GYIMÓTHY GÉZA
GYIMÓTHY GÉZA
GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor a földkérdésről beszélünk, mindig felvetődik a kérdés: kinek az érdeke, hogy a jelenleg hatályos '94. évi LV. számú földtörvényt módosítsák? A kormánypárti képviselők nagyon gyakran azt a vádat mondják az egységesen fellépő ellenzéknek, hogy azért akarják hatályban hagyni a jelenlegi földtörvényt, mert ez nagyon sok embernek, nagyon sok gazdag embernek lehetőséget ad spekulatív földszerzésre, és amikor majd nagyon nagy ára lesz a magyar termőföldnek, akkor ők fogják majd eladni külföldieknek.
Nézzük végig egy kicsit a rendszerváltozásnak nevezett sajnos nem rendszerváltozást, hanem kormányváltásokat, és azt a lehetőséget, hogy kik gazdagodtak meg, az állami tulajdonból, szövetkezeti tulajdonból kik jutottak előnyhöz!
A nyolcvanas évek közepén, ha valaki olvasta a Népszabadságot, már 1985-ben is azt írta az akkori egypártrendszer központi lapja, hogy nagyon nagy baj van a mezőgazdaságban, főleg a szövetkezetekkel, a szövetkezetek fele veszteséges, a bővített újratermelésre nem volt lehetőség, és bizony, aki a gyakorlatban dolgozott a mezőgazdaságban, az nagyon jól tudja, hogy '85-től a szövetkezeteknek legalább kétharmadában elkezdődött a vagyonfelélés, az energiaár-robbanás, az olajárrobbanás mind begyűrűzött, a mezőgazdaságban nem volt pénz, nem volt olyan mérvű lehetőség, mint amilyen a hetvenes évek elejétől, amikor megindult a külföldi kölcsönfelvétel, ami nemcsak a mezőgazdaságba, hanem más ágazatokba is kellett hogy folyjék. Tehát a bővített újratermelés, a fejlesztés, a beruházások fejlesztése főleg az állattenyésztésben gyakorlatilag nem történt meg. ‘85-től gyakorlatilag elkezdődött a mezőgazdasági termelés válsága, ezt mindenki tudja.
Tehát nem a kárpótlás, a '91-ben indult XXV. törvény hozta meg '85 után, hat évvel később a mezőgazdaság mélyrepülését, hanem igenis szögezzük le, tisztelt képviselőtársak, hogy már a nyolcvanas évek közepétől megkezdődött a mezőgazdaság válsága. Természetesen Magyarország mellett csak Új-Zéland az az ország, ahol a mezőgazdaságból az elvonás sokkal több, mondhatnám, több a befizetés, mint amit kap támogatásként, és természetesen ez a fő oka a válságnak, nem pedig az egyes emberek - mindegy, hogy szövetkezetben vagy állami vagy akár magánszektorban dolgozik a mezőgazdaságban -, tehát nem az egyes embernek, a termelőknek termeléshez való hozzáállása az oka, hanem a közgazdasági viszonyok, az agrárolló szétnyílása, az, hogy az ipari árak sokkal jobban nőttek, mint a mezőgazdasági termékek árai. Természetesen volt egy szociálpolitikai következménye is: a magyar élelmiszerek árát nem lehetett olyan drasztikusan emelni, és ezért a magyar paraszt, a termelő nem kapta meg a termelésért, a termékért a megfelelő árat. Ez az igazság!
De ki járt jól '91 után? Azt nézzük meg, tisztelt képviselőtársak, ki járt jól! Sokan azt mondják, hogy azok az emberek, akiket a kommunizmus kifosztott, az őseit elüldözte a földről, akik a faluból városba költöztek és ott maradt a földjük, így az önkéntes földfelajánlás következtében és egyéb formában gyakorlatilag kisemmizetté váltak.
