AKAR LÁSZLÓ

Teljes szövegű keresés

AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az adózás rendjéről szóló törvény módosítását a többi adótörvényhez hasonlóan az adórendszer stabilitásához fűződő kiemelkedő érdekekre figyelemmel az adóztatás hatékonyságának javítása, a jogalkalmazási nehézségek csökkentése, valamint az adminisztrációs terhek mérséklése iránti igények miatt az idén csak kisebb mértékben tartjuk indokoltnak. A közepes terjedelmű törvénymódosításra a kormány az eljárásjog követő jog jellegéből adódó, a jogi környezetben bekövetkezett és bekövetkező változásokra szükségszerű reakciók miatt tesz javaslatot.
Ezek közül elsőként említendő, hogy a társadalombiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló járulékokra vonatkozó 1997. évi LXXX. törvény 56. §-a rendelkezése szerint a járulékügyekben a járulékokra, illetőleg az egyes ellátásokra vonatkozó, törvényekben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni. A két törvény összhangjának megteremtése érdekében nem pusztán a törvény tárgyi hatályát rendező szabályok módosítására van szükség, hanem néhány olyan speciális előírást is meg kell határozni, amelyek az adók és a járulékok eltérő közgazdasági tartalmából, illetőleg a korábban megszokott szabályozási különbségekből adódóan a járulékügyek és az adóügyek között meglévő különbségeket a jövőben is megtartják.
Ugyancsak jelentősebb terjedelmű az a módosítás, amely a szabályozás igazítását jelenti az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatban egy önkormányzati rendelet alkotmányossági vizsgálata során az Alkotmánybíróság határozatában kifejtettekhez. Az Art. ezzel összefüggésben a javaslat szerint az értelmező rendelkezései között hiánypótlásként meghatározza a köztartozás fogalmát, kimondja, hogy adók módjára csak az a köztartozás hajtható be, amelynek a beszedését törvény határozza meg ezen a módon. A javaslat egyidejűleg könnyítve az önkormányzati adóhatóságok beszedéssel összefüggő feladatát, a nem magánszemély kötelezettek esetében az adók módjára behajtandó köztartozásokat az állami adóhatóság feladatává teszi.
Nemzetközi elkötelezettség és a jogalkotási program alapján a parlament várhatóan még ez évben elfogadja a külföldi vállalkozások fióktelepeiről és a kereskedelmi képviseletekről szóló kerettörvényt. Minthogy e két szervezettel bővül az adózók köre, és mert a fióktelep működésén keresztül végső soron a külföldi vállalkozás szerez jogokat és teljesíti a kötelezettségeket, az ezzel összefüggő sajátos adóztatási kérdések - mint a regisztráció és a köztartozásért fennálló felelősség - rendezést igényelnek, az ezzel kapcsolatos új szabályokat a javaslat beépíti az Art. rendelkezései közé.
A javaslat megújítja az Art. 5. számú mellékletében a külföldi személyek adóztatására vonatkozó szabályokat, részben a fióktelepről szóló kerettörvény rendelkezéseivel összefüggésben, nagyobb részt azonban a külföldi befektetők, illetőleg a Magyar Köztársaság területén adóköteles tevékenységet folytató külföldi szervezetek és magánszemélyek egyszerűsítési igényeinek megfelelően. Az új szabályozás összhangban van a jövedelemadó-törvények ide vonatkozó módosításával, illetőleg a kapcsolódó nemzetközi egyezményekkel is.
Az agrárium részéről megfogalmazódott igénynek tesz eleget a kormány, amikor is a termőföld-bérbeadásból származó jövedelmek adóztatásának feladatát a javaslattal az önkormányzati adóhatóságok hatáskörébe telepíti. Ezzel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény újrarendezi az adó-megállapítási, -levonási, -bevallási, -befizetési és adatszolgáltatási szabályokat, és az érintettek számára a könnyebb alkalmazhatóság érdekében ezt egy helyen, a törvény 96/A. §-ában foglalja össze.
Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben említett jelentősebbnek tekinthető szabályozási csomópontokon túl a kisebb terjedelmű, főként a jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmazó módosítási javaslatok közül is néhány kiemelést igényel. A javaslattal a bevallási, befizetési rendet érintő egyszerűsítések történnek, megvalósul az önellenőrzésipótlék-számítás speciális rendezése szolgáltatásimport esetén, a többlet-befizetési kötelezettséggel nem járó önellenőrzések során az eddigi fix összegű pótlék helyett a tervezet maximálja a fizetendő pótlékot.
Pontosítások történnek a visszatartási jog gyakorlása, illetőleg a költségvetési támogatás kiutalását megelőző hiánypótló eljárás szabályozásában. Az utólagos adómegállapítás során a 30 napos ügyintézési határidőt 60 napra emeli a javaslat, erősíti a garanciát az adóhatósági határozat stabilitása tekintetében, és a végrehajtási szabályokban is történik néhány kisebb jelentőségű, az eljárás gördülékenységét javító korrekció.
Mint ismeretes, az adózás rendjéről szóló törvény 60. § (7) bekezdésének alkalmazása során az adóhatóság nyilatkozattételre szólította fel azokat az adózókat, akiknek bevallott jövedelme nem érte el a törvény alapján kiadott pénzügyminiszteri irányelvben közzétett jövedelemhatárokat. Az is ismeretes, hogy a jogintézmény első évi működése sajátos helyzetet teremtett. A többnyire a minimálbérnek megfelelően megállapított jövedelemhatárok alatt ugyan lényegében a bevallások szerint a szakmák kisebbségéből kikerülő főállású vállalkozók találhatók, de ezen, a bevallások szerint sokaknak jövedelmet alig nyújtó szakmákat a közhiedelem másként tartja számon. Erről a jelenségről a tisztelt Házban korábban felsorolásszerűen már számot adtam. Emlékeztetőül: a bevallások szerint a minimálbérnél is kevesebbet keresők közé tartozik például több ezer taxisofőr és vendéglátó egységeket üzemeltető vállalkozó. Egyértelműbben fogalmazva feltehetően a jövedelembevallások jelentős része nem a valós helyzetet mutatja.
(11.10)
Mindez aláhúzza, hogy az igazságos közteherviselés érdekében igenis szükség van az említett 60. § (7) bekezdésének alkalmazására.
Az Országgyűlés adatvédelmi biztosa a paragrafus alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatát lezáró ajánlásában felhívta a pénzügyminiszter figyelmét, hogy alkotmányossági szempontból az lenne a megnyugtató megoldás, ha a személyes adatok ellenőrzéshez szükséges körét a jogalkotó törvénybe foglalná. E felhívásnak megfelelően, a jelenlegi törvényjavaslat új rendelkezések beiktatását indítványozza az Art. 45. §-ába. A törvényjavaslat bizottsági megvitatása során az e paragrafusban lévő szövegjavaslattal kapcsolatosan alkotmányos aggályok fogalmazódtak meg. Erre tekintettel készek vagyunk arra, hogy olyan módosító javaslatokat támogassunk, amelyek jogilag jobban körülhatárolják és pontosabbá teszik a szabályozást anélkül, hogy veszélyeztetnénk az adóbecslés intézményének működését, amely a közteherviselés ugyancsak alkotmányos kötelezettségének érvényesülését hivatott elősegíteni.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassák meg, és ha szükséges, így az előzőekben jelzett irányú módosítások után fogadják el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem