DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Magam is a Házszabály 107. §-ával szeretném kezdeni. A Házszabály a koherenciazavar kiküszöböléséről úgy rendelkezik, hogy "a zárószavazás megkezdése előtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely, korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az alkotmánnyal, más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezéseivel" - és erre szeretném fölhívni Bihari képviselő úr figyelmét, hogy a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével - "vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével". Az a két módosító javaslat, amit benyújtottunk, és az az egy, amit én nyújtottam be, pontosan az alkotmányellenességet és a törvényeknek való meg nem felelőséget szeretné kiküszöbölni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány 2. §-ának (2) bekezdése szerint "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja." (Zaj a kormánypártok soraiban.) Az alkotmányban a közvetlen hatalomgyakorlásnak egyetlen nevesített eszköze a népszavazás.
Az alkotmány 28/C §-a (2) bekezdésében így szól: "Országos népszavazást kell tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére." Ebből három dolog fontos: hogy "kell tartani", 200 ezer állampolgár kezdeményezésére, és maga a szó, hogy "kezdeményezés". (Zaj a kormánypártok soraiban.) Ezt az alkotmányban megfogalmazott egy mondatot bővíti ki a népszavazásról szóló törvény, annak is a 8. §-át idézem: "A népszavazást az Országgyűlés elnökénél kell kezdeményezni." Tehát a kezdeményezés az Országgyűlés elnökéhez kötődik; és itt nem fejeződik be a népszavazásról szóló törvény: felhatalmazza az elnököt különféle jogokkal.
Ez alapján az elnök cselekménye egyéb jogokat keletkeztet. Azt mondja a népszavazási törvény: "Az (1) bekezdésbe nem tartozó, a nyilvánvalóan nem a jogosult személyektől, szervektől érkező, illetőleg a meghatározottnál kevesebb állampolgár által támogatott kezdeményezéseket az Országgyűlés elnöke elutasítja." Tehát az elnöknél kezdeményeznek egy népszavazást, az elnök vizsgálja azt, hogy a jogosulttól származik-e, vizsgálja az elnök a népszavazási törvény alapján azt is, hogy a megfelelő számú aláírás megvan-e. (Folyamatos zaj a kormánypártok soraiban.) Ezt követően gyanítom, hogy egy vélelem lehet, hogy ez a kezdeményezés érvényes, szabályos, alkotmányon és törvényen alapuló kezdeményezés.
Ezt követően van egy hitelesítési fázis, és nem értek egyet Bihari képviselő úrral (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.), aki a hitelesítési fázishoz keletkeztet olyan különböző jogokat, amiről nem tudjuk eldönteni, hogy az például mikor következik be. Amikor a választási hivatal dolgozója elér oda, hogy a 200 ezredik aláírást is hitelesnek tartja, és kiesik a kezéből a toll, mert a 201 ezrediket már nem kell megvizsgálnia - ez a kezdeményezés? Mert akkor lett jogszabályszerű Bihari képviselő úr állítása szerint maga a kezdeményezés?
Maga a népszavazási törvény legalább tíz, hangsúlyozom: legalább tíz olyan jogot keletkeztet az elnöki átadáshoz kapcsolódóan, ami nem teheti kétségessé azt az érvelést, hogy a népszavazás kezdeményezése akkor kezdődött, amikor az elnök átvette az aláíróíveket. (Zaj.)
Hadd mondjak egy példát, ez pedig a 9. §: "Az országos népszavazást az Országgyűlés rendeli el, a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakán, de legkésőbb két hónapon belül." Sok mást tudnék mondani. A kezdeményezés időpontja minden esetben visszaható hatállyal az elnök azon cselekménye, hogy átvette, és részben végzett a népszavazási törvény alapján egy ellenőrzést, hogy a jogosultaktól és a megfelelő számban érkezett be az indítvány.
Tisztelt Képviselőtársaim! Túl azon, hogy megítélésem szerint ugyan nincs a jogalap vonatkozásában nagy különbség a kötelező és a mérlegeléses népszavazás között, de a kötő erő vonatkozásában minden bizonnyal van - és ez magából az alkotmányból következik. Hiszen a kötő erőnél figyelembe kell azt venni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kötelezően elrendelendő, 200 ezer állampolgár által támogatott népszavazás mindig ügydöntő. És ez az a kötő erő, ami miatt nem mondhatjuk azt, hogy versenyt futhat egy mérlegeléses eljáráson alapuló népszavazási kiírás egy kötelező népszavazási kiírással.
Megítélésem szerint az Országgyűlés akkor járt volna el jogszerűen, hogyha akkor, amikor az elnök úr átvette a több mint 200 ezer aláírást tartalmazó íveket, felfüggesztette volna azt az eljárást, amelyet kezdeményeztek mérlegeléses alapon, és megvárta volna az Országgyűlés a választási bizottság eredményét. Miután nem ezt tette, megítélésem szerint eljárásával sérti az alkotmány 2. §-át, sérti az alkotmány 28. §-át, és nem sorolom végig, hogy a népszavazási törvénynek hány szakaszát sérti az Országgyűlés eljárása. Ezért nyújtottunk be koherenciazavart kiküszöbölő módosító indítványt.
Köszönöm a figyelmüket. (Éljenzés és nagy taps az ellenzéki pártok soraiban.)