Kérem, nem ez a réteg járt jól! Az a réteg járt jól, amely vásárolt kárpótlási jeggyel, elsősorban vásárolt kárpótlási jeggyel nagyon olcsón, aranykoronánként akár 5-600 forintért meg tudta venni a földet. Most kezdődik az igazi kérdés! Ha ez az önök, a kormánykoalíció által szorgalmazott termőföldtörvényt módosító javaslat elfogadásra kerül, akkor az 5-600 forintért megszerzett aranykoronákat akár 20-30 ezer forintért is el fogja adni a szövetkezeti elnök vagy gazdasági társaság elnöke, és a rokonságától felvásárolják saját maguknak, arra hivatkozva, hogy kérem, Nyugat-Európában ennyit ér a föld. Hisz nálunk, Magyarországon jelenleg tizenötször-hússzor kevesebbet ér a föld átlagosan, mint Nyugat-Európában, az Európai Unió sok országában.
Tehát kinek az érdeke? Nyilván annak az érdeke, aki a rendszerváltozási komédiában sajnos az állami és a szövetkezeti vagyonhoz jutott. Az egyszerű traktoros, az egyszerű csibegondozó, a kertész munkás? Azok jutottak a javakhoz? Már többnyire a vagyonnevesítésnél kívülállók, kisemmizettek lettek, hisz az a három szempont, ami alapján a szövetkezetek vagyonnevesítése megtörtént, az sem a bevitt vagyon és az eltöltött évek alapján, hanem többnyire a kereset alapján történt. Már ott rosszul járt nagyon sok ember!
És az a 140-145 ezer ember, aki jelenleg dolgozik a szövetkezetben!? Önök, szövetkezeti elnökök, kormánypárti képviselők, mindig a szövetkezeti tagságra, a szövetkezeti érdekre hivatkoznak. Kérem, hazugság! Teljesen fals beállítás! Azért merem ezt állítani, mert az országot járva azt tapasztaljuk, hogy az egyszerű szövetkezeti dolgozó vagy a szövetkezeti nyugdíjas, aki hitt abban, hogy majd az ő szövetkezeti üzletrésze után osztalékot fog kapni, bagót kap, kérem, semmit! 5-6 százalékért vásárolják vissza szövetkezeti vezetők a szövetkezeti üzletrészt, amiért ők megkínlódtak hosszú évtizedek alatt, és el kell mondani, hogy fuccs lett ennek a szövetkezeti üzletrészes, vagyonnevesítéses komédiának!
De most másodszor lett kifosztva a magyar parasztság azáltal - még egyszer mondom -, hogy többnyire, akinek pénze volt, az tudott kárpótlási jegyet vásárolni, a jobban értesültek tudtak akár a részaránynál, akár a kárpótlási földalapnál jelentős földbirtokokhoz jutni. Ezért nagyon-nagyon hazug beállítás az, hogy azok a jobboldalinak mondott emberek, akiknek a szülei, ősei megkínlódtak és a kommunizmus áldozatai voltak, most azok jutottak X földhöz, és épp azt kellene a tisztelt kormányzatnak támogatni, hogy ezek a kisbirtokosok, ezek az éledező családi gazdaságok életképes családi gazdasággá váljanak.
Többször elmondtuk itt a parlamentben is, hogy Dánia, amely fele akkora ország sincs, mint Magyarország és a világ legnagyobb, legfejlettebb mezőgazdaságával rendelkezik, közel 70 ezer életképes családi gazdasággal rendelkezik. Ott nincsenek kolhoz típusú szövetkezetek, termelőszövetkezetek, tisztelt kormánypárti képviselők, ott csak termelő családi magángazdaságok vannak! Azok természetesen utána társulnak feldolgozásra, értékesítésre, beszerzésre, de termelő típusú, kolhoz típusú szövetkezetek nincsenek. Ha most Magyarország kétszer akkora területtel rendelkezik, mint mondjuk, Dánia és Hollandia, akkor logikus, hogy nálunk legalább 150 ezer életképes családi magángazdaság kellene hogy legyen, hogy életképes mezőgazdaságunk legyen.
