KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan, négy törvényjavaslatból álló választási csomag fekszik az önök asztalán, amelynek elfogadásával e fontos, ha nem a legfontosabb közjogi témában olyan komplett rendszer születik, amely hosszú távra határozhatja meg választási rendszerünk alapjait, amelyre építve azonban egyes kérdésekben - és ez az anyagi jogi és az eljárási kérdésekre egyaránt igaz - további jogfejlődésre van lehetőség, sőt, adott esetben szükség.
A választójogi törvények felülvizsgálatára létrehozott hétpárti albizottság több fordulóban tárgyalta a választásokkal kapcsolatos jogszabályok módosításának kérdéseit. A benyújtott választási csomag részét képező törvényjavaslatok a bizottság egyetértését elnyert rendelkezéseket tartalmazzák, míg a bizottság által elutasított javaslatokat elhagytuk. Ilyen javaslat volt például a postai szavazás bevezetése, az ajánlóíven történő ajánlás általánossá tétele vagy a nyilvánosság érvényesítése a szavazatszámlálás során de anyagi jogi kérdésekről is szó volt, többek között az arányosabb képviselet biztosításáról vagy az Országgyűlés létszámának jelentős csökkentéséről.
(10.30)
Az elvetett elgondolásokat azonban nem szabad elfelejtenünk. Több olyan kérdés is volt, amelyet csak a következő választásokig hátralévő idő rövidsége miatt nem rendeznek a mostani törvényjavaslatok, ám a választások után célszerű visszatérni rájuk.
A benyújtott csomag négy törvényjavaslatot tartalmaz, melyek közül kettő új törvény megalkotására tesz javaslatot. Ezek az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről, valamint a választási eljárásról szóló javaslatok; míg a másik kettő az alkotmány, illetőleg az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításáról rendelkezik.
Azok a társadalmi igények, amelyek szükségessé tették a választási csomag elkészítését, a következőkben foglalhatóak össze: a választások időpontjának stabilizálása; a népszavazás és népi kezdeményezés szabályainak összhangba hozása az alkotmány rendelkezéseivel; a közös és a kapcsolt listákra vonatkozó rendelkezések egyértelművé tétele; a választások és a népszavazások eljárási szabályainak egységesítése.
A most az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok az országgyűlési és az önkormányzati választási rendszer anyagi-jogi szabályaira vonatkozóan nem tartalmaznak érdemi változást eredményező rendelkezéseket, ami egyébként a választásokat megelőző kevesebb mint egy éven belül nem is lenne teljesen indokolt. Az eljárási kérdések újrakodifikálásának azonban nincs semmi akadálya.
(A jegyzői széket dr. Trombitás Zoltán foglalja el.)
Tisztelt Ház! A hatályos alkotmány szerint az Országgyűlést 4 évi időtartamra választják. Az Országgyűlés alakuló ülését a választást követő egy hónapon belüli időpontra a köztársasági elnök hívja össze. Ezek a rendelkezések a választások időpontjának egyértelmű és ésszerű meghatározására nem alkalmasak. A probléma oka az, hogy a választások időpontja ciklusról ciklusra egyre későbbre tolódik, így a választás megtartására alkalmatlan nyári és téli hónapokra is áthúzódhat, 1998-ban például június 29. és szeptember 29. között kellene az országgyűlési képviselőket megválasztani.
Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat ezt a problémát úgy kívánja orvosolni, hogy az országgyűlési képviselők általános választását négyévenként, külön törvényben előre meghatározott hónapban - április vagy május hónapban - kell megtartani. A javaslat szerint az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása esetén is csak annyiban törik meg ez az elv, hogy az előrehozott választáson megválasztott Országgyűlés megbízása nem pontosan négy évig tart, hanem attól függően, hogy az előrehozásra mikor került sor, a fix időpontig hátralévő időre. E nélkül a módosítás nélkül 1998-ban az országgyűlési választásokat a nyári időszakban kellene megtartani, vagy egy esetleges májusi választás érdekében az Országgyűlésnek már három hónappal korábban, februárban ki kellene mondania a feloszlását.
Az országgyűlési választásokkal kapcsolatos, a választás időpontjának eltolódására vonatkozó okfejtés egyébként az önkormányzati képviselők és polgármesterek választására is igaz. Ennek megfelelően az alkotmánymódosítás e választás időpontjának meghatározását is külön törvényre bízza. Az országos népszavazások állampolgári kezdeményezésének és az országos népi kezdeményezések támogatására továbbra is aláírásgyűjtő íveken lehet aláírást gyűjteni a választópolgároktól. Az alkotmánymódosító javaslat az aláírások összegyűjtésére határidőt állapít meg, amely népszavazási kezdeményezés esetén négy hónap, népi kezdeményezés esetén pedig két hónap lenne. E szabály célja a nyilvánvalóan komolytalan, évekig elhúzódó kezdeményezések megakadályozása.
