DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság majdnem teljes létszámban, másfél órán keresztül vitatta meg azt a két módosító indítványt, amelyet Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya képviselőtársaink nyújtottak be. A módosító indítványok lényege arra irányult a Pokorni Zoltán által benyújtott esetben, hogy cseréljük ki, cserélje ki az Országgyűlés a földkérdésben a kormány által javasolt két kérdést az ellenzéknek az aláírásgyűjtő lapokon szereplő kérdésével. Dávid Ibolya pedig azt javasolta, hogy a földkérdésre vonatkozó szavazás maradjon el, csak a NATO ügyében tegyük föl népszavazásra a kérdést.
A kormány képviselője részben ügyrendi és eljárási indokokra hivatkozva, részben tartalmi indokokra hivatkozva nem támogatta a két előterjesztést.
A vita végül is az eljárási kérdésben - nevezetesen: abban a kérdésben, hogy van-e egyáltalán házszabályszerű indítvány, illetve hogy megfelel-e a két indítvány a sokat idézett Házszabály 107. §-ának -, illetve a tartalmi kérdésekről együtt folyt. A két indítványról nem volt nehéz megállapítani azt, hogy ismert indítványokról van szó. Mindkét indítványt korábban szó szerint benyújtották, csak az egyiket Szabó Iván képviselő úr, a másikat pedig Demeter Ervin és társai nyújtották be. Úgyhogy a részletes vitában mindkét indítvánnyal kapcsolatban pro és kontra az érvek elhangzottak. Kimerítő vita folyt a két indítványról, miután, hangsúlyozom még egyszer, a bizottság is megállapította, hogy itt nem új indítványokról, hanem megismételt, ismételten benyújtott indítványokról volt szó.
A bizottság végül is megállapította, hogy a vitában új érvek nem hangzottak el, új elem a vitában csak egy kérdés körül alakult ki, nevezetesen akörül, hogy mikortól kell számítani aláírásgyűjtés esetén a népszavazás kezdeményezését.
Elvileg három időpont jöhet szóba: az egyik, amikor elkezdik az aláírást gyűjteni, a másik, amikor benyújtják a Ház elnökének az aláírásokat, a harmadik, amikor hitelesítik az aláírásokat. Végül is a népszavazási törvény a kezdeményezés szót és kifejezést ahhoz az időponthoz fűzi, amikor az aláírásokat a Ház elnökének benyújtják.
A kérdés ezután az, hogy viszont az Országgyűlés mikor kerül abba a helyzetbe, hogy tárgyalni köteles a benyújtott népszavazási kezdeményezést. Nem ekkortól köteles tárgyalni, vagy nem ekkor kerül tárgyalási kötelezettség elé az Országgyűlés, hanem csak akkor, amikor a hitelesítés megtörtént. A hitelesítést megelőzően a Ház elnöke, ha súlyos eljárási és tartalmi hiányosságokkal nyújtják be az aláírásokat, akkor például az átvételt és az Országos Választási Bizottsághoz való továbbítást is megtagadhatja. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy az aláírások létrejöttét követően az Országgyűlés elé kerül az ügy. Valamint ha az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy nem gyűlt össze hiteles aláírás annyi számban, olyan számban, mint amit a törvény előír, akkor sem kerül a parlament elé a szavazás, a népszavazási kezdeményezés.
Felvetődött az is, hogy vajon az Országgyűlés megteheti-e azt, hogy a hitelesítés előtt már napirendjére tűzze és elfogadja például a kérdéseket; nyilvánvalóan nem teheti meg. Tehát a lényeg az, hogy tárgyalási kényszer vagy kötelezettség az Országgyűlés számára nem az aláírások házelnöknek való átnyújtásakor keletkezik, hanem akkor, amikor a hitelesítés megtörtént. Ekkortól az Országgyűlés köteles tárgyalni, köteles megtárgyalni és napirendjére tűzni a kezdeményezést.
Felvetődött még egy dolog, nevezetesen az, hogy vajon van-e felfüggesztési kötelezettsége az Országgyűlésnek arra tekintettel, hogy két beadvány van, két kérdést intéztek beadvány formájában az Alkotmánybírósághoz. Megállapította - legalábbis a bizottság többségi álláspontja szerint azt a megállapítást fogadta el -, hogy ilyen felfüggesztési kötelezettsége sem az Országgyűlésnek nincs azért, mert az Alkotmánybíróság valamit tárgyal, és vice versa, az Alkotmánybíróságnak sincsen felfüggesztési kötelezettsége bármely ügyben, ami eléje kerül, pusztán azért, mert az Országgyűlés napirendjén szerepel.
Összességében tehát e két, újnak tekinthető vitaelemet pro és kontra érvekkel alátámasztva vitatta meg az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága, és megállapította 15 igen, 8 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett, hogy a két benyújtott módosító indítvány - amelyekről külön-külön szavazott a bizottság, és mindkét esetben pontosan ugyanaz a számszerű döntés született, tehát hogy a két módosító indítvány nem házszabályszerű - nem felel meg a Házszabály 107. §-ába foglalt kritériumoknak, ezért javasolja, hogy az indítványról ne történjék szavazás.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
(19.50)