Csak ez az egy történelmi út áll a magyarság előtt, tisztelt képviselőtársak, és nem tudjuk elfogadni, amikor önök a földtörvény módosítása kapcsán a magyar mezőgazdaság jövőjéről döntenek! Mert ez nem egyszerű földkérdés, a '94. évi LV. törvény módosítása, mint ahogy önök háromszor akarták már '94 év óta, szerencsére az ellenzék kemény ellenállása (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) és a magyar társadalom tiltakozása ellenére! Önök, kormánypárti képviselők nevethetnek, de a magyar társadalom jelentős része, még a baloldali agrárértelmiségiek is ellenzik ezt az önök földtörvény-módosítását!
A Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetsége, dr. Tunyogi András elnök és a többi képviselője több ízben kinyilvánította, most is a képviselők, bizottsági tagok kapjuk a leveleket, ők ugyanúgy tiltakoznak, mint mi, ellenzéki képviselők az önök földtörvény-módosítása ellen. De tiltakozik az IKR munkatársaitól kezdve nagyon sok agrárértelmiség, akik lehet, hogy úgymond baloldali beállítottságúak, de ők is megérzik, hogy micsoda veszélyt jelent, ha a karvalytőkét, a külföldi karvalytőkét rászabadítják önök a földtörvény módosítása kapcsán a csonka Magyarország termőföldjére. (Derültség, moraj a bal oldalon.) Mert nézzük, kérem, a "Fekete földek" című dokumentumfilmet! A szombathelyi körzeti tévéadó csinált nemrégen egy dokumentumfilmet "Fekete földek” címmel. Az idő rövidsége miatt nem áll módomban elmondani, de hat módozatot ismertettek a szerzők arról, ahogy a karvalytőke bejön Magyarországra és megszerzi a magyar termőföldet. Hisz lehet, tisztelt képviselőtársak, hogy a földhivatalban még most nem jegyezték be azt a külföldi földtulajdonost, de már a cégbíróságoknál... Attól, hogy átalakult, mondjuk, egy adott szövetkezet, hisz egy szövetkezet fél óra alatt át tud alakulni gazdasági társasággá, és egy részvénytársaságban (Francz Rezső közbeszólása.), ahol megszerzik... Sajnos így van, tisztelt képviselőtársak! Mutatja azt, hogy hány szövetkezet alakult át részvénytársasággá. És ott a részvénytársaságokban már nem az "egy tag-egy szavazat" elv érvényesül, hanem igenis a részvények többségét a gazdag külföldi megszerzi, és a cégbíróságnál már be is jegyzik. És a cégbíróságoknál a föld rendelkezési jogával már jelenleg is a külföldiek rendelkeznek! És ha önök ezt a gyalázatos földtörvény-módosítást legitimizálják, akkor épp ezt legitimizálják, a külföldi karvalytőke által eddig történt magyar termőföldszerzést, és ehhez a Kisgazdapárt és az összes többi ellenzéki párt nem adja a nevét.
Örömmel jelentem be - az ellenzéki erők most tartottak sajtótájékoztatót -, hogy összejött a közel 300 ezer aláírás, és holnap átadjuk Gál Zoltán házelnök úrnak a szükséges aláírásokat. De folytatják vidéken a kisgazdák, a Demokrata Fórum, a Fidesz, minden ellenzéki párt gyűjti az aláírásokat, és nem 300 ezer, hanem akár 500 ezer aláírás rövidesen össze fog jönni. És ha önök a magyar néppel, a magyar nép akaratával szemben a magyar népszuverenitást semmibe veszik, akkor önök nem jogosultak arra, hogy ezt az országot vezessék! Mert a parlamenti többséggel be lehet betonozni és a 72 százalékos liberálbolsevik többség megszavazhat bármit, de a magyar nemzet ellen nem lehet dönteni! Magyarországnak volt olyan néhai miniszterelnöke, gróf Teleki Pál, aki azt mondta: a haza, a nemzet függetlenségét nemcsak karddal, hanem ekével is lehet védeni.
Sajnos, ma olyan alacsony miniszterek és miniszterelnökünk van, akik a vérrel, verítékkel megszerzett és megtartott magyar földet így akarják átjátszani a külföldi karvalytőkének.