Tisztelt Képviselőtársaim! A választásokra, a népszavazásokra, valamint a népi kezdeményezésekre vonatkozó szabályokat jelenleg külön-külön törvények tartalmazzák: az alkotmány; az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény; a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény. E szerteágazó szabályozási rendszer következtében az egyes eljárások a szükségesnél jóval nagyobb mértékben különböznek egymástól, ami jelentősen megnehezíti a választópolgárok, a jelöltek, a pártok és más jelöltállító szervezetek választásokkal kapcsolatos jogainak gyakorlását és nem utolsósorban a választások lebonyolításában közreműködő választási szervek és köztisztviselők munkáját.
Az elmúlt évek választási gyakorlata során kikristályosodtak azok a szabályok, amelyek valamennyi választási, népszavazási eljárásban alkalmazhatók, és így alapját képezhetik egy egységes szabályozási rendszernek. Az előbb említett törvények módosítása azonban önmagában nem lenne elegendő a jelzett probléma megszüntetésére, hiszen az egyes jogszabályok későbbi újabb és újabb, eltérő ütemű és mértékű módosítása a kezdetben egységes szabályokat ismét szétzilálná. Ezért a kormány egy - valamennyi választási, népszavazási és népi kezdeményezési eljárás szabályait integráló - egységes választási eljárási törvény, az úgynevezett választási kódex megalkotására tesz javaslatot.
A választási kódex megszületésének elsősorban nem az a jelentősége, hogy az alkotmányjog területén ez lesz az első eljárási törvény, sokkal inkább az, hogy a demokratikus választások, valamint a közvetlen demokrácia gyakorlásának keretei egyértelmű, világos, mindenki számára áttekinthető formában jelennek meg. A választási kódex természetesen nem vezethet a választási eljárási szabályok megkövesedéséhez, hanem alkalmasnak kell lennie az anyagi-jogi szabályok változásának követésére csakúgy, mint az újabb és újabb technikai lehetőségek alkalmazásának lehetővé tételére. Például, ha az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének biztosításáról dönt, semmi akadálya annak, hogy az eljárási szabályokat a kódex kisebb módosításával az egységes eljárási törvénybe foglaljuk.
A kódex két részből áll. Az első rész azokat az eljárási szabályokat foglalja magában, amelyek - egy-két kivételtől eltekintve - az összes választásfajtára alkalmazandók. A második rész pedig az egyes választásfajták eltérő, különös eljárási szabályait tartalmazza. Az eljárási szabályok vonatkozásában a kódex alapvetően a már bevált jogintézmények megőrzésére törekszik, természetesen a szükséges pontosításokkal és korrekciókkal, de ezzel együtt néhány újdonsággal is találkozhatnak tisztelt képviselőtársaim.
Az egyik ilyen újdonság a pártok, illetve a független jelöltek által a választási kampányra fordítható pénzeszközök limitálása az országgyűlési választásokon. Jelöltenként maximum 1 millió, összesen legfeljebb 386 millió forintot költhet egy-egy párt a kampányra. Hogy ennek a korlátnak súlya is legyen, a javaslat az Állami Számvevőszék hatáskörébe utalja betartásának ellenőrzését, a határ túllépése esetén pedig a központi költségvetés részére kell befizetni a túllépés értékének kétszeresét. A kampánnyal kapcsolatos új szabályok a költségek mellett a kampányidőszak hosszát is érintik. Kilencven napról 72 napra csökken a választás kitűzése és a szavazás napja közötti minimális időköz, sőt ez a népszavazás esetén mindössze 35 nap lesz.
A másik olyan jogintézmény, amelyet az új szabályokra tekintettel szeretnék külön is megemlíteni, a jogorvoslat rendje. Az új szabályozás eredményeként a ma még közel háromhetes jogorvoslati procedúra legkésőbb a választás napját követő héten pénteken befejeződik. Ennek nemcsak az lesz a következménye, hogy a végleges eredményt korábban megállapíthatja az Országos Választási Bizottság, hanem lehetővé válik az országgyűlési választások két fordulója közötti időszak két hétre csökkentése is, ami a kampányidőszak további rövidítését is jelenti.
(10.40)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosítására irányuló rendelkezések - a hétpárti egyeztetésen született megegyezésnek megfelelően - tartalmazzák a közös és a kapcsolt listákra vonatkozó szabályok módosítását. Ezek a módosítások nem jelentik a hatályos rendelkezések tartalmának lényeges megváltoztatását, mert a cél az volt, hogy a hatályos normaszöveget úgy módosítsa az Országgyűlés, hogy a kollíziók feloldásával és a joghézagok megszüntetésével, de a hatályos rendszert megőrizve váljék egyértelművé a közös és a kapcsolt listák állítására, a százalékos küszöb számítására és a töredékszavazatok feláramlására irányadó szabályozás.
A jelölt- és listaállítás tekintetében a javaslat a következő elvet teszi egyértelművé: közös területi listát csak pontosan ugyanazok a pártok állíthatnak, amelyek az egyéni választókerületi jelöltet állították, s ez megfelelően igaz az országos lista állítására is. Közös jelölt alapján csak közös lista, önálló jelölt alapján csak önálló lista állítható; az önálló és a közös listák is kapcsolhatóak.
