VEÉR MIKLÓS
VEÉR MIKLÓS
VEÉR MIKLÓS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága az 1997. szeptember 30-án tartott, közel másfél órás ülésén vitatta meg a közhasznú szervezetekről szóló T/4890. számú törvényjavaslatot. Megjegyzem, hogy eredetileg nem voltunk kijelölt bizottság, mi magunk kértük, hogy foglalkozni kívánunk a törvénytervezettel, hisz' a munkaügyi szervezetek is nagyon várták ezt a szabályozást, mert jelentős a közhaszon érdekében végzett, illetve végezhető tevékenység ezen a területen is. Éppen ezért mi a foglalkoztatás és a munkaügy szempontjaiból vizsgáltuk az említett törvényjavaslatot.
A vita során kifogásoltuk, hogy a 26. §-ban felsorolt közhasznú tevékenységek sorában miért nem szerepel a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs foglalkoztatása és képzése az elsődleges munkapiacról tartósan kiszorult munkanélküliek tranzit-foglalkoztatása és képzése a munkaerő-piaci szolgáltatások területén végzett tevékenység, például a különösen hátrányos helyzetben lévők körében végzett munkaközvetítés vagy a közhasznú tevékenységek szervezése. A vita során elhangzott, hogy a hatályban lévő társasági adózásról és társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény tételesen tartalmazza azoknak a tevékenységeknek a listáját, amelyek az alapítványoknál, közalapítványoknál, külön a közhasznú szervezeteknél a társasági adózás szempontjából kedvezményezett tevékenységek. Mégis az a véleményünk, hogy a közhasznú tevékenységek listáját rendszerezni, pontosítani szükséges. Példát mondok. A munkaügy területének bevonása keretet adhat bizonyos konkrét közhasznú feladatoknak, például a műemlékvédelem, a környezetvédelem, a természetvédelem, az ár- és belvízvédelem területén, és folytathatnám a sort.
Ugyancsak felmerült a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szerveknek a törvény hatálya alól történő kizárása. Kérdés: az érdekképviselet közhasznúsága az érdekérvényesüléssel egyenlő-e? A törvénytervezet 5. § (1) bekezdés a) pontjában igyekszik a törvénytervezet válaszolni erre. A kormányprogram hetedik részében olvasható: "A fejlett piacgazdaságok gyakorlatához közelítés és a további államtalanítás érdekében a kormány támogatja és erősíteni kívánja a nonprofit szféra működését." Ugyanakkor azt is ígértük ebben, hogy a nyilvánosság és az ezen terület ellenőrzésének módját külön törvényben fogjuk szabályozni.
A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság az alábbiak figyelembevétele mellett ajánlotta a törvénytervezetet általános vitára:
Elsőként: a bizottság a vitában megerősítette a törvény megszületésének szükségét.
Második: csak módosításokkal és kiegészítésekkel tartjuk elfogadhatónak a törvénytervezetet.
Harmadik: rendkívüli módon hiányoltuk, hogy a munkaügyi és a foglalkoztatási szempontok nem jelentek meg kellőképpen a törvénytervezetben.
Negyedik: fontosnak ítélte a bizottság - az oktatási bizottsághoz hasonlóan - azt is, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban is mindenképpen vitassák meg a törvénytervezetet, lehetőséget biztosítva álláspont kialakítására.
Mindezek figyelembevételével a bizottság ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett, 9 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak ítélte a T/4890. számú törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