(17.00)
Ehhez a Független Kisgazdapárt biztos, hogy nem tud partner lenni, és minden alkotmányos eszközt - minden alkotmányos eszközt! - föl fogunk használni. És higgyék el, ahogy februárban a parasztság kivonult az utakra - önök se hitték, a magyar emberek többsége nem hitte, hogy egy-két nap alatt meg tud szerveződni a paraszti ellenállás Dózsa óta -, most is meg fog szerveződni, mert azok, akik aláírták, mind kinyilvánítják az akaratukat. Önök nem tudják megindokolni azt, hogy az a három korlát, amit leírtak ebben a földtörvényjavaslatban, hogy három éve folytasson mezőgazdasági tevékenységet... (Közbeszólások a bal oldalon: Öt!), tulajdonszerzéshez legalább három éve folytat mezőgazdasági tevékenységet - önök ötöt mondanak -, székhely, telephely szerint termőföldet szerezhessen; és az, hogy öt, gyakorlatilag középfokú szakképesítése legyen, ezek gyönge korlátok, ezeket bármikor kijátsszák, mint ahogy kijátszották eddig is.
Kinek az érdeke? - így tettem föl először a kérdést. Az egyszerű embereknek? Az a nyolc-tíz hektáros családi gazdaság, amely kínlódik, amely nem tud 2-3 százalék jövedelmet egy árbevétel után elérni... - azok a nyertesei ennek a korábbi kárpótlásnak és a mostani helyzetnek? Azok szegényedtek el, sorozatosan fogynak vissza, és kénytelenek menni, a monopolhelyzetben lévő szövetkezethez menni, hogy a gépével megműveljék a földjüket. Önök, tisztelt tsz-elnökök és gazdasági társaságok igazgatói, a kommunista vezetőből lett rabló-kapitalisták, igenis önök a kedvezményezettjei annak a '91. évi XXV. törvénynek! Nagyon sokszor mondják, Zsíros Gézák és egyéb nevek elhangzottak itt a szabaddemokratáktól; a Zsíros Gézák nem kisgazdák, és azok az emberek, akik, mondjuk, egy falu elől licitálták el a dolgot, nem kisgazdák! De még egyszer elmondom: az ellenzéki erők ebben egységesen össze tudtak fogni, hogy a '94. évi LV. törvényt önök ne módosítsák.
Nézzük a gazdasági racionalitást! Mi indokolja most, hogy önök hét-nyolc hónappal a választás előtt egy ilyen hatalmas politikai feszültséget okozó törvényjavaslatot a parlament elé terjesszenek? Kérem, februártól ügyvezető parlament, ügyvezető kormány! Nem tudnak önök addig semmi gyakorlati eredményt elérni! Milyen gyakorlati eredményt tudnának elérni? Sajnos, a miniszter úr, aki sokkal bőbeszédűbb, mint elődje, már kifecsegte, hogy igen, majd esetleg az adófizetők pénzéből esetleg megsegítik a szövetkezetek termőföld-vásárlását. Tudniillik a szövetkezetek többsége vagyonfelélő, veszteséges szövetkezet. Miből vennének hatalmas árakon, akár nyugat-európai árakon földeket? Kérem, nem tudnak venni nyilván, hanem csak az adófizetők pénzéből.
Nem jobb helye lenne az adófizetők pénzének, ha a családi magángazdaságokat segítenék? Ha Dániában 70 ezer családi magángazdaság van, nálunk meg a 20 ezer is fogy, nem nekünk kéne a 150 ezer családi magángazdaságot támogatni? Kérem, ha most 3-4 milliárdot tudnának adni, hogy a családi gazdaságok fémzárolt vetőmaggal tudják elkezdeni a vetést, most ősszel, akkor már lehet, hogy az 5 mázsával többet jelentene hektáronként a jövő évi termésnél, és az országnak micsoda hatalmas, akár tízszeres előnye lenne!
