HIDASI REZSŐ
HIDASI REZSŐ
HIDASI REZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 3. §-ához, a magyar exporthitel- biztosítás EU-konformitásának megteremtése érdekében a törvényjavaslat bevezeti a piacképes és nem piacképes kockázatok kategóriáját.
A nem piacképes kockázatok nem viszontbiztosíthatóak, ezek biztosítása kizárólag állami háttérrel végezhető. A nem piacképes kockázatok taxatív felsorolása a törvényjavaslatban nem indokolt, mert azt, hogy az üzlet viszontbiztosítható-e, a mindenkori piaci helyzet határozza meg. A nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeit a törvényjavaslat értelmében kormányrendelet szabályozza.
A törvényjavaslat 3., 6., valamint 14. §-ához: a Mehib Rt. a kárkintlévőségek behajtása során olyan külföldi adósokkal kerül kapcsolatba, amelyekkel szemben nemcsak a biztosított, hanem egyéb jogcímen alapuló követelések is fennállnak. Ezekben az esetekben szükséges lenne a követelésállomány egységes kezelése, amely a behajtási tevékenységet hatékonyabbá tehetné.
A Mehib Rt. felkészült arra, hogy megvalósítsa a külföldi követelések ellenőrizhető nyilvántartását, kezelését és hatékony behajtását. Ezért indokolt törvényszintű felhatalmazást adni arra, hogy a Mehib Rt. a kormány megbízása, a költségvetés javára a központi költségvetés egyéb követeléseinek behajtására is jogosult legyen.
A 4. §-hoz: amennyiben az EXIM Bank Rt. a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdésben megfogalmazott jogosítványai között a g) pont szerint bel- és külföldi hitelintézetektől forrásszerzésre nemcsak hitel, hanem betét formájában is jogosult lesz, akkor a törvényen belüli összhang megteremtése érdekében szükséges a forrásoldali garanciát a hitelek mellett a betétekre is kiterjeszteni.
Az 5. §-hoz: a két társaság várhatóan tartós dinamikus növekedése szükségessé teszi, hogy a stabil működés biztonságos hátterét megteremtő jegyzett tőke mindenkor rendelkezésre álljon. Az EXIM Bank Rt. esetében a jegyzett tőke reálértékének megtartását, illetve emelését elsősorban banklimitek megállapítása, a kihelyezhető hitelek mértéke, azaz ezek nagyságának kötődése a szavatoló tőkéhez indokolja. A szavatoló tőke nagysága, amelynek legfontosabb eleme a jegyzett tőke, meghatározza mind az üzleti, mind a forrásoldali aktivitást. Az elsősorban devizában nyújtott hitelek a jegyzett-tőkeemelés nélkül, a forint leértékelésével párhuzamosan egyre kisebb összegűek lehetnek.
Az EXIM Bank csak akkor végezheti hatékonyan tevékenységét, ha kedvező kondíciókat képes ügyfeleinek biztosítani, működési költségeit nem elsősorban a hitelezési tevékenységén keresi meg, hanem azt jegyzett tőkéje jövedelméből képes fedezni. Az EXIM Bank tőkeemelése a kedvezőbb kondíciók kínálatának lehetőségén túl jóval nagyobb kockázatviselő-képességet tenne lehetővé, a költségvetés számára előnyös módon, egy elfogadható kockázatú portfolió kialakításával. A Mehib Rt. esetében az alaptőke hozama biztosít fedezetet a működési költségek és a tartalékok jelentős részéhez, tekintettel arra, hogy exportösztönzési szempontból a díjtételeket alacsony szinten kell tartani. Az exportösztönzés szempontjából kiemelt jelentőségű kereskedelmi kockázat biztosításának további dinamikus bővülése is feltételezi a biztosítási állomány növekedését követő jegyzett-tőke-emelést.
A törvényjavaslat 5. § (1) bekezdéséhez: amennyiben az EXIM Bank Rt. a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogosítványok között a g) pont szerint bel- és külföldi hitelintézetektől forrásszerzésre nemcsak hitel, hanem betét formájában is jogosult lehet, akkor a törvényen belüli összhang megteremtése érdekében szükséges a forrásoldali garanciát megteremteni, a hitelek mellett a betétekre is kiterjeszteni.
A törvényjavaslat 7. §-ához: a részvénytársaságok igazgatóságai a szaktárcák által jelölt tagokból állnak, akik ismerik a társaságokkal szemben támasztott elvárásokat. Indokolatlan ezért a tulajdonosi jogok gyakorlójának külön jóváhagyását előírni, amely az üzleti terv véglegesítését időben késleltetheti. Itt arról van szó, hogy jelen pillanatban az igazgatótanács 11 főből áll, ebből a 11 főből 8 főt a szaktárcák delegálnak. Itt ki lehetne kötni azt, a módosító indítványunkban ezt jeleztem, hogy a szaktárcák által delegált fők száma ne haladja meg a banki belső emberek számát.
A törvényjavaslat 13. §-ához: a nem piacképes kockázatok biztosítására általában nem érvényesek a biztosítási törvény rendelkezései, de lehetőséget kell teremteni arra, hogy a költségvetéssel való elszámolás során a tartalékképzés általános, a biztosítási törvény által előírt szabályai érvényesüljenek.
A 13., valamint 14. §-hoz: a törvényhez kapcsolódó kormányrendeletben a nem piacképes biztosítás szabályait, a biztosítás feltételeit szükséges rögzíteni, míg a biztosítás tárgyának tételes rögzítése gátolná a Mehibet abban, hogy a piac változó igényeihez biztosításaival alkalmazkodni tudjon.
A törvényjavaslat 17. §-ához: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény a nagy kockázatok vállalására vonatkozó szabályoknál - a kárfizetés mértékei - kivételként kezelje a Mehib Rt. által biztosított exportszerződéseket. Itt azonban a kárfizetés mértéke helyett a biztosított összeg megjelölés indokolt, tekintettel arra, hogy a kárfizetés mértéke csak a káresemény bekövetkezése után állapítható meg. A bankok biztonságát a Mehib Rt. biztosítása adja meg. Ezért a biztosítás engedményezettje helyett a javaslat a kárfizetés jogosultja megfogalmazást tartalmazza, amely lefedi a biztosítotti és az engedményezési pozíciót is.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a bal oldalon.)
