DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Elnézést kérek, nem hinném, hogy uniszónó beszélni lehet. Tehát felhívom a figyelmet arra, hogy 2 millió ember él, igen tisztelt Ház, ilyen távfűtéses lakásokban. Ha tetszik, ha nem tetszik, jelentős és növekvő számú részük egyszerűen képtelen kifizetni a fűtésszámlát. Ezért egyáltalán nem közömbös, hogy milyen jogi formában rendezzük ezeket a kérdéseket, hiszen voltam bátor felhívni a figyelmüket, hogy a közhasznú társaság keretein belül egészen más lehetőségek vannak, mint a részvénytársasági formában.
Ugyanennyire kézenfekvő lenne más közszolgáltatások - így a víz, a csatorna, a városi közlekedés, a fürdők - közhasznú módon való megszervezése. Ugyanis olyan tevékenységekről van szó, amelyeket korábban államilag dotáltak, most pedig mindenféle elvonásokkal sújtanak. Ez pedig az egyébként műszakilag elavult cégektől elvonja a lehetséges csekély fejlesztési forrásokat.
Tehát egy rendkívül rossz konstrukcióról van szó, egy átgondolatlan intézkedésről, ahol - a Független Kisgazdapárt megítélése szerint - magából a konstrukcióból következik a negatív gazdasági eredmény.
Az előterjesztés a közhasznú szervezetek gazdaságban betöltött lehetséges szerepével nemcsak hogy nem foglalkozik, hanem az ilyen profilról meg is feledkezik. Az általános indoklás ugyanis a közhasznú szervezeteket a civil szervezetekkel azonosítja.
Ami a törvényjavaslat konkrét szövegét illeti, helyesnek tartjuk, hogy a közhasznú szervezetek közül ki vannak zárva a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Kézenfekvő, és a Független Kisgazdapárt megítélése szerint nem szükséges további indoklása annak a megállapításnak, hogy a politikai párt semmiképpen sem minősíthető közhasznú szervezetté. Ugyanakkor a munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek számára azonban lehetővé kellene tenni a közhasznú formát, de - a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint - csak abban az esetben, ha valóban nem folytatnak olyan politikai tevékenységet, amely a közhasznú tevékenységgel nem egyeztethető össze.
A törvényjavaslat felsorolja, hogy milyen szervezetek és hogyan minősíthetők közhasznú szervezetté. Így tehát társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból, közhasznú társaságból, illetőleg köztestületből - ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi - lehet különböző szabályok betartása mellett nonprofit szervezetet létrehozni. Ugyanakkor a Független Kisgazdapárt hibának tartja, hogy a közszolgálati feladatot betöltő, de társasági formában működő szervezetek átalakulására a törvényjavaslat alkotója nem gondolt, pedig társadalmi érdek lenne az ilyen átalakulása előmozdítása.
A törvényjavaslat a közhasznú szervezet két fokozatát különbözteti meg. Részletesen leírja, mitől válhat valamilyen közhasznú szervezet kiemelkedően közhasznú szervezetté. Ez a megjelölés azonban úgy hangzik, mint egy funkciótlan kitüntetés. A kedvezmények nevesítésekor ugyanis semmilyen előnye sem származik annak, aki a "kiemelkedően közhasznú" megtisztelő címet elnyerte. Természetesen elképzelhető, hogy később - újabb és újabb törvénymódosításokkal - ez a hiány pótlásra kerül, de a jelenlegi előterjesztésben ennek semmilyen konstrukciós nyoma nem lelhető fel.
A törvényjavaslat leszögezi, hogy közhasznú szervezet a központi költségvetéstől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ez természetes, de ugyanakkor abból a tényből, hogy ez rögzítésre került (Az elnök csengetéssel jelzi a felszólalási idő leteltét.) - befejezem, elnök asszony -, következik az, hogy eddig nem így folyt, tehát a közhasznú pénzek elfolytak a költségvetésből különböző átutalgatások kapcsán.
Mivel letelt az időm, így egyéb gondolatainkat most nem tudjuk a tisztelt Ház tudomására hozni, de találunk még lehetőséget, úgy gondolom, erre sort kerítünk.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