De mi indokolja gazdaságilag? Az a 101 milliárd forint, amit idén közvetlen támogatásra a mezőgazdaságnak nyújtottak, abból nem jut, hisz a legtöbb magántermelő arra panaszkodik, hogy hiába adta be a drága pénzen megírt pályázatokat, nem kapnak. Sajnos, itt is a 96 százaléka jogi személyeknek és integrátoroknak jutott, nem pedig a családoknak. (Francz Rezső közbeszólására:) Sajnos, ez az igazság, tisztelt Francz képviselőtársam... (Közbeszólás a bal oldalon: Hazugság!), jobb, ha utánanéz a megyei FM-hivatalokban! (Zaj.) Jobb, ha utánanéz a megyei FM-hivatalokban, 4 százalék jutott a családi gazdaságoknak, 96 százalék jogi személyeknek és integrátoroknak jutott.
De kérem, a földtörvény, még egyszer mondom, nem egyszerű földtörvény, hanem a mezőgazdaság jövőjét tekintve: kit hozunk helyzetbe. Kit hozunk helyzetbe? Ha most önök ezzel a földtörvény-módosítással a történelem kerekének visszajátszói, a jogi személyek a kolhoztípusú termelőszövetkezeteket vagy átalakult részvénytársaságokat jutalmazzák, akár a '94. évi választási ígéreteket betartva, hogy '98-ban újra a szövetkezeti vezetők a Szocialista Pártra szavazzanak, a magyar nemzet ellen hatalmas bűnt követnek el. Mert kérem, ezzel a több százezer hektáros rendelkezési joggal rendelkező zsebszerződéses karvalytőkét legitimizálják, hisz a gazdasági társaságnak juttatott földtörvény közvetve a külföldieknek fogja juttatni a magyar termőföldet. (Derültség a bal oldalon.)
Kérem, a magyar társadalom - hiába nevet tisztelt frakcióvezető-helyettes úr - nem fogadta el az önök javaslatát. Ha közel három hét alatt 300 ezer aláírás összejött, az egyértelműen mutatja azt, hogy a magyar társadalom nem tudja az önök koncepcióját elfogadni. Értsék már meg, tisztelt képviselőtársak, ha önök a KGST és a Varsói Szerződés után most a NATO-t és az Európai Uniót célozták meg - mert valóban nem a Balkánt akarja egyetlenegy felelős politikus sem, hanem az európai integrációt akarja -, akkor kérem, azt is vegyék figyelembe, tisztelt képviselőtársam, hogy az Európai Unióban, az Európai Közösségben nem ismerik a jogi személyiség támogatását. Az Európai Unió agrárgazdasága, a közös agrárpolitika egyértelműen csak a magánszemélyek, a családi magángazdaságok támogatását tudja elfogadni. Nem tudja befogadni az Európai Unió támogatási rendszere a jogi személyeknek a támogatását.
Sajnos, itt érzem a csalárdságot az önök részéről, illetve azok részéről, akik ebben érdekeltek, hogy addig, amíg még nem lesz kormányváltás, rendszerváltozás, igazi rendszerváltozás, addig meghozni ezt a gyalázatos törvénymódosítást, hogy amit lehet, gyorsan besöpörni az állami szövetkezeti vagyonból, kisemmizni az egyszerű traktorosokat; mert nem az egyszerű tsz-tagnak előny ez, még egyszer mondom, annak a szűk vezetői körnek, amelynek lehetősége lesz akár nagyon olcsó árakon vásárolni - illetve kárpótlási jegyért vásárolták a földet -, és most bizony nagyon-nagyon magas áron fogják eladni, tisztelt képviselőtársam, azt az aranykoronát, azt a földet azoknak, és ők fogják eladni majd jövőre a külföldieknek.
Kérem, nem igaz az, hogy az Európai Unióba menve nekünk kötelezően most fel kell szabadítani, liberalizálni, álliberalizálni kell a termőföldtulajdont! Kérem, Görögországtól kezdve nagyon sok európai uniós országban még a magyar földtörvénynél is százszorta szigorúbb szabályok vannak, és nem engedik be a külföldi tőkét; nemcsak a dánok, hanem például a görögök, anélkül, hogy másra hivatkoznék. Semmi nem indokolja! Nem beszélve arról, ha egy felelős nemzeti kormány lesz, akkor meg tudja értetni az Európai Unióval, hogy Magyarországnak kiemelten fontos - 70 százaléka a földterületnek alkalmas szántóföldi termelésre - a magyar mezőgazdasági termőföldtulajdon magyar kézben tartása. És kérem, mi nem a latin-amerikai nagybirtokokban vagyunk érdekeltek!
