KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány, illetőleg az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításáról, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről, továbbá a választási eljárásról szóló törvényjavaslatokból álló választási csomag, amelyről önök most dönteni fognak, tartalmában ugyan kevésbé, de - amint arra már az expozéban is utaltam - kodifikációs szempontból mindenképpen jelentős előrelépést jelent a választójog gyakorlására vonatkozó jogi szabályozás területén.
A választójogi törvények felülvizsgálatára létrehozott hétpárti albizottság több fordulóban tárgyalta a választásokkal kapcsolatos jogszabályok módosításának kérdéseit. A bizottság véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve alakítottuk ki az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatok végleges szövegét, így érthető, hogy a hasonló jelentőségű egyéb törvényjavaslatokhoz képest viszonylag kevés módosító javaslat érkezett a csomaghoz.
A leginkább vitatott kérdések egyike a közös listára vonatkozó százalékos határ volt. A benyújtott törvényjavaslat szerint a közös lista által elérendő 10, illetve 15 százalékos határ teljesítése esetén a közös lista mandátumot szerezhet, és a dolog jellegéből adódóan nem kerülhet sor annak vizsgálatára, hogy a közös listát állító egyes pártok hogyan szerepeltek.
E szabály módosítására a Független Kisgazdapárt kezdeményezésére módosító javaslatok születtek, amelyek lényege, hogy az önálló listát állító, illetőleg listáikat kapcsoló pártokhoz hasonlóan a közös lista állításában részt vevő pártok tekintetében is meg kell vizsgálni az 5 százalékos küszöb teljesítését. A módosító javaslat ezt úgy kívánja elérni, hogy a küszöb számításánál a választópolgárok szavazatait - azok tényleges akaratától teljesen függetlenül - a pártok által meghatározott arányban rendeli megosztani a közös listát állító pártok között. A szavazatok megosztására vonatkozó megállapodást nyilvánosságra kell hozni, így a szavazók ennek tudatában tudják leadni voksaikat, ezért nem alkotmányellenes ez a megoldás. Ha a fentiek értelmében a közös lista állításában részt vevő valamely párt nem éri el az 5 százalékot, nem szerezhet mandátumot, jelöltjeit a listáról törölni kell, a megállapodás szerint reá jutó szavazatok pedig elvesznek. Természetesen előfordulhat, hogy a pártok nem állapodnak meg a szavazatok megosztásában, ebben az esetben a szavazatok egyenlő arányban illetik meg őket. Ezt a módosítást elfogadhatónak tartom. Meg kell azonban jegyeznem, hogy várakozással tekintek az ennek nyomán kialakuló politikai gyakorlat elé.
A vitában ugyancsak sokan érintették az országgyűlési és az önkormányzati választások időpontjának meghatározásával kapcsolatos kérdést. Nem alakult ki teljes konszenzus azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a választások időpontját az alkotmány tartalmazza. Azzal a módosító javaslattal azonban teljes mértékben egyet lehet érteni, hogy az alkotmány az országgyűlési képviselők, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényekre utaljon a konkrét hónapok meghatározását illetően. Ez így fog történni, az országgyűlési, illetve az önkormányzati választások időpontja az anyagi jogi törvényekbe kerül be.
Az általános vitában szintén többen felvetették, hogy a népszavazási törvény hatálybalépése nincs teljes mértékben figyelemmel az olyan kezdeményezésekre, amelyek támogatására már korábban aláírásgyűjtést kezdtek. Ezt a problémát többpárti támogatással benyújtott módosító indítványok segítségével tudjuk kezelni, amelyeknek az a lényege, hogy a már megkezdett aláírásgyűjtést a törvény hatálybalépését követő négy hónapig lehet még folytatni, azaz a törvényben újonnan megállapított határidő mindenképpen rendelkezésre áll, másrészt pedig az ilyen kezdeményezések előzetes vizsgálatára irányadó szabályokat nem vagy csak utólag kell alkalmazni.
Ugyancsak a népszavazási törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném külön is megemlíteni azokat a módosító javaslatokat, amelyek a párhuzamos népszavazási kezdeményezések kezelésére kívánnak a jövőben megoldást adni. A több figyelemre méltó módosító javaslat közül az előterjesztő és a kijelölt bizottság Bihari Mihály indítványát támogatja, amelynek lényege, hogy ha az állampolgárok népszavazás elrendelését célzó aláírásgyűjtésbe kezdtek, akkor a kezdeményezés elutasításáig vagy - ha a kezdeményezés sikeres - a szavazástól számított két éven belül nincs lehetőség ugyanazon témában újabb népszavazási kezdeményezés benyújtására.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy végezetül megemlítsem Sepsey Tamás képviselő úr két olyan módosító javaslatát is, amelyek nem nyerték el a kijelölt bizottság egyharmadának támogatását sem. Az egyik ilyen javaslata az volt, hogy a jogorvoslati eljárás egészüljön ki még egy bírói fórummal. Egyetértve a bizottság e vonatkozású döntésével azt mondhatom, hogy a kétfokú választási bizottsági eljárás és az azt követő egyfokú bírósági kontroll elegendő garanciát nyújt arra, hogy törvényes és megalapozott döntések szülessenek.
(20.10)
Másfelől a választási eljárás alapelvei között szerepel a választási eredmény gyors és hiteles megállapításának követelménye. Meg kell említenem, hogy az országgyűlési választások második fordulójának az első fordulót követő két héttel történő megtartásának igénye sem teszi lehetővé újabb jogorvoslati fórum rögzítését.
Ugyancsak Sepsey képviselő úr nyújtott be olyan módosító javaslatot, amellyel azt kívánja elérni, hogy a népszavazás elrendelésére irányuló aláírásgyűjtés ívein a kérdésnek ne kelljen az aláírásokkal azonos oldalon szerepelnie, hanem elég, ha a kérdés és az aláírás azonos lapon van feltüntetve. Ez egyrészt gyakorlati oldalról nem elfogadható, hiszen - itt utalni szeretnék Szigethy István képviselőtársamnak a részletes vitában ezzel kapcsolatban elhangzott érvelésére - a választópolgárnak kényelmetlenséget jelent, hogy megkérje az aláírásgyűjtőket, hogy fordítsák meg a papírt, és mutassák meg neki a kérdést. Ugyanakkor a jogbiztonság követelménye elvi síkon is elfogadhatatlanná teszi a módosító javaslatban megfogalmazott felvetést. A kérdés és az aláírás azonos oldalon történő feltüntetése pedig többletköltséggel sem jár, hiszen semmi akadálya annak, hogy a papír mindkét oldalán szerepeljenek aláírások, csupán arra van szükség, hogy a kérdést is mindkét oldalon feltüntessék. (Derültség az MSZP soraiból.)
Ezúton szeretném megköszönni azoknak a képviselőtársaimnak a munkáját, akik a hétpárti egyeztető bizottság munkájában, továbbá a Belügyminisztériumban tartott többpárti egyeztetéseken részt vettek, valamint módosító indítványaikkal hozzájárultak a törvényjavaslatok pontosításához.
Úgy vélem, hogy a választási csomag általános és részletes vitája is bizonyította, hogy politikailag és szakmailag egyaránt megfelelően előkészített törvényjavaslatokat tett a kormány a tisztelt Ház asztalára. Ezért kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt szíveskedjenek azokat elfogadni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