A választási küszöb számításánál ugyancsak ez az elv érvényesül: csak a pontosan ugyanazon pártok által állított közös, illetőleg kapcsolt listákra leadott szavazatokat lehet összesíteni. Mivel a közös lista esetén nem lehet megállapítani az abban részt vevő pártok pártonkénti támogatását, a közös listát állító pártoknak együttesen kell elérniük a 10, illetve 3 vagy több párt esetén a 15 százalékos határt. Közös listán tehát egy nagyobb párt becipelhet a hátán egy kisebb, esetleg jelentéktelen pártot is; ennek vállalása azonban nem kis rizikót is jelenthet, hiszen a kis párt ugyanúgy magával is ránthatja a nagyobbat, és ebben az esetben egyikük sem kerül be a parlamentbe.
Kapcsolt lista esetén a kapcsolásban részt vevő egyes listák támogatása külön-külön is megállapítható. Ennek megfelelően a javaslat kettős feltételt állapít meg a listakapcsolások számára annak érdekében, hogy a csekély társadalmi támogatottságot élvező pártok ne juthassanak országgyűlési képviselethez. Egyrészt a kapcsolásban részt vevő listáknak együttesen el kell érniük a 10 százalékos, 3 vagy több párt esetén a 15 százalékos küszöböt. Ha ennek eleget tesznek, további követelmény, hogy a pártoknak külön-külön is el kell érniük az 5 százalékos határt. Ha ez utóbbi feltételt a kapcsolás valamelyik tagja nem tudja teljesíteni, ez a párt nem juthat mandátumhoz, a kapcsolásból kiesik; a többiek azonban továbbra is versenyben maradnak.
A töredékszavazatok országos listára áramlása alapvetően szintén hasonló elvek szerint történik. Ez alól kivétel, hogy a közös jelöltek és a közös listák töredékszavazatainak megosztásáról a jelölő szervezetek megállapodhatnak. Ilyen megállapodás hiányában azonban kisegítő szabályként megint csak az előbb említett elvek érvényesülnek.
A közös és a kapcsolt listákra vonatkozó szabályok tisztázása elengedhetetlen. A hatályos szabályozás alapján ugyanis nem lehet egyértelműen megállapítani a választás eredményét, a szavazás utáni esetleges jogértelmezési viták pedig - amelyeket végül is a bíróság döntene el - a jogbiztonság csorbulásához, esetleg a választások tisztaságának megkérdőjelezéséhez vezethetnének. Eddig csak azért nem voltak hasonló problémák, mert a pártok nem állítottak közös és kapcsolt listákat, a jogbiztonság megteremtése érdekében azonban feltétlenül szükséges e ponton a törvényjavaslat elfogadása.
A hétpárti egyeztetéseken felmerült annak lehetősége is, hogy a listakapcsolás intézményét töröljük a választási rendszerből. Ez szakmailag elfogadható, a kormány azonban a megállapodásnak megfelelő, az előbb ismertetett tartalmú javaslatot tett le a tisztelt Ház asztalára azzal, hogy a listakapcsolás lehetőségének megszüntetésére irányuló elképzelések megvitatására az Országgyűlés előtt lehetőség van.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló szabályainak júliusi módosítása szükségessé tette az országos népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezések újraszabályozását. Erre egyébként alkotmánymódosítás nélkül is sort kellett volna keríteni, ugyanis az Alkotmánybíróság 1993. december 31-ig adott időt az Országgyűlésnek, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet szüntesse meg azzal, hogy a népszavazási törvényt összhangba hozza az alkotmánnyal.
Az eljárási szabályokat a választási eljárásról szóló törvényjavaslat tartalmazza, ezért az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvénybe csak azok az anyagi jogi normák kerülnek bele, amelyeket az alkotmány nem tartalmaz. Az országos népszavazás állampolgári kezdeményezése és a népi kezdeményezés esetén a feltett kérdést az Országos Választási Bizottság előzetesen megvizsgálja és hitelesíti. A kérdést ebben a formában kell a kezdeményezés eredményessége esetén népszavazásra bocsátani.
Az Országos Választási Bizottság a kérdés mellett az aláírásgyűjtő ív formai kellékeit is vizsgálja. A hitelesített aláírásgyűjtő ív másolatain lehet aláírásokat gyűjteni, amelyeket az alkotmányban meghatározott határidőn, népszavazás kezdeményezése esetén 4, népi kezdeményezés esetén 2 hónapon belül lehet benyújtani az Országos Választási Bizottsághoz, amely gondoskodik az aláírások ellenőrzéséről.
Tisztelt Ház! Ezek tehát azok az alapkérdések, amelyeket a benyújtott törvényjavaslatok - sok más kisebb jelentőségű, technikai jellegű kérdés mellett - rendezni kívánnak. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a választási csomag részét képező törvényjavaslatokat vitassa meg, és azokat az esetleges módosítások után fogadja el.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
