézményi rendszer átalakítása már az elmúlt években megkezdődött. 1998-ban a programok folytatására kerül sor. Ezen programok keretében az ágazat fejlesztése szempontjából prioritást élvező célkitűzések támogatására kerül sor, döntő többségben pályázati úton. Az évek óta folyó programok mellett '98-ban újak is indulnak.
(8.40)
Az egyik ilyen program a szakmai követelményeknek megfelelő létszámszükséglet biztosítása a szociális intézményekben. Tekintettel arra, hogy ennek végrehajtására 600 millió forint áll rendelkezésre 1998-ban, csak az eredetileg tervezettnél szűkebb intézményi körben lehetséges a létszámfejlesztést támogatni. Mivel a szakképzett dolgozók hiánya a fogyatékosokat ellátó intézményekben a legnagyobb, a létszámnormatíva elérése ezen intézménytípus esetén kezdhető meg. 1998-ban várhatóan 100 intézmény részesül támogatásban, és 1000 fő szakember munkába állítására kerül sor.
A másik ilyen új program a működési engedélyek kiadásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése. A 161/1996. számú kormányrendelet a szociális intézmények működését engedélyhez kötötte. A feltételek hiánya miatt ugyanakkor az intézmények egy része 1997-ben csak ideiglenes engedélyt kapott.
A végleges működési engedélyek kiadása csak a rendeletben meghatározott követelmények teljesítése után lehetséges. A szakmai program ehhez kíván segítséget nyújtani. 1998-ban e célra 741 millió forint áll rendelkezésre, és döntően az időskorúak bentlakásos intézményeiben kívánjuk megteremteni a működéshez szükséges minimumfeltételeket.
Tisztelt Ház! Az idő rövidsége nem engedi meg, hogy részletesebb elemzést adjak a tárca kompetenciájába tartozó feladatok megvalósításáról. Azt kérem, hogy mielőtt a kritikai észrevételek megfogalmazására sort kerítenek tisztelt képviselőtársaim, ne mulasszák el feltárni a költségvetésbe foglalt tényeket, amelyekkel csak az a baj, hogy sokféle van belőlük.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