A Független Kisgazdapárt 90 éve, Nagyatádiék óta, mindig abban a parasztpolgárosodásban volt érdekelt, hogy se az egyházi, se a világi nagybirtok ne legyen, és ezért volt nagyon jó a '47-es földbirtokviszony is, amikor a magyar lakosságnak nagyon nagy, széles körű rétege juthatott földbirtokhoz. Hát mit akarnak önök csinálni? A magyar elektronikai ipar meg az autóipar, gépipar nem olyan fejlett, hogy el tudná tartani a lakosságot, hosszú évekig még egyértelműen a magyar társadalom rá lesz kényszerítve arra, hogy a falvak lakosságmegtartó ereje ott legyen, hogy igenis Szabolcsban, Zalában és minden kis aprófaluban meg tudjanak élni, és ahol egy kis aprófaluban három-négy-öt-hat gazda családi gazdaságot tud alapítani, gyarapszik, akkor ott a falu el tud tartani papot, iskolaigazgatót, kultúrház-igazgatót, orvost - élni tud az a falu.
Különben az lesz, mint amivel találkozunk Bács-Kiskun megyében is, hogy a korábban, pár éve, évtizede még életképes tanyákon, kérem, már esnek be a tetők, tönkrementek, és gyakorlatilag azok a tanyák megszűnnek. De előbb-utóbb a kis magyar aprófalvakra is ugyanez a helyzetkép vár, hogyha önök ezt a földtörvény-módosítást véghezviszik, mert kérem, ezzel az olcsó, akár külső munkaerőt fogja alkalmazni az a külföldi karvalytőke, de nem abban lesz érdekelt, hogy a kis magyar aprófalvakban tudjon a magyar embereknek munkát adni. Önök, még egyszer kérem... - egy lehetőség van: mint ahogy Lakos László miniszter józan volt, és több ízben visszavonta a bizottságokban, amikor folytak... Önök nevetnek, de kérem, voltak önök között is, úgy látszik, reálpolitikusok, akik széllel szemben, a magyar társadalommal szemben nem akartak semmit - le is váltották őket.
Én ezért kérem a tisztelt miniszter urat, az államtitkár urat is, ilyen társadalmi feszültséget ne zúdítson rá a magyar társadalomra. Kérem, nem tudja elfogadni, nemcsak az ellenzék, a baloldali agrárértelmiség is tiltakozik ez ellen, mert tudja ő is azt, hogy a jövő útja nem lehet más. A történelem szekerét önök nem tudják visszafordítani! Lehet köpni, a pufajkát át lehet váltani nagyon könnyen úri zakóvá, kérem, de sajnos, önöknek rossz hírt mondok: az Európai Uniót nem tudják önök újra KGST-vé, vagy, mondjuk, a NATO-t nem tudják önök újra Varsói Szerződéssé változtatni. (Taps az FKGP padsoraiban.) Tehát még egyszer mondom: a politikai történelem viharkerekét, a történelem szekerét nem tudják önök visszafordítani. (Zaj a bal oldalon.) Ez egyértelműen egy álliberális és gyakorlatilag álszocialista - még egyszer mondom: álszocialista - megoldás, a szövetkezeti vezetőknek szavazatnyerés érdekében benyújtott törvényjavaslat, és kérem, ezt a förmedvényt az ellenzék egységesen visszautasítja. Még egyszer mondom: közel 300 ezer aláírás összejött három hét alatt, ami azt bizonyítja, hogy a magyar társadalom nagyon nagy része visszautasítja...
Önök, még egyszer mondom, a magyar társadalom ellen ne cselekedjenek! Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
